A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői frissítették az Ukrajna számára várható negatív forgatókönyvet egy intenzívebb háború esetére – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF negatív forgatókönyve továbbra is azt feltételezi, hogy a háború 2026 második negyedévében véget ér. A frissített változat azt feltételezi, hogy a fő sokkhatás 2025 harmadik negyedévében következik be. „A programforgatókönyvek alapjául szolgáló háború lefolyására vonatkozó feltételezések továbbra is relevánsak, mivel a béketárgyalások még nem hoztak kézzelfogható eredményeket” – közölte az IMF.
Az előrejelzés a reál GDP 1%-os csökkenését jósolja 2025-ben, és nulla növekedést 2026-ban. Ugyanakkor a középtávú növekedési ütemek változatlanok maradnak. A 2026–2027-es költségvetési hiányokat felfelé módosították a várható kiadásnövekedés és a bevételek csökkenése miatt. A tartalékokat várhatóan a devizapiac stabilizálására és a destabilizáció megelőzésére fogják felhasználni.
A hiányt a korábban az ERA keretében begyűjtött forrásokból és a megnövekedett belföldi hitelfelvételből finanszírozzák. A teljes finanszírozási hiány 165,3 milliárd dollár lesz, ami 2,4 milliárd dollárral több, mint a 2025 márciusára vonatkozó korábbi előrejelzésben.
A külső finanszírozás teljes összege (az IMF nélkül) az IMF program teljes, 2023–2027 közötti időszakára 139 milliárd dollár. Ebből 49,2 milliárd dollárt az ERA kezdeményezés keretében különítenek el, egyes részleteket 2026-ra visznek át.
További 12,4 milliárd dollárt tartanak fenn negatív forgatókönyv esetén. A program befejezése után a donorok nem tesznek új kötelezettségvállalásokat, az éves támogatás szintje pedig becslések szerint 5-12 milliárd dollár. A nagyfokú bizonytalanság miatt Ukrajna várhatóan nem tér vissza a piaci hitelfelvételhez 2029 előtt. Ez az adósságátstrukturálás befejezésének szükségességével is magyarázható.
Ahogy Gita Gopinath, az IMF első vezérigazgató-helyettese kijelentette, Oroszország továbbra is súlyos társadalmi és gazdasági károkat okoz Ukrajnának. Az ügyes gazdaságpolitikának és a külső támogatásnak köszönhetően azonban sikerült fenntartani a makrogazdasági stabilitást.
Mint mondta, Ukrajna gazdasága ellenállónak bizonyul az infrastrukturális károk és a munkaerőpiaci feszültségek ellenére, de a háború továbbra is rányomja bélyegét a növekedési kilátásokra. „A kockázatok továbbra is rendkívül magasak, és előre meg kell tervezni a lépéseket arra az esetre, ha végrehajtják őket. Ez lehetővé teszi a szükséges politikai döntések időben történő elfogadását” – tette hozzá Gita Gopinath.
Az IMF által támogatott program továbbra is teljes mértékben finanszírozott. Az alapforgatókönyv 153 milliárd dollár külső finanszírozást, a pesszimista forgatókönyv pedig 165 milliárd dollárt irányoz elő 4 évre. Ezek az összegek magukban foglalják a G7 ERA (Rendkívüli bevételnövelési kölcsönök Ukrajnának) kezdeményezés keretében felhasznált mintegy 50 milliárd dollár teljes felhasználását – áll a közleményben.
Az ukrán gazdaság 20 éven belül megelőzheti az orosz gazdaságot, ami több feltétel teljesülése esetén lehetséges – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a kongresszusi meghallgatásán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bessent hangsúlyozta, hogy minden országban a gazdasági biztonság nemzetbiztonság. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnökkel együtt úgy véli, hogy „hosszú távon a stabil ukrán gazdaság lesz a legjobb védelem”. Mint rámutatott, a berlini fal leomlásakor Lengyelország és Ukrajna gazdasága azonos volt. Most azonban a lengyel gazdaság háromszor nagyobb.
„Úgy vélem, hogy húsz éven belül Ukrajna gazdasága a hatékony kormányzásnak, egy hasonló partnerségnek (Ukrajna és az Egyesült Államok között – a szerk.) és a globális befektetéseknek köszönhetően nagyobbá válhat, mint Oroszország gazdasága. És azt hiszem, hogy ez nagyon erős elrettentő tényező lesz azok számára, akik Oroszországot irányítják majd” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Az amerikai tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy Rómában nagyszabású konferenciát tartanak Ukrajna újjáépítéséről. Az Egyesült Államok pedig felszólítja a Világbankot, hogy erre összpontosítson. Kijelentette, hogy egyetlen olyan ország sem kaphat jogot Ukrajna helyreállításában való részvételre, amely pénzzel, csapatokkal vagy fegyverekkel segítette az orosz katonai gépezetet. „Nem lehet lerombolni egy országot, embereket, életeket tönkretenni, majd pénzt kapni a helyreállítására” – jegyezte meg Scott Bessent.
A Világbank frissítette globális gazdasági előrejelzését, a dokumentum tartalmazza a geopolitikai kockázatok értékelését – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Világbank 2025 júniusi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentum megjegyezte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges tűzszünetről szóló tárgyalások az év elején kezdődtek, de a hosszú távú rendezés kilátásai továbbra is bizonytalanok. Ukrajna gazdasági növekedése várhatóan 2,0%-ról (2025) 5,2%-ra (2026) emelkedik. A növekedés gyorsulása figyelembe veszi a Világbank azon várakozását, hogy az orosz invázió „2025 végéig tart, ezt követően az aktív harcok alábbhagynak”.
A 2026-ra jelzett növekedést várhatóan a feldolgozóiparba és az újjáépítésbe történő beruházások megugrása fogja vezérelni, míg az export fellendülése várhatóan korlátozott marad a kihívásokkal teli kereskedelmi környezet és a gazdasági bizonytalanság miatt. Az újjáépítési és helyreállítási kiadások becslések szerint 524 milliárd dollárra rúgnak, ami majdnem háromszorosa Ukrajna 2024-es GDP-jének.
A Világbank szerint stabil békemegállapodás nélkül egy folyamatos vagy intenzívebb invázió tovább gyengítheti Ukrajna gazdaságát és fenntarthatja a geopolitikai feszültségeket. Az előrejelzés szerint az Ukrajnába irányuló finanszírozási folyamatok zavara súlyosbítja ezeket a kockázatokat, mivel az ország külső finanszírozása továbbra is nagymértékben függ az Európai Unió és az Egyesült Államok folyamatos támogatásától.
Az európai és amerikai támogatás kulcsszerepet játszik Ukrajna számára. A Világbank sokkal magasabbra értékeli az EU támogatását. A Világbank 0,4 százalékponttal 2,3%-ra csökkentette a 2025-ös globális növekedési előrejelzését, tekintettel a magasabb vámok és a növekvő bizonytalanság „jelentős visszahúzó tényezővé” vált szinte minden gazdaság számára.
Az USA-val kötendő, az erőforrás-megállapodás minden ásványtípusra kiterjed, beleértve a kőolajat, a gázt, az új és a meglévő erőforrásokat. A kitermelést állami és magáncégek is végezhetik. Az abból befolyt bevételt valutára váltják és külföldre utalják.
Az Egyesült Államok átadta az ásványi kincsekről szóló megállapodás frissített tervezetét, amelyet a parlamentnek kell megvitatnia és ratifikálnia, jelentette be Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz-frakció parlamenti képviselője csütörtökön.
A március 23-án elküldött dokumentum még nem végleges, számos olyan jogi részletet tartalmaz, amelyek módosításra szorulnak.
Zseleznyak hangsúlyozta: a megállapodás rendkívül részletes, és már nem keretmemorandum, mint az Ovális Irodában történt botrányos találkozó után volt. A képviselő elmondása szerint az 58 oldalból álló dokumentum komoly aggályokat vet fel, mivel jelentős hiányosságok vannak benne, amelyek korrigálásra szorulnak.
„Ez nem pusztán memorandum, ez egy egyértelmű megállapodás, és nem a mi javunkat szolgálja”, hangsúlyozta.
A megállapodás értelmében a projekteket öt személy irányítja, akik közül hárman az Egyesült Államok képviselői, teljes vétójoggal. Lefedi az Ukrajna területén található ásványi anyagok minden típusát, beleértve a kőolajat, gázt és egyéb új és meglévő erőforrásokat.
A kitermelést állami és magáncégek is végezhetik, a bevételt valutára váltják és külföldre utalják. Ha a pénz nem érkezik meg időben az ukrán fél okozta fennakadások miatt, plusz kifizetéseket helyeznek kilátásba.
Az Egyesült Államok hozzájárulása már magában foglalja a 2022-től nyújtott támogatásokat is. A 4%-os jogdíjat először az USA kapja meg, s csak utána következik Ukrajna.
A megállapodás meghatározatlan idejű, változtatásokat csak az amerikai fél engedélyével lehet végrehajtani. Az USA ezenkívül elsőbbséget élvez az új infrastrukturális projektekhez való hozzáféréshez Ukrajnában, és vétójoggal rendelkezik az erőforrások más országoknak történő értékesítése felett.
Különösen fontos az a tény, hogy a megállapodás semmilyen biztonsági garanciát nem említ Ukrajna számára. „Még csak utalás sincs erre”, jegyezte meg Zseleznyak, és reményét fejezve ki, hogy az ukrán fél jelentős változtatásokat fog követelni, különben a megállapodást nem hagyják jóvá a parlamentben.
A parlamenti képviselő véleménye szerint a szöveg jelentős kiigazítást igényel, és csak azok megtétele után jöhet szóba a ratifikáció.
Az orosz–ukrán háború három éve számos negatív gazdasági hatással járt, amelyek elsősorban a megtámadott felet, vagyis Ukrajnát érintették. Az ukrán gazdaság 2022-ben 29 százalékkal zuhant, és azóta sem tudott lendületet venni. Idén a legpesszimistább előrejelzések szerint mindössze 2 százalékkal nőhet az ukrán gazdaság, míg a legoptimistább szcenárió 4 százalék feletti bővülést vetít előre. Az infláció 10 százalék körül alakulhat 2025-ben, de ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az orosz támadások miatt folyamatos a villamosenergia-hiány, nagyjából 10 millióan elhagyták az országot, és jelentős mértékben a nyugati segélyektől függ az ország működőképessége.
Ukrajna mellett Oroszország is megérezte a háború okozta gazdasági visszaesést. 2022-ben 1,2 százalékos recesszióban volt az orosz gazdaság, ám ezt követően, a szankciók ellenére, tavaly már 4 százalék körül bővült a GDP. Idén lassulás, 1,6 százalékos növekedés várható. Még nagyobb gondot jelent azonban a meglóduló, 9,5 százalék fölötti infláció, ami nagyon magas, idén akár 25 százalékra is ugró jegybanki alapkamatot és mérséklődő reálbér-növekedést eredményezhet. Amennyiben az orosz–ukrán háború békekötéssel lezárulna, akkor az a magyar gazdaságnak is szárnyakat adhatna.
Az Európai Unió is veszített, a hadiipari cégek viszont lubickolnak
Az Európai Unió tagállamai a háború miatt megugró energiaáraktól és a magas inflációtól szenvedtek leginkább ebben a hároméves időszakban. A gazdasági növekedés mértéke is nagyon alacsony volt a térség egészében. Sőt, Németország két egymást követő évben is recesszióba került, miután a 2023-as 0,3 százalékos GDP-csökkenést 2024-ben 0,2 százalékos mínusz követte.
Eközben az Európai Unió jelentős összegekkel, több mint 134 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. A segélyeket gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius célokra is folyósították. Emellett 2024 és 2027 között további 50 milliárd eurót hívhat le a háborúban álló ország, az Ukrajna-eszközökön keresztül.
Az Európai Unió a háború kirobbanása óta folyamatosan válik le az olcsó orosz energiáról. Ennek a folyamatnak az eredményei a kőolaj esetében nyilvánvalóak, a földgáznál viszont már bonyolultabb a helyzet. Tavaly ugyanis Oroszország volt a második fő beszállítója az EU-nak cseppfolyósított földgázból. A helyzet nyertese az Egyesült Államok mellett Norvégia lett, amely jelentősen növelte az unióba irányuló energiaexportját.
A háború nyertesei között meg kell még említenünk a védelmi ipari cégeket is. A német Rheinmetall részvényárfolyama például a háború három éve alatt 100 euróról 900 euró fölé ugrott. A további európai hadiipari társaságok közül a szintén német Thyssenkrupp, a brit BAE Systems, az olasz Leonardo és a francia Thales Group emelhető ki.
A makrogazdasági mutatók lassú helyreállást jeleznek, a lakosság életminősége azonban tovább romlik az infláció, az adóemelések és az energiaválság következtében. Ukrajna gazdasága továbbra is a nemzetközi segélyektől függ, miközben a belső munkaerőpiac, az infrastruktúra és az energiaellátás helyzete folyamatosan kihívások elé állítja az országot.
Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 decemberéig 4 százalékkal növekedett – áll a gazdasági minisztérium jelentésében. Mindezt főként a közlekedési, építőipari és feldolgozóipari szektorok, valamint az állami támogatási programok ösztönözték. Az Ukrán Nemzeti Bank frissített előrejelzése szerint az éves GDP-növekedés továbbra is csak lassan áll helyre a 2022-es 30 százalékos gazdasági visszaesést követően.
A háztartások ezt a javulást nem érzik. Az infláció az év végére 11,2 százalékra emelkedett, ami különösen az alapvető élelmiszerek drágulásában mutatkozott meg. Például
a zöldségek ára 63 százalékkal,
a tojásé 54 százalékkal, míg
a kenyéré és a tejtermékeké 15–30 százalékkal emelkedett.
Az inflációt az energiaárak emelkedése, az alacsonyabb mezőgazdasági hozamok, valamint a hrivnya árfolyamának gyengülése (38-ról 42 hrivnyára egy dollárhoz képest) hajtotta.
Adóemelések és csökkenő vásárlóerő
A 2024 decemberében bevezetett adóemelések tovább súlyosbították az ukrajnai családok helyzetét. A hadiadó mértéke 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett, mindezt pedig a magánvállalkozókra is kiterjesztették. A harmadik csoportba tartozó magánvállalkozóknak emellett 1 százalékos jövedelemadót is kell fizetniük, míg az első és második csoportba tartozóknak a minimálbér 10 százalékát kell megfizetniük.
Bár a hivatalos adatok szerint 2024-ben a havi átlagbér 22 százalékkal nőtt, elérve a 20 592 hrivnyát, az emelt adóterhek és az infláció következtében a tényleges vásárlóerő csökkent.
A nettó jövedelem átlagosan 15 856 hrivnya, amely jóval alacsonyabb, mint az év elején várt szint volt.
Ukrajna energia- és árfolyamproblémákkal is küzd
A hrivnya árfolyamának 2024-es gyengülése szintén tovább terhelte az importált termékek árait. Az ukrán jegybank által alkalmazott rugalmas árfolyamrendszer a kezdeti stabilizációt követően engedte, hogy a dollár értéke elérje a 42 hrivnyát. Az ukrán kormány előrejelzései szerint 2025-ben az árfolyam elérheti a 45 hrivnyás dollárszintet, ami tovább ronthatja az inflációs kilátásokat.
Az energiaellátás helyzete sem javult számottevően. A 2024-es év második felében az orosz támadások tovább rontották az energiainfrastruktúrát. Az Ukrenerho jelentése szerint a téli időszakban az energiaellátás 15 százalékos hiánya várható, ami a termelési költségek növekedéséhez vezet.
2025 – mérsékelt növekedés és stabilitás nemzetközi segítséggel
A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések szerint a gazdasági növekedés lassulni fog. Az IMF és a Világbank becslései 2,5-3 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak, míg a Nemzeti Bank optimistább, 4,3 százalékos növekedést vár. Az infláció az év végére várhatóan 6,9 százalékra mérséklődik, bár a magas energia- és élelmiszerárak ezt a csökkenést lassíthatják.
A költségvetési hiányt továbbra is nemzetközi segélyek fogják finanszírozni.
A G7-ek által ígért 50 milliárd dolláros támogatási csomag, amely részben befagyasztott orosz vagyonokból származik, lehetővé teszi az alapvető állami funkciók fenntartását. Emellett az IMF és az Európai Unió további 15 milliárd dolláros hitelcsomagot biztosít Ukrajnának.
A Nemzeti Bank szerint az energiaágazati beruházások, valamint a mezőgazdasági termelékenység javítása segíthet mérsékelni az inflációt és stabilizálni a piacokat, ugyanakkor a háború elhúzódása továbbra is jelentős kockázat.
A 2025-ös évbe belépve a kérdés tehát az, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani gazdasági ellenálló képességét, miközben a lakosságra nehezedő pénzügyi nyomás enyhül, vagy a háború következményei tovább mélyítik a társadalmi és gazdasági szakadékot.
Julija Szviridenko, első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter arról tájékoztatott, hogy 2024 végére Ukrajna GDP-je várhatóan 4%-kal nő – írta a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata.
„A 4%-os növekedésből az ukrán gyártók Made in Ukraine fejlesztési politikájának megvalósítása idén 0,64 százalékot, azaz több mint 88 milliárd hrivnyát biztosított a Gazdasági Minisztérium számításai szerint. A feldolgozóipar az adófizetés egyik vezetőjévé vált. 2024 három negyedévének eredményei szerint Ukrajna konszolidált költségvetésében a teljes bevétel 16,7%-át teszi ki. Az adóbefizetések növekedése pedig az első 9 hónapban 19,6% volt az előző év azonos időszakához képest” – jegyezte meg Julia Szviridenko az Interfax-Ukrajina rovatában.
A feldolgozóipar a GDP-ben való részarányának növelése érdekében idén három kiemelt irányra koncentrált a kormány: a termelés fejlesztésére, a reálszektorba történő befektetések bevonására, a nem nyersanyagexport támogatására.
A közbeszerzések lokalizációs politikája segíti az ukrán termékek iránti kereslet kialakítását az állam és a közösségek részéről. 2025. január 1-től 25%-ra emelkedik a helyi komponens részarányának követelménye.
Az „Iskolabusz” program lehetővé tette a kistérségek számára, hogy két év alatt 1000 autóbuszt vásároljanak, ezzel munkát biztosítva az ukrán buszgyáraknak és több mint 200 vállalkozónak.
A vállalkozások számára ukrán berendezések vásárlására 15 és 25 százalékos kompenzációs programot indítottak. Már csaknem 150 gyártó alkalmazta a lehetőséget.
Az eOszelja kedvezményes jelzálogkölcsön hozzájárul az építőanyagok iránti kereslet növekedéséhez. Idén a program az elsődleges ingatlanpiacra volt orientált.
„2024 első felében 37,1%-kal nőtt az építőanyag-termelés, a jelzáloghitelek aránya pedig megduplázódott az elsődleges piacon. A program a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul. Az év első felében 1,6 milliárd hrivnya adót fizettek be a kivitelezők, ami 2,2-szerese az előző év azonos időszakának”, jegyezte meg a gazdasági miniszter.
A lakosság az ukrán áruk iránti keresletét a „Nemzeti Cashback” program ösztönzi. A Retail Association of Ukraine becslései szerint projekt beindításának első hónapjaiban egyes termékek értékesítése 9,5%-kal nőtt.
Az ipari parkok programja ösztönzően hat befektetéseket bevonására az ukrán gazdaságba. Idén 15 ipari park mintegy 1 milliárd hrivnya támogatást kapott az infrastruktúra fejlesztésére.
Idén a kormány módosította az „5-7-9 elérhető hitel” programot is, a beruházásra és a feldolgozóipar fejlesztésére helyezve a hangsúlyt. Az év során az ilyen hitelek aránya megduplázódott, 46%-ra. A frontközeli régiókban pedig a beruházási hitelek összege 3 milliárd UAH-ról 25 milliárd hrivnyára nőtt. Immáron hitelekből is lehet energetikai berendezéseket vásárolni.
A vállalkozások aktívan pályáznak a feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára. A program során több mint 1000 támogatást adtak ki 5 milliárd UAH értékben.
Ukrajnában első ízben indult program a jelentős beruházással megvalósuló projektek támogatására. Két szerződést írtak alá összesen több mint 100 millió euró értékben. További három projekt van az értékelési szakaszban, és több új benyújtása is folyamatban van. 2024-ben összesen 6 projektet nyújtottak be a Gazdasági Minisztériumhoz értékelésre.
Szintén elérhetőek a MIGA, a DFC, az EBRD, a külföldi EKA-k és az ukrán exporthitel-ügynökség által megvalósított háborús kockázati biztosítási eszközök.
Julija Szviridenko elmondása szerint a Kanadával és Nagy-Britanniával kötött szabadkereskedelmi megállapodások megújítása, az EU-val kötött autonóm kereskedelmi intézkedések folytatása, valamint az Egyesült Államokból származó ukrán acél vámmentessége hozzájárult a nem nyersanyagexport támogatásához 2024-ben, illetve az ukrán EKA eszközei is, amelyek 11 hónap alatt 7,22 milliárd hrivnya értékű nem nyersanyagexportot támogattak. Ez csaknem 2 milliárd UAH-val több a tavalyi adatokhoz képest.
Megjegyzendő, hogy 2025-ben a kormány továbbra is támogatja a Made in Ukraine szakpolitikai programokat, biztosítva azok teljes finanszírozását a hozzáadott értékű termékek előállításának és a gazdasági fejlődés ösztönzésére.
Ukrajna gazdasága teljes mértékben újratervezte magát, hogy a háborús realitásokhoz igazodjon. Az ország nemzeti összterméke 2021 óta negyedével csökkent. Ugyanakkor a háború kezdete óta először fordul elő, hogy néhány kulcsfontosságú szemszögből egészségesebb, mint az ellenfeléé.
Az ukrán központi bank előrejelzése szerint a GDP 2024-ben 4 százalékkal, 2025-ben pedig 4,3 százalékkal fog nőni. A valuta stabil, a kamatlábak pedig 13,5 százalékkal 30 hónapja a legalacsonyabb szinten vannak.
Ezzel szemben Oroszországban a kamatlábaknak hamarosan el kell érniük a 23 százalékot, hogy megállítsák a rubel esését, a bankok törékenynek tűnnek, és a GDP 2025-ben mindössze 0,5-1,5 százalékkal fog növekedni. Ukrajnának azonban erős ellenszéllel kell szembenéznie: a háború erősödésével, a hazai erőforrások csökkenésével és Donald Trumppal.
Ukrajna gazdaságtörténete 2022 óta három szakaszból áll. Az elsőben, súlyos harcok közepette, az ország csak a tűzoltással tudott foglalkozni. Rendkívüli állapotot vezettek be, és 14 millió ember menekült el az otthonából. Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri kikötőket, elzárva ezzel Ukrajna exportképességét. A központi bank intézkedéseit katonai céloknak rendelték alá. 2022 első felében az államháztartási hiány felét finanszírozta. Szigorú tőkekontrollt vezetett be, és likviditással árasztotta el a bankokat. Az infláció az egekbe szökött, a GDP pedig harmadával zsugorodott − írja a The Economist.
A második szakasz azután kezdődött, hogy Ukrajna megállította az orosz előrenyomulást az ország déli részén 2022 közepén. A bizalom javulásával a GDP stabilizálódott. Az ENSZ által közvetített megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna ismét exportálhasson gabonát. A központi bank ismét az infláció ellen küzdött. 2023 elején az IMF segélycsomagot írt alá Ukrajnával. A segélyek beáramlásával a devizatartalékok is helyreálltak. A tőkeellenőrzést is enyhítették.
A makrogazdasági stabilitás lehetővé tette a kormány és a vállalatok számára, hogy működésüket ellenállóvá tegyék a háborús kockázatokkal szemben. Az egyik prioritás a termelőeszközök védelme volt az orosz légitámadásokkal szemben. A biztonságosabb, nyugati régiókban ipari parkokat építettek. A vállalkozások külföldön kezdtek befektetni − tavaly minden tizedik új lengyelországi céget ukránok alapítottak.
Fontos feladat volt az erőforrások átcsoportosítása az elhúzódó konfliktus által támasztott szükségletekhez. Az állami kiadások több mint kétszeresére nőttek, és csak a védelmi és biztonsági kiadások a GDP közel 30 százalékát teszik ki. A Naftohaz, az ország szénhidrogén-vállalata 2023-ban olyan felügyelőbizottságot nevezett ki, amelynek tagjai európai blue chip cégekből érkeztek. A vállalat 2022-ben 79 milliárd hrivnya veszteséget könyvelt el, de 2024 első felében már 24 milliárd hrivnya volt a nyeresége, köszönhetően a gázkitermelés növekedésének és a zöldenergiával kapcsolatos beruházásoknak.
A magáncégek is hozzászoktak a háborúhoz. Miután 2022 tavaszán Mariupolt, az Azovi-tenger egyik kulcsfontosságú kikötőjét lerombolták, Vitalij Lopusanszki vállalkozó létrehozta az UADamage nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, amely műholdas képeket elemezve interaktív térképeket készít, amelyeken minden lerombolt épület, út vagy híd szerepel. Azóta több mint 200 várost térképezett fel. Emellett drónokat használ aknák felderítésére és a földön lévő robotok irányítására, amelyek hatástalanítják az eszközöket.
Az utolsó lépés a keményvaluta beáramlásának fenntartása volt. Oroszország 2023 júliusában megtagadta a gabonaüzlet megújítását. Ukrajna válaszul megnyitotta saját tengeri folyosóját, amelyet drónokkal és rakétákkal védett meg. Ez lehetővé tette, hogy ne csak a gabona, hanem az ország második legnagyobb exportcikkének számító fémek és ásványi anyagok szállítását is folytassa.
Jön a harmadik szakasz az újabb veszélyekkel?
Mint a The Economist írta, ezek az intézkedések, valamint a nyugati segítség megakadályozták, hogy Oroszország megfossza Ukrajnát a harcokhoz szükséges erőforrásoktól.
Most egy harmadik szakasz kezdődik, amikor is az ország gazdasága az eddigi legnagyobb veszélyekkel néz szembe: akut energia-, ember- és pénzhiánnyal.
2022-ben és idén tavasszal és nyáron Oroszország könyörtelenül támadta Ukrajna elektromos hálózatát. A folyamatos javítások ellenére az ország a háború előtti 36 gigawatt (GW) termelési kapacitásnak kevesebb mint a felére számíthat. Az utóbbi időben Oroszország támadásai ismét élénkebbek lettek. December 13-án 93 rakétát és közel 200 drónt lőtt ki a villamosenergia-elosztó eszközök és hőerőművek ellen. Tizenkét rakéta ért célba, jelentős áramkimaradásokat okozva. November 27–28-án, egy vakmerő eszkalációs lépéssel Oroszország már az atomerőművek mellett átviteli létesítményekre is csapást mért. Ukrajna téli energiakapacitásának mintegy 70 százaléka származik atomenergiából.
Pozitívum, hogy az ország jobban felkészült az ilyen megrázkódtatások elviselésére. Decemberben csaknem negyedével, 2,1 GW-ra bővítette az EU-ból származó villamos energia importkapacitását. Sok élelmiszer-termelő a tevékenységéből származó maradékot biogázzá fermentálja, amelyet a helyszínen használ fel. Sok gazdálkodónak van dízelgenerátora is. A közepes méretű cégek gyakran rendelkeznek földgázüzemmel, amelyet néha szél- és napenergiával párosítanak. Az ipari cégek mindezeket az importtal együtt használják, hogy elkerüljék a katasztrofális kieséseket.
Ukrajna jövőre nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe kerülhet. Ha a nemzetközi segély nem lesz elegendő, az országnak további belsőforrásokat kell keresnie – jegyezte meg az IMF, írta Jurij Doscsatov az RBC-Ukrajina cikkében.
Változás az IMF alapforgatókönyvében: a háború 2025-ben véget ér
Korábban az Ukrajnára vonatkozó negatív forgatókönyvet valószínűtlennek tartotta az IMF, most azonban ez lett az alapja a Valuta alappal való együttműködésről szóló memorandumnak. A legújabb becslések szerint 2025-re vége lesz a háborúnak, ami csökkenti a jövő évi 1%-os GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásokat, míg 2025-ben még 2,5%-os visszaesést is jeleznek. Az infláció 2024-ben elérheti a 12%-ot, 2025-ben 10%-ra, 2026-ban pedig 8%-ra, emellett a kormány optimistább mutatók alapján dolgozta ki a 2025-ös költségvetést.
Negatív forgatókönyv, mely szerint a háború 2026-ban ér véget
Az IMF egy másik, még negatívabb forgatókönyve a háború végét 2026 közepére jósolja. Ebben az esetben a gazdasági növekedés minimális lesz, a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban tovább nő. Ilyen feltételek mellett Ukrajnának további 35,7 milliárd dollárra lesz szüksége a már tervezett 151,4 milliárdhoz, ami még nagyobb külföldi és belföldi bevételt igényel a költségvetési stabilitás fenntartásához.
Nemzetközi támogatás a partnerektől 2025-ben
Ukrajna jövőre 38,6 milliárd dollárt vár partnereitől, többek között az Európai Uniótól, az EBRD-től és számos szövetségestől. Az IMF már felülvizsgálta a 2025-ös forráselosztási programot, és azt csaknem 810 millió dollárral növelte. Ukrajna a tervezett két részlet helyett négyet kap, így elkerülhető a segélyek megérkezésének késése, ahogyan 2024-ben is történt.
„Az IMF úgy alakította át a részletek ütemezését, hogy biztosítsa a pénzeszközök ütemesebb áramlását az év során, és elkerülje a hosszú megszakításokat, amelyek a stabilitást veszélyeztetik” – magyarázta Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke.
Hozzátette: a részletek számának növekedése lehetővé teszi az Alap számára, hogy megerősítse Ukrajnával szemben támasztott követeléseit, és erősítse a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Ez a döntés összefügg a más nemzetközi partnerek finanszírozási ütemtervének korrekciójával, amelyek az IMF előrejelzései alapján történnek.
A nehéz gazdasági helyzet esetében az ország nemcsak külföldi bevételekre számíthat, hanem belföldi forrásokra is. Ez magában foglalhatja az adórendszer felülvizsgálatát, a magánbefektetések vonzását, valamint az aktívabb intézkedéseket a dereguláció és a vállalkozások támogatása érdekében. A hazai finanszírozás jelentős növeléséhez azonban a szakértők szerint strukturális reformokra és a költségvetési kiadások további ellenőrzésére lesz szükség, hogy megakadályozzák az adósságteher növekedését.
Ki fogja finanszírozni Ukrajna szükségleteit?
A nagyszabású pénzügyi kihívások hátterében Ukrajna intenzívebbé teszi a tárgyalásokat a külföldi finanszírozás bevonásával kapcsolatban. A főszereplők között szerepel a G7-országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek készek milliárdos segélyek nyújtására. Az Európai Unió közel áll a 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás végleges jóváhagyásához. Ennek az összegnek a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek garanciájaként kell megjelennie, és a döntés már átment az Európai Parlament és az EU Tanácsa jóváhagyásának szakaszán. Az Egyesült Államok is kapott egy közleményt az akár 20 milliárd dolláros összeg lehetséges kiutalásáról. Ezzel egy időben Nagy-Britannia mintegy 3 milliárd dollár kölcsön kiutalását jelentette be. A soron következő – Japán és Kanada álláspontja, amelyek konszolidálják a G7 pénzügyi kötelezettségeit.
A finanszírozás teljes összegét azonban korlátozza az orosz eszközökből származó jövőbeni bevétel, így Ukrajna a hitelezők részéről akár 50 milliárd dolláros támogatásra számíthat. Mindazonáltal minden partnerország esetében külön megállapodásokat terveznek egyedi feltételekkel.
Ezen túlmenően az Ukrajna Facility program keretében az EU 50 milliárd eurós támogatást tervez 2027-ig, az USA pedig tavasszal döntött úgy, hogy összesen 61 milliárd dollár értékben nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának.
A pénzügyi támogatás biztosítékai és ígéretei azonban még nem garancia minden terv megvalósítására. „Még mindig fennáll annak a kockázata, hogy Ukrajna a kelleténél kevesebb külföldi forráshoz jut, bár a tavalyi évhez képest csökkent, jegyezte meg Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Elmondása szerint jelenleg a végső szakaszban van egy 50 milliárdos hitel kidolgozása a befagyasztott orosz vagyon terhére.
Az adóemelés a hitelezők egyik követelése
A nemzetközi hitelezők ugyanakkor azt szeretnék, ha Ukrajna belföldi forrásokat is keresne a költségvetési hiány fedezésére. A legutóbbi IMF-memorandum ezt a követelményt tükrözi. A bevételek hiányának növekedése vagy az új kiadások szükségessége esetén Ukrajna fontolóra veszi az adók, többek között az áfa-kulcsok emelését. „Az áfa alapkulcsának emelése hatékony eszköz ebben a szakaszban”, áll a dokumentumban.
Az emelés 2%-től – akár 22%-ig is lehet. A végső döntés azonban elhúzódott, de ha jövőre megsértik a finanszírozás alapforgatókönyvét, akkor az áfaemelés reális verzióvá válik. „Ha reálisan nézzük, az IMF ragaszkodhat az áfaemeléshez, hogy elkerülje az adókulcsok sürgős felülvizsgálatát, ahogy az a hadiadó esetében történt”, kommentálta Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási igazgatóságának vezetője.
A memorandum lehetőséget biztosít arra, hogy újra bevezessék a részleges devizafelügyeletet negatív pénzügyi forgatókönyv esetén. A hrivnya árfolyamának rögzítése ugyan nem kerül szóba, de a devizavásárlásra és a külföldi tőkekivonásra vonatkozó korlátozások bevezetésére sor kerülhet. Az ilyen intézkedések segíthetik a devizapiac stabilizálását, feltéve, hogy csökken a külföldi támogatás.
Jelenleg a 2024-es külföldi finanszírozás beérkezésével kapcsolatos várakozások optimisták. Ukrajna év végéig több mint kétmilliárd dollárral számol, többek között az IMF következő, 1,1 milliárd dolláros részletével, amelynek decemberben kell megérkeznie.
Ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 5,3 százalék után idén 2,9 százalékra lassul, majd jövőre 5,9 százalékra gyorsul – derül ki az Európai Bizottság honlapján szerdán közzétett, frissített tavaszi makrogazdasági előrejelzéséből, amelyet az Interfax szemlézett.
„A háború továbbra is rontja a hangulatot és gátolja a termelőkapacitást, különösen az energiaszektorban, ahol az előzetes becslések szerint 2024 elejére az energiakapacitás 30-40 százaléka megsemmisült. Az egyének folyamatos sorozása, valamint a háború elől menekülő emberek állandó mozgása belföldön és külföldön valószínűleg továbbra is munkaerőhiányt fog okozni, ami kihatással lesz a gazdasági teljesítményre” – áll az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzésében.
Az európai bizottság honlapján közzétett őszi előrejelzés szerint ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 4,8 százalékról idén várhatóan 3,7 százalékra lassul, jövőre pedig 6,1 százalékra gyorsul.
A 2025-re vonatkozó jobb kilátásokat a dokumentum azzal a feltételezéssel magyarázza, hogy jövő év elején megteremtődnek a feltételek a gazdaságélénkítési erőfeszítések fokozásához.
Visszatérve a folyó év kilátásainak értékelésére, az Európai Bizottság szerint a magánfogyasztás a hangulat romlása miatt valószínűleg lassulni fog, de 2024-ben a fő hajtóerő lesz, amit az alacsonyabb infláció, az akut munkaerőhiányt tükröző erőteljes bérnövekedés és a munkanélküliségi ráta csökkenése támogat.
A beruházásoknak várhatóan továbbra is kedveznek majd a védelmi és az építőipari szektor kiadásai, bár a fokozott bizonytalanság továbbra is visszafogja a magánberuházások általános növekedését – olvasható a dokumentumban.
A fekete-tengeri közlekedési folyosó újjáéledése várhatóan támogatja az exportot, ami a nettó export GDP-növekedéshez való negatív hozzájárulásának fokozatos csökkenéséhez vezet: az őszi jelentésben szereplő 3,3 százalékról 6 százalékra javították az idei exportnövekedésre vonatkozó előrejelzést. A külkereskedelmi hiány azonban továbbra is fennmarad, tekintettel a gazdaságélénkítés, az újjáépítés és a védelem nagy importigényére.
„Ez az előrejelzés természetesen igen nagy fokú bizonytalansággal terhelt, és a kockázatok többnyire a helyzet romlása felé mutatnak. A konfliktus eszkalálódása nemcsak további emberéleteket követelhet, hanem növelheti az amúgy is magas termelési költségeket, és további termelési kapacitásvesztéshez vezethet. A háború elől menekülő emberek számának növekedése szintén növelheti a munkaerőpiacra nehezedő nyomást, és negatívan befolyásolhatja a hazai keresletet” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy a munkaerőpiac 2023 óta a nettó migrációs kiáramlás csökkenése és a belső menekültek részleges visszatérése közepette a stabilizálódás bizonyos jeleit mutatja. A még mindig nagyszámú, külföldön és Ukrajnán belül is lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek azonban valószínűleg továbbra is destabilizálják a munkaerőpiacot, és hozzájárulnak a régiók és ágazatok közötti egyensúlytalanságokhoz.
Az aktualizált jelentésben a munkanélküliség csökkenésére vonatkozó előrejelzés az őszi jelentésben szereplő 16,2 százalékról 15,5 százalékra javult idén, és 14,1 százalékra fog jövőre.
A növekvő munkaerőköltségek, a kínálati zavarok és a belföldi kereslet élénkülése, valamint a háborúval kapcsolatos nagy kiadások várhatóan magasan tartják az inflációt 2024-ben és 2025-ben. A tavaszi előrejelzés szerint a tavalyi 12,8 százalék után idén 5,5 százalékra csökken, jövőre pedig 7,8 százalékra emelkedik az éves átlagos infláció, míg ősszel az Európai Bizottság 7,7 százalékos idei és 7,6 százalékos jövő évi inflációval számolt.
A jelentés szerint az államháztartási hiány magas marad, de fokozatosan csökken: a tavalyi 19,7 százalékról idén a GDP 17,7 százalékára, jövőre pedig a GDP 8,7 százalékára. Ezt várhatóan a bankszektorban a többletnyereségre kivetett adó (a GDP 1 százaléka), az üzemanyag- és dohányadó-csökkentés lejárta (a GDP 1,6 százaléka) és a folyamatban lévő gazdasági fellendülés fogja elősegíteni.
A költségvetési hiány csökkentett becslése miatt az államadósság dinamikájára vonatkozó előrejelzés is javult: idén várhatóan a GDP 94,4 százalékára, jövőre pedig 97,8 százalékára nő, míg ősszel az Európai Bizottság a GDP 96,2 százalékára, illetve 98,3 százalékára számított.
Tekintettel a nagyobb finanszírozási szükségletekre és a belföldi finanszírozás szélesebb körű, magasabb kamatlábakon történő felhasználására, az államadósság várhatóan tovább növekszik, bár lassabb ütemben, és a GDP 100 százalékának küszöbértéke alatt marad – áll a jelentésben.
