Németország 60 millió eurós segélycsomagot különített el Ukrajnának, amelyet a károsodott energiaszektor helyreállítására fognak fordítani – közölte pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko jelezte: „Németország megerősíti kritikus infrastruktúránk ellenálló képességét, és 60 millió euróval járul hozzá Ukrajna Energetikai Támogatási Alapjához. Ezek az alapok elősegítik a generátorok, energetikai berendezések és mobil hőerőművek gyorsabb leszállítását.” Azt is megjegyezte, hogy Katerina Reiche német energetikai miniszterrel folytatott pénteki találkozóján Ukrajna téli felkészüléséről és az energiaellátás fenntarthatóságának megerősítéséről is szó esett.
„Megállapodtunk egy közös energetikai munkacsoport létrehozásában és az ipari együttműködés bővítésében. Decemberben Berlinben ukrán-német üzleti fórumot rendeznek, amely hatékony platformmá válhat vállalataink közötti új partnerségek számára” – tette hozzá a miniszterelnök. Azt is közölte, hogy Ukrajna azt javasolta Németországnak, hogy kössön kormányközi megállapodást a befektetők támogatására – a Dánia, Hollandia, Franciaország és Svájc által már alkalmazott modell alapján.
„Ma különösen fontos a makroszintű pénzügyi támogatás, és német partnereink minden olyan utat támogatnak, amely lehetővé teszi, hogy ezeket az eszközöket Ukrajna támogatására és a háború mielőbbi befejezésére használják fel” – hangsúlyozta Julija Szviridenko.
Minden lehetséges forgatókönyvet figyelembe vesznek, hogy az energiarendszert a lehető legjobban felkészítsék a télre.
Ukrajna 17,6 GW kapacitást készít elő a fűtési szezonra, jelentette be Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter a Válságellenes energetikai törzs ülésén, számolt be a minisztérium sajtószolgálata szeptember 12-én, pénteken.
„A javítási és helyreállítási munkálatok folyamatban vannak az energiatermelő létesítményekben, 17,6 GW kapacitást készítenek elő a fűtési szezonra. Erőforrás- és berendezés tartalékot halmoznak fel, valamint vészhelyzeti gyakorlatokat tartanak” – jegyezte meg.
A miniszter egyben hangsúlyozta, hogy megerősítik a kritikus infrastruktúra védelmét, fejlesztik az elosztott energiatermelést: idén már 194 MW-ot helyeztek üzembe, és az év végére több mint 380 MW-ot terveznek. Minden lehetséges forgatókönyvvel számolnak, hogy a villamosenergia-rendszert a lehető legjobban felkészítsék a következő télre.
Hrincsuk hangsúlyozta, hogy az energetikai cégek a kritikus infrastruktúra, a hadsereg pedig a légtér védelmét erősíti meg. Ukrajna nemzetközi támogatást is kap, többek között az Energiatámogatási Alaptól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökségtől és a Világbanktól.
A Kreml elnöke szerint az orosz fél állítólag „egyáltalán semmilyen intézkedést nem tett Ukrajna polgári infrastruktúrájával kapcsolatban”, és most „komolyan válaszol”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök cinikusan azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy támadásokat intéz az energetikai létesítmények ellen, „megtorló csapásoknak” nevezve azokat. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel megtartott pekingi találkozóján mondta szeptember 2-án, kedden.
„Hosszú ideig, néhány évvel ezelőtt, semmilyen intézkedést nem tettünk a polgári infrastruktúrával kapcsolatban, különösen télen, és nagyon sokáig tűrtük, amikor az ukrán hadsereg folyamatos támadásokat indított az energetikai létesítményeink ellen. Ezután kezdtünk el válaszolni, és mi természetesen komolyan válaszolunk”, mondta Putyin. Ugyanakkor a Kreml vezetője egy szót sem szólt arról, hogy az orosz megszálló hadsereg 2022 ősze óta, az első áramszünetek óta intenzíven támadja Ukrajna energetikai létesítményeit.
Hazánk energiaellátását három éve a légvédelmi egységek katonái, valamint a regionális energiaszolgáltató vállalatok és más energiacégek brigádjai biztosítják. Ugyanakkor mind a légvédelmi, mind a helyreállítással foglalkozó brigádokat nyugati országok támogatják, amelyek légvédelmi rakétarendszereket és energetikai berendezéseket szállítanak. Ukrajna viszont csak 2024-ben kezdte meg az első komolyabb csapásokat orosz területen.
A hivatalos prognózisok óvatos optimizmussal számolnak, valójában azonban a hőmérsékleti anomáliák, az elhúzódó háború és az energiahálózati kapacitáskorlátok kritikus helyzetet teremthetnek a nyári hónapokban. Félő, hogy összeomlik az ukrán energiarendszer.
Márciusban megindult az atomerőművi egységek szokásos karbantartási szezonja Ukrajnában. Május végére már három nukleáris blokk esett ki a rendszerből, ami jelentősen csökkentette a termelési kapacitást. Olha Buszlavec, az energetikai minisztérium volt vezetője szerint ezzel párhuzamosan zajlik a korábban rakétatámadások által megrongált erőművek helyreállítása is, ám az ezek által nyújtott stabilitás csak részleges. Tavaly nyáron a márciustól júniusig tartó időszakban 9 gigawatt villamosenergia-termelő kapacitás esett ki az orosz támadások miatt, ami akkor áramszünetekhez vezetett. Idén eddig nem voltak ilyen léptékű támadások, a kockázat azonban továbbra is fennáll, így az ukrán energiarendszer teljesítőképessége kérdéses marad.
A kritikus kockázati egyenlet második összetevője a növekvő hőmérsékleti függőség. Az utóbbi években rohamosan nőtt a háztartási és vállalati napenergia-rendszerek beépített kapacitása:
2025 májusára ezek teljes teljesítménye elérte a 7,1 gigawattot,
miközben az atomerőművek működő blokkjainak összkapacitása 7,7 gigawatt.
Célpont az energetikai infrastruktúra
Első pillantásra úgy tűnhet, ez a decentralizált megújuló energia képes kompenzálni a kieséseket, csakhogy a napenergiára épülő rendszerek érzékenyen reagálnak az időjárásra. Egy borús, esős időszakban ezek a rendszerek kevesebb, mint egy gigawatt teljesítményt tudnak visszatáplálni a hálózatba. Továbbá ezek a rendszerek éjszaka teljesen kiesnek, így csúcsidőben, különösen a hűtés intenzív használatával párosuló esti órákban, nagy nyomás nehezedik az országos hálózatra. A harmadik és legnehezebben kiszámítható elem a katonai helyzet. A frontvonal közeli régiókban – főként Zaporizzsja, Herszon és Dnyipro megyékben – rendszeres célpont az energetikai infrastruktúra. A DiXi Group becslése szerint egy célzott támadássorozat következtében akár 20 százalékos termelési deficit is kialakulhat a rendszerben, ami nagymértékű áramkimaradásokhoz vezethet.
Ugyan az Ukrenergo, az országos hálózati üzemeltető igyekszik előre tervezni a karbantartásokat és kapacitásbővítéseket, ezek azonban csak részben nyújtanak megoldást egy kiterjedt támadás esetére.
Az ukrán energiarendszer az EU-ból importál áramot
A hiány kezelésére egyre nagyobb szerepet kap az import. Az ukrán energiarendszer jelenleg havi szinten 500–800 ezer megawattóra áramimportra szorulhat az Európai Unióból. A nyári csúcsidőszakban ez az érték tovább emelkedhet, kiváltképp ha extrém meleg éri el egyszerre Ukrajnát és a szomszédos országokat, ami versenyt eredményez az elérhető kapacitásokért. Az ENTSO-E engedélyezi 1,7 gigawatt kapacitásig az Ukrajnába irányuló exportot, ám ennek egy része csúcsterhelés idején kevésnek bizonyulhat, főként, ha Európában is megugrik a kereslet.
Nemcsak a napenergia bizonyulhat kiszámíthatatlannak: az ukrajnai vízerőművek kapacitása is időjárásfüggő.
Tavaly még jelentős volt a tavaszi áradás, nyáron a vízerőművek a termelés 20-22 százalékát adták. 2025 tavaszán azonban elmaradt a hagyományos vízbőség, így kevesebb víz áll rendelkezésre a nyári hónapokban, főleg esténként, amikor az energiafogyasztás újra megugrik. Az esti és reggeli csúcsidőszakot eddig a víz- és gázturbinás erőművek egyensúlyozták ki, most viszont ezek kapacitása is bizonytalanabb.
Forgatókönyvek
További strukturális kockázat, hogy a lakossági fogyasztás meghaladja az ipari fogyasztást, ami ellentétes a korábbi évekkel. Az ExPro Consulting adatai szerint 2025 első négy hónapjában a háztartások 36,8 százalékos részesedéssel vezettek az összes energiafogyasztásban. Ez azért is problémás, mert a háztartási keresletet nehezebb szabályozni és időzíteni, mint az ipari felhasználást. Az Ukrenerho ezért napirenden tartja a lakosság edukálását:
napközben ajánlják a mosógép vagy a bojler üzemeltetését,
este és csúcsidőszakban (reggel 8–10 óra és este 18–22 óra között) kerülendő több nagy fogyasztású berendezés az egyidejű használata.
Az eddig tapasztaltak alapján a DiXi Group három forgatókönyvet állított fel.
Az optimista szcenárió szerint nincs újabb támadás, és nem lesz extrém hőség, ebben az esetben mindössze 5 százalék a valószínűsége az áramkimaradásnak.
Forró nyár esetén, támadások nélkül, 10-15 százalékos energiadeficit léphet fel.
Újabb támadásokkal, de mérsékelt hőmérséklettel számolva viszont a rendszer akár 16-20 százalékos hiánnyal is szembesülhet.
Összességében a nyár sikeres átvészelése kulcskérdéssé vált. Az energiarendszer minden szereplőjének, az állami szolgáltatóknak, a háztartásoknak és az európai partnereknek is együtt kell működniük a stabilitás megőrzése érdekében. A nyár így nemcsak forró, hanem politikai, katonai és energetikai értelemben is kritikus lehet.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta az ukrán energiaszektor több mint 56 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el – számolt be az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a valutaalap közleménye megállapította: „Az orosz teljes körű invázió eredményeként 56,5 milliárd dollár veszteség keletkezett Ukrajna energiaszektorában.” Megjegyzendő, hogy a teljes körű invázió során az oroszok körülbelül 18 GW kapacitást foglaltak el, beleértve Kelet-Európa legnagyobb atomerőművét, a Zaporizzsjait. Ezenkívül megsemmisült a Kahovkai és a Dnyeperi Vízierőmű, valamint a Zmijivkai és Tripiljei Hőerőmű.
Korábban arról számoltak be, hogy Oroszország tönkretette Ukrajna hőerőművi áramtermelésének a 90%-át.
Csütörtök éjjel és péntek hajnalban az oroszok drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajna területét. Harkivban egy sor robbanás történt, melyek után több helyen – Hmelnickij és Dnyipro régiókban – elment az áram, és a vízellátással is akadtak problémák. Vinnicjában és Krivij Rihben fontos létesítményeket találtak el az oroszok – számolt be az Unian.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter elmondta, hogy az orosz csapatok az utóbbi idők legnagyobb támadását hajtották végre az ukrán energiaszektor ellen.
Számos területen találatok és károk keletkeztek a termelőlétesítményekben, az átviteli és elosztórendszerekben. A bombázás miatt a Zaproizzsja Atomerűvet ellátó fő elektromos vezetéket áramtalanították – írta Facebookon Haluscsenko.
Egyes régiókban áramkimaradások vannak. A szakemberek már dolgoznak az áramellátás helyreállításán.
„Kemény éjszaka volt ez az energiaipar számára” – mondta Szerhij Kovalenko, a Jasno áramszolgáltató vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy az oroszok hőerőműveket támadtak és súlyosan megrongálták a berendezéseket.
