Hamarosan amerikai befektetők indíthatják újra az ukrán gabonaexport egyik kulcsfontosságú terminálját, miután hosszas jogi eljárás után megszerezték az odesszai Olimpex terminált.
Az amerikai Argentem Creek Partners és Innovation Capital Partners győzelme az ukrán bíróságokon azután következik be, hogy a befektetők nemzetközi arbitráció során már nyertek egy 150 millió dolláros ügyben, míg a terminál egyik korábbi tulajdonosát, Volodimir Naumenkót májusban letartóztatták a hitelezők átveréséért. Szerdán így az ukrán legfelsőbb bíróság is rábólintott a kikötő átadására egy 95 millió dolláros, fizetésképtelenséget okozó hitel rendezése fejében.
A vádak szerint Naumenko csoportja, a GNT, mely a kikötő korábbi tulajdonosa volt, többek között egy olyan 20 millió dolláros hitelre jelentett csődöt, aminek a fedezetéül szolgáló gabona egy olyan cégnél semmisült meg állítólag, mely sosem fizetett áram- vagy gázszámlát. A gabonafedezet ráadásul a csalás során állítólag Szumi tartományban lobbant lángra, több száz kilométerre Odesszától.
A Financial Times számára nyilatkozva John Patton, az Argentem Creek partnere a történteket a jogállamiság győzelmeként értékelte, mely megerősíti befektetési tézisét az országgal kapcsolatban. Az amerikai alapok győzelme az ukrán legfelsőbb bíróságon más külföldi befektetők érdeklődését is felkeltheti, és ösztönözheti a külföldi tőke áramlását az ukrán újjáépítésre.
Erre az országnak nagy szüksége is van, hiszen az infrastruktúra elleni orosz támadások miatt az újjáépítés költsége is egyre magasabb, a Világbank legutóbbi becslése szerint már 500 milliárd dollárra rúg, miközben az ország éves GDP-je csak 200 milliárd dollár.
Carl Sturen svéd vállalkozó, aki régóta tevékenykedik Ukrajnában, és aki a tervek szerint a terminál irányítását végzi, az emelte ki, hogy Ukrajna óriási potenciállal rendelkezik, ha befektetéseket akar vonzani, de ehhez le kell ráznia magáról azt a képet, hogy a csalások miatt rendkívül kockázatos piacról van szó.
Az Olimpex terminál mindemellett az ukrán korrupcióellenes hatóságok szerint az ukrán gabona feketeexportjának is fontos helyszíne volt, több milliárd hrivnya adó- és vámbevételtől megfosztva az ukrán államot.
Ugyanakkor Naumenko partnere a GNT-ben, Szerhij Groza szerint az üzlettársa elleni vádak hamisak, és az egész ügy teljes egészében felsőbb utasításokra született meg. A GNT pedig közleményben tagadta a vádakat, és azzal vádolta az Argentem Creeket, hogy a hiteleket a terminál ellenséges felvásárlására használta fel.
Az ukrán elnöki hivatalt vezető Andrij Jermak szerint a politika nem játszott szerepet az ügyben, csak koordinációs szerepe volt, és az eljárás is annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna jogállam. Az új tulajdonosok szeretnék még a nyáron újraindítani a kikötő működését, elvégre az aratás is most zajlik.
Victor Ponta román elnökjelölt bejelentette, hogy választási győzelme esetén leállítja az ukrán gabona exportját az ország fekete-tengeri kikötőin keresztül, idézte a Reuters.
„Az elmúlt években az ukrán gabona kikötői infrastruktúrához való hozzáférését elősegítő politikáját folytatták a román gabona kárára, és a román gazdálkodók ezt nagyon megszenvedték” – mondta Ponta.
Románia mintegy 29 millió tonna ukrán gabona exportját segítette a fekete-tengeri konstancai kikötőjén keresztül, így egy esetleges tilalom súlyosan érintheti Kijev exportképességét.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy támogatja az Ukrajna támogatását célzó egyéb intézkedéseket, így a fegyvertranzitot és az ukrán pilóták kiképzését.
Megjegyzendő, hogy az 52 éves Ponta egykori baloldali miniszterelnök, aki jelenleg az ultranacionalista politikát támogatja. A közvélemény-kutatások szerint esélye van George Simeon szélsőjobboldali ellenzéki vezetővel együtt bejutni a szavazás második fordulójába.
Christoph Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az AFP-nek adott interjújában elmondta, hogy az EU a kereskedelem feltételeinek felülvizsgálatát követően az Ukrajnából érkező agrárimport csökkenésére számít. Az európai biztos elmondása szerint Brüsszel még azelőtt igyekszik „új megállapodást találni” az Ukrajnával való kereskedelemben, mielőtt júniusban lejárnának a jelenlegi részleges liberalizációs intézkedések.
„A megbeszéléseknek gyorsaknak kell lenniük. Az Európai Unió készen áll a tárgyalásokra, és ennek a következő hetekben meg kell történniük. Az importkvóták nem maradnak olyanok, mint az ideiglenes liberalizáció idején. Így valóban kevesebb lesz az import”, tette hozzá.
Hansen véleménye szerint az EU-országok nem támogatják a jelenlegi kereskedelmi feltételek folytatását Ukrajnával, mert azok „problémákat okoztak, különösen egyes tagállamokban”.
Miután Oroszország 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, az EU a támogatás jeleként feloldotta az ukrán termékekre kivetett vámokat. Az európai gazdák azonban tiltakoztak amiatt, hogy az Ukrajnából származó olcsóbb áruk ártanak nekik.
Ukrajnának néhány hete van hátra, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba való behozatalának mechanizmusáról az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) június 5-i lejárta után, jelentette be Tarasz Kacska, Ukrajna gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettese egy agrárkonferencián, írta az Interfax-Ukrajina.
Elmondása szerint jelenleg folynak a tárgyalások 40 árukategóriáról, amelyek tarifakvóta alatt vannak. Egyben megjegyezte, hogy ezek közül 2022-ig csaknem 25-öt nem exportáltak.
„Sok termékkategória érzékenynek minősül, bár exportjuk meghaladta a megállapított határértékeket. Reméljük, hogy az EU nem fogja ezeket a saját piacára nézve veszélyként kezelni, és beleegyezik a liberalizációjukba”, magyarázta.
Az érzékeny áruk közül az Európai Bizottság külön kiemeli a mézet, kukoricát, korpát, gabonaféléket, cukrot, tojást és baromfihúst. Az ukrán fél már elkészítette javaslatait ezen termékek kapcsán, és jelenleg azok jövőbeli sorsáról tárgyalnak.
Kacska hangsúlyozta, hogy a legnehezebb viták a cukorexport körül zajlanak. „Jelentősen növeltük a termelést, de ez nem jelenti azt, hogy az ukrán export tönkretenné az európai piacot. Éppen ellenkezőleg, hiány idején segítette az EU-t” – jegyezte meg a kormány tisztviselője.
További problémás kérdés a baromfihús importja. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ez a szegmens elsősorban a kis- és közepes termelők, és ne csak a nagy mezőgazdasági üzemek előtt legyen nyitva.
A következő hetekben Ukrajna és az EU várhatóan dönt az érzékeny áruk listájáról és azok exportkvótáiról.
Hogyan tovább?
Egyes EU tagországok, köztük Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia, az autonóm kereskedelmi intézkedések végrehajtása után az ukrán mezőgazdasági termékek háború előtti kvótáihoz való visszatérést szorgalmazzák.
Emlékezzünk vissza, hogy 2024. június 5-től az EU frissített szabályokat vezet be a mezőgazdasági termékek Ukrajnával folytatott vámmentes kereskedelmére vonatkozóan, amely egy évig tart. Kezdetben 2022. június 4-én vezették be az autonóm kereskedelmi intézkedéseket az ukrán gazdaság támogatására. 2023 májusában az Európai Parlament megszavazta ezen intézkedések további egy évvel történő meghosszabbítását.
Kacska hangsúlyozta, hogy a fő probléma nem a számokban, hanem a politikai megközelítésben van: „Az ukrán termékekről szóló vitákat gyakran használják politikai játszmákban, és az EU-ban a gazdálkodók érzelmeit szítják. Valójában azonban Ukrajna nem rendelkezik túlzott termelékenységgel egyik vitát kiváltó árukategóriában sem.”
Példaként a kukoricával kapcsolatos helyzetet hozta fel: „Ennek a növénynek a termelési volumene az EU-ban meghaladja az ukrajnaiét, a búzánál pedig még nagyobb ez a különbség.”
2024-ben az EU 27 tagállama 135 millió tonna búzát takarított be, ami megerősíti az Európai Unió státuszát ezen gabona egyik vezető termelőjeként.
„Mindenki tisztában van azzal, hogy június 6-ig meg kell találni a megoldást, de ez nem korlátozódhat a 2014-es keretekre. Az érzékeny áruk kereskedelmi paramétereit a szabályzatban meghatározott kvóták és a 2023-as maximális exportvolumen között határozzák meg”, foglalta össze Kacska.
Előrejelzése szerint nem lesz túlzott korlátozás a kukorica szállítására, mivel az EU-ban a kereslet meghaladja a jelenlegi évi 15 millió tonnás határt. A búzaexport kérdése ugyanakkor az egyes uniós országok eltérő megközelítése miatt továbbra is nyitott.
Az ukrán gazdaság veszteségei az exportkorlátozások miatt
Ha az Európai Unió 2025. június 6.-a után nem hosszabbítja meg Ukrajna kereskedelmi kedvezményeit, a hazai gazdaság évente 3,5-4 milliárd eurós veszteséget szenvedhet el. Ez a téma az „Agrárszektor-2025: Kihívások és lehetőségek új körülmények között” című konferencián is felmerült, amelyre 2025. február 27-én Kijevben került sor – írta a Novoje Vremja.
Olekszandr Kubrakov, a We Build Ukraine elemző központ felügyelőbizottságának elnöke elmondása szerint az agráripari szektor még a teljes körű háborús körülmények között is az ukrán gazdaság fontos eleme marad. 2024-ben a devizabevételek több mint 50%-át az agrárszektor biztosította az állami költségvetésnek. Emellett a We Build Ukraine elemző központ és a Boston Consulting Group tanácsadó cég adatai szerint az agrárszektor azon nyolc kulcságazat közé tartozik, amelyek fejlesztése a Gazdasági Növekedési Stratégiával összhangban az ország GDP-jének jelentős növekedését eredményezheti a következő évtizedben.
Az EU-val kötött társulási megállapodás 2014-es aláírása óta jelentősen nőtt az Európai Unió részesedése Ukrajna külkereskedelmi mérlegében – a 2013-as 30%-ról 2023-ra 56%-ra. Tavaly az ukrán áruk EU-ba irányuló exportja elérte a 23,4 milliárd dollárt, ami a teljes export 64,6%-át tette ki. Ilyen adatokat tartalmaz a „Stratégiai iránymutatások Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez” című tanulmány, amely az Ukrajnai Munkaadók Szövetségének felkérésére, a dán külügyminisztérium támogatásával készült. Az eredményeket parlamenti meghallgatásokon ismertették a Legfelső Tanács gazdaság- és agrárpolitikával foglalkozó bizottságaiban.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Kijevi jelentések szerint az ukrán mezőgazdasági export a fekete-tengeri gabonafolyosón már közelíti a háború előtti volument, bár az árak esése miatt mégis csökkent a bevétel. Egy mezőgazdasági nagykereskedő vállalat szerint márciusban kevesebb gabonát szállíthat az ország.
Ukrajna márciusi, tengeren zajló agrárexportja 20 százalékkal eshet vissza februárhoz képest – közölte a kijevi székhelyű mezőgazdasági nagykereskedő vállalat, a Spike Brokers. A cég szerint a vasúti kivitel napi átlagban 299 vagonra csökkent, szemben a februári 374 vagonos átlaggal, ami az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a legalacsonyabb érték.
A közúti export március 1–11. között 132 ezer tonnára zsugorodott az előző hónap azonos időszakában regisztrált 172 ezer tonnáról. A vállalat úgy véli, hogy az európai piac telített, ami megakadályozza, hogy a következő hónapokban ukrán termékek érkezzenek a kontinensre. A cég a tengeri kereskedelemről nem közölt pontos mennyiséget, de az ukrán kormány szerint ebben a hónapban eddig 2,2 millió tonna gabonát szállítottak összesen – írja a Reuters.
Német-japán támogatással és FAO segítséggel exportkönnyítő laboratórium létesült Ukrajnában – számol be a FruitVeB.
Miután Oroszország felmondta a gabonaszállítási megállapodást, leállt a fekete-tengeri folyosókon keresztül történő export, így alternatív exportútvonalak létrehozására volt szükség, elsősorban a Dunán keresztül.
A másik megoldás, ami a kelet-európai tranzitforgalmat gyorsítja az, ha a szárazföldi útvonalakon a célállomásra teszik át a növény- és állategészségügyi ellenőrzés helyszínét. (Lásd: Itt a megoldás az ukrán gabona vitában.) A harmadik, hogy Ukrajna maga végez el olyan szintű ellenőrzést, amilyet az EU elvár.
Utóbbi érdekében Cem Özdemir szövetségi miniszter és ukrán kollégája, Mikolaj Szolszkij egy élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi laboratóriumot felállítását jelentette be Ukrajnában. A laboratóriumot a német szövetségi szaktárca a FAO-val közösen finanszírozta egy vagyonkezelői alapon keresztül, az EU és Japán hozzájárulásával. Az összesen 2,7 millió eurót főként a laboratóriumi felszerelésekre fordították.
Cem Özdemir szövetségi szakminiszter ebből az alkalomból kifejtette: „Németország az EU-val együtt dolgozik a mezőgazdasági áruszállítás biztosítása érdekében az áruszállítási folyosók és a terminálkapacitások bővítésén. Nem fogjuk hagyni, hogy Putyin az éhezést használja fegyverként.” Mikolaj Szolszkij köszönetet mondott Japánnak, az Európai Uniónak és a FAO-nak, amiért csatlakoztak ehhez a projekthez, és külön Németországnak, hogy támogatják Ukrajna álláspontját a kelet-európai országokban érvényes importtilalom feloldásában.
Megduplázza az ukrán gabonaexport folyosóját Románia, miután az eddigi kétmillió tonnás értéket négymillióra emelte – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy Románia jóváhagyta Ukrajna feltételeit, amely – mint fogalmaztak – „felismerte, hogy az ukrán gabona nem jelent veszélyt Európára”.
Brüsszel a bolgárokon és a románokon méri le az új, gabonaexportra vonatkozó engedélyeztetési rendszer hatékonyságát, Budapest, Varsó és Pozsony azonban kilépett az export előmozdítására létrehozott koordinációs platformból – írja a Szabad Európa.
Az Európai Bizottság egyelőre kivár, és igyekszik meggyőzni a tagállamokat az ukrán agrárimport ügyében, nem indít kötelezettségszegési eljárásokat sem – derítette ki a Szabad Európa.
Az Ukrajna elleni importtilalomnak jelenleg Magyarország, Lengyelország és Szlovákia is része: az országok szeptember közepén határoztak úgy, hogy legalább év végéig meghosszabbítják az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, ugyanis Brüsszel megszüntette a június elején hatályba lépett ideiglenes korlátozást, továbbá egy engedélyezési rendszert vezettetett be az ukrán hatóságokkal.
Az intézkedéseket Bulgária és Románia már nem hosszabbította meg, így ők szeptember 15. óta kereskednek Ukrajnával: erről a Szabad Európa brüsszeli forrására hivatkozva úgy ír, mivel kedvezők a tapasztalatok, erre építkezve köteleznék Ukrajna másik három szomszédját is az importtilalom eltörlésére. Mivel a kereskedelmi politika uniós hatáskörbe tartozik, a bizottság meg is tehetné.
Csakhogy Brüsszel elismeri, hogy a három tagállam jó okkal tart az ukrán gabonadömping piactorzító hatásaitól, ezért kompromisszumos megoldást keres az eredetileg ukrán gabonaexport előmozdítására létrehozott koordinációs platformon.
Kijev a bizottság hosszas rábeszélésére itt mutatta be még szeptemberben azt az exportengedélyezési rendszert, amely a brüsszeli testület reményei szerint ugyanazt az eredményt lesz képes felmutatni, mint a korábbi, ideiglenes importkorlátozás.
Nem kérnek az új rendszerből
A magyar, a lengyel és a szlovák kormány nem vesz részt a koordinációs platform munkájában, mivel nem akar olyan érzékeny piaci információkat megosztani Kijevvel, amelyeket az a WTO-nál kezdeményezett eljárás során felhasználhatna ellenük.
Az exportengedélyezési rendszer – amelyet jelenleg Bulgária és Románia tesztel – egy többlépcsős jóváhagyási folyamat, amelynek első akkordjaként a búzát, kukoricát és más gabonaféléket exportálni kívánó helyi cégek az ukrán mezőgazdasági és kereskedelmi minisztériumhoz nyújtják be engedélyezésre a kérelmet. Ezt Brüsszelbe továbbítják, majd a bizottság felveszi a kapcsolatot az export célpontjának számító tagállammal. A harmincnapos eljárás nem rendelkezik arról, hogy az ukrán hatóságok akkor is kiadják-e az exportengedélyt, ha a célország elutasítja.
Nehéz helyzetben a helyi termelők
A magyar kormány a korábbi négy gabonatermék helyett már huszonhárom ukrán mezőgazdasági termék importját tiltja a megelőzés eszközeként. Az EU ugyanis júniusban újabb egy évre meghosszabbította azt a rendelkezést, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít az ukrán mezőgazdasági termékeknek az EU piacához. Ezzel ráömlesztve a helyi piacokra az eredetileg a harmadik világba szánt, olcsóbb gabonát – az emiatt bekövetkezett súlyos piaci zavarokat a bizottságnál is elismerik.
De nem csak ez a gond: a magyar vagy a román gabona és kukorica kiszorult a nyugat-európai exportpiacairól is.
A bizottság hivatalos álláspontja szerint ugyanakkor nincs indok a behozatali tilalmak fenntartására, mert a nyáron végrehajtott intézkedéseknek, köztük a tranzit- és a tárolókapacitások növelésének következtében megszűnt a piaci torzulás. Ezt azonban a közép-európaiak cáfolják, hangsúlyozva: kizárólag a tilalom miatt sikerült enyhíteni a tárolási problémákat.
Cem Özdemir német mezőgazdasági és élelmezési miniszter Berlin segítségét ajánlotta fel az ukrán agrárexport terén Kijevnek csütörtöki ukrajnai látogatása során.
A német zöldpárti politikus ismételten Németország szolidaritásáról és támogatásáról biztosította ukrán hivatali partnerét, Mikola Szolszkijt. Mint mondta, nem fogják hagyni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az éhséget fegyverként használhassa fel.
A két tárcavezető – a német mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint –, a nap folyamán ünnepélyesen megnyitott egy 2,7 millió euróért felújított élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi labort, amelynek segítségével kiszélesíthetik az ukrán agrárexport engedélyeztetési kapacitásait.
A szükséges forrásokat az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett projekthez Ukrajna, Németország, az Európai Unió, valamint Japán biztosította.
Özdemir hangsúlyozta, hogy a fekete-tengeri exportot belátható időn belül továbbra is nagy kockázatok fogják terhelni.
Segítünk alternatív útvonalakat létesíteni, hogy Ukrajna oda szállíthassa gabonáját, ahol erre sürgősen szükség van, mégpedig a globális dél országaiba – hangoztatta a német politikus, aki szerint Berlin Brüsszellel közösen áruszállítási folyosók és áruterminál-kapacitások kiépítésén fáradozik.
Csütörtökön számoltunk be arról, hogy Ukrajna felfüggesztette a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) benyújtott panaszát, amelyet amiatt tett, hogy Magyarország, Lengyelország és Szlovákia az ukrán gabonaexport további tilalmának meghosszabbításáról döntött.
Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes azt is bejelentette, „összetett megoldáson” dolgoznak a kereskedelmi vita lezárására.
Úgy látjuk, hogy ez a probléma az elkövetkező hetekben és hónapokban megszűnik. Ezért, amíg gyakorlati megoldást keresünk, a WTO-n belüli vitáinkat egyelőre felfüggesztjük – jelentette be a miniszterhelyettes Brüsszelben.
Ukrajna csak akkor vonja vissza keresetét a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) a három uniós országgal szemben, ha garanciákat kap arra vonatkozóan, hogy a jövőben nem lesz semmilyen korlátozás a gabonaexportra – jelentette ki szerdán Tarasz Kacska gazdasági miniszter-helyettes egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kacska az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „Számunkra nagyon fontos, hogy a lengyel fél és más államok, valamint az Európai Unió garantálja számunkra, hogy ilyen jellegű korlátozások a jövőben nem fordulnak elő. Ezért természetesen csak a garanciák kézhezvételekor jelentjük be hivatalosan az egész világnak, hogy az ellentéteket kimerítettük. Azt hiszem, ezt a kérdést utoljára fogják vizsgálni.”
A gazdasági miniszterhelyettes azt is jelezte, hogy most fontos az ukrán gabonaexport koordinációs és ellenőrzési mechanizmusának elindítása, mivel az Európai Unió és a tagállamai egy ilyen javaslatról már ténylegesen megállapodtak. Ukrajna egy ilyen mechanizmust elfogadhatónak tart – tette hozzá. „A WTO-nál indított perek, amint azt a partnerek reakciójából láthatjuk, egészen helyes lépés volt. Mert rávilágított a felháborodásunk természetére” – mutatott rá Tarasz Kacska.
