Visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformjavaslatait csütörtöki beszédében a tunéziai elnök.
Kaisz Szaíd „elfogadhatatlan, további elszegényedéshez vezető külföldi diktátumnak” nevezte a pénzügyi szervezet javaslatait, és a sajtónak nyilatkozva azt mondta: „más megoldásokat kell találni, mert az ország szociális biztonságát és annak fenntartását komolyan kell venni”.
Tunézia tavaly októberben kapott elvi ígéretet a Nemzetközi Valutaalaptól arra, hogy 1,9 milliárd dollár folyósításával enyhítenék az észak-afrikai országot sújtó gazdasági válságot, mert a GDP-arányos államadósság már eléri a 80 százalékot. A nem sokkal később elindított tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, mert az IMF szerint Tunézia nem mutatott komoly hajlandóságot a több mint 100 eladósodott állami vállalatát érintő reformcsomag bevezetésére, és az alapvető közszükségleti cikkek állami támogatását sem akarja megszüntetni.
Kaisz Szaíd a tunéziai függetlenség atyjaként számon tartott korábbi államfő, Habib Burgiba halálának 23. évfordulóján tartott megemlékezésen beszélt. A szociális biztonságot emlegetve arra utalt, hogy Burgiba elnöksége idején, 1983-ban egy ízben megszüntették a gabonatermékek állami támogatását. Ennek hatására olyan mértékben nőtt a kenyér, a búzadara és a tésztafélék ára, hogy ez óriási elégedetlenséget váltott ki, ami zavargásokba torkollott, és a gyorsan bevezetett szükségállapot ellenére is több tucat ember meghalt.
A tunéziai költségvetés megalkotása komoly problémákba ütközhet 2023-ban, mert noha az államadósság döntő hányada belföldi, az év végéig több külföldi hiteltörlesztés válik esedékessé, így a hitelminősítő intézetek szerint komoly veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége.
Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet – jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter egy római találkozón pénteken. Lamorgese hangsúlyozta, hogy a római kormány „aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel többek között Tunézia és Egyiptom, amely gabona- és búzaimportja ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszi, máris nehézségekkel küzd”.
Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az „nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik” – hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a CISL szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.
Hozzátette, hogy a migráció kérdése egész Európát érinti, de első lépésben a Földközi-tenger mentén fekvő országok belügyminiszterei egyeztetnek egymással június 3-án és 4-én a Velencében tervezett találkozón.
Róma közvetíteni igyekszik Oroszország és Ukrajna között, a többi között azért is, hogy sikerüljön feloldani a fekete-tengeri ukrajnai kikötők blokádját.
Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő. Megjegyezte, hogy éppen azért kezdeményezte a kikötők ismételt megnyitását, hogy mindenekelőtt elkerülhető legyen „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság”.
