A fejlesztési és a digitális ügyekért felelős tárca képviselői megbeszélést folytattak a G7-országok nagyköveteivel, amelyen Ukrajna várostervezési szférájának reformjáról tárgyaltak – jelentette be Musztafa Najem, infrastrukturális miniszterhelyettes, számolt be az Interfax-Ukrajna.
„Harmadik alkalommal találkoztunk Olekszandr Kubrakovval és Mihajlo Fedorovval a G7-országok nagyköveteivel a várostervezési reform kapcsán” – közölte Facebookon.
Kitért arra, hogy ezen országok kormányai átlagosan támogatták az 5655. számú törvénytervezet megalkotását, és figyelemmel kísérik annak végrehajtását.
Najem emlékeztetett arra, hogy a reformot figyelemmel kísérő munkacsoportba minden közösség képviselője meghívást kapott, beleértve azokat is, akik jelenleg kritizálják a törvénytervezetet. „Ebbe a folyamatba átlátható módon bevonják majd a szakma képviselőit is” – hangsúlyozta.
Amint arról beszámoltunk, december 13-án a Parlament elfogadta a várostervezés reformjáról szóló 5655. számú törvénytervezetet. 228 képviselő szavazott igennel. A törvénytervezet vétóját követelő petíciót több mint 25 ezren írták alá, és az elnöki elbírálásra vár.
A törvényjavaslat megvitatását korábban, 2022. december 1-jén elnapolták. Az Ukrán Városok Szövetsége, a városok polgármesterei, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség a Kulturális és Információpolitikai Minisztérium, valamint az Ukrán Építészek Országos Szövetsége is ragaszkodott annak felülvizsgálatához.
Ukrajnából az Európai Unió tagországaiba irányuló villamosenergia-export szeptember első két hetében 131 millió dolláros kereskedelmi rekordot döntött, így ez a mutató közvetlenül a hagyományosan nagy volumenű agrártermékexport után következik – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény tájékoztatása szerint az utóbbi héten, szeptember 12-18-án a Szlovákiába és Romániába irányuló teljes árammennyiségét értékesítették. Szeptember 5-e óta az exportált áram összértéke nappali és esti órákban (maximális fogyasztás mellett) 300 MW, éjszaka pedig 250 MW.
Az Ukrenerho arról is beszámolt, hogy az árak tovább csökkennek a szomszédos azonnali piacokon. A romániai Day Ahead Marketen (DAM) az átlagos alapterhelési ár szeptember 12. és 17. között 386,8 EUR/MWh, Szlovákiában pedig 442,6 EUR/MWh volt, míg az azt megelőző héten 412,9 eurót, illetve 446,2 eurót tett ki.
Az ukrán DAM-on ugyanakkor az alapterhelési ár emelkedett, és a legtöbb napon 88-89 EUR/MWh volt. Ennek tükrében az államközi metszésponthoz való hozzáférés súlyozott átlagára 8,1 ezer UAH/MWh-ra (–12,9%) csökkent az előző héthez képest. A legmagasabb határár egy óra alatt 16 000 UAH/MW volt Szlovákia irányában szeptember 13-án (20:00 órakor) – emlékeztetett az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ukrajna kormánya azt tervezi, hogy 2023-ban az idei 5 milliárd dollárról havi 3 milliárd dollárra csökkenti az állami költségvetés támogatását – jelentette be Denisz Smihal a 17. jaltai YES európai stratégiai találkozón, számolt be az Interfax-Ukrajna.
„Tudjuk, hogy az állami költségvetés hiányának körülbelül havi 3 milliárd dollárnak kell lennie” – közölte Smihal.
Az ukrán kormányfő megjegyezte, hogy az USA és az EU aktív részt vállal az Ukrajna számára szükséges finanszírozás fedezésében, míg az IMF álláspontja egyelőre meglehetősen passzív.
A nemzetközi közösség idei pénzügyi támogatása Ukrajna költségvetési kiadásainak 40%-át fedezi. Smihal elmondása szerint szeptember végéig 5 milliárd eurónak kell még megérkeznie az EU-tól.
Amint azt Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter korábban megjegyezte, 2022-ben Ukrajna mintegy 30 milliárd dollárnyi segélyre számít a teljes körű invázió kezdete óta, amelyből körülbelül 17 milliárd dollárt már meg is érkezett.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A Naftohaz állami gázvállalat kész a tranzitszerződés meghosszabbítására a Gazprom orosz állami gázvállalattal abban az esetben, ha hosszú távon megmarad az Európába szállított jelenlegi mennyiség – jelentette ki Jurij Vitrenko, a Naftohaz vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján, adta hírül honlapján az Ukrajina 24 televízió.
A jelentés szerint Vitrenko elmondta: a Naftohaz kész meghosszabbítani a tranzitszerződést, de vannak feltételei. „Azt a gázmennyiséget, amelynek a szállítása jelenleg Ukrajnán keresztül folyik, hosszú távra rögzíteni kell az európai társaságokkal kötendő megállapodásokban” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: „nekünk ilyen módon kell garanciát kapnunk, hogy megmarad az Ukrajnán átmenő gázszállítás.”
A vezérigazgató azt is közölte, hogy Ukrajna kész tárgyalni – és ezt a német partnereknek is jelezte – a gáztranzitszerződés meghosszabbításáról a Gazprommal. De mint rámutatott, ez nem elégséges garancia az Ukrajnán át történő gáztranzit megőrzéséhez, szerinte ehhez elsősorban az európai társaságokkal kötött megállapodásokra van szükség.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Joseph Biden amerikai elnök a Pentagon költségvetéséből 60 millió dolláros védelmi támogatást rendelt el Ukrajnának, áll a Biden által aláírt memorandumban.
„Az Egyesült Államok Alkotmánya által biztosított jogkörömnek megfelelően felhatalmazom az államtitkárt arra, hogy utaljon ki Ukrajnának 60 millió dollárt a Honvédelmi Minisztérium védelmi termékek és szolgáltatások beszerzésére valamint katonai oktatásra és kiképzésre” – áll a memorandumban.
Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára tájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna 2031-ig több mint 200 milliárd hrivnyát költ rakétafejlesztési programjára.
„A harmadik kérdés, amit a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén »titkosított« módban tárgyaltunk. A rakétafegyvereink 2031-ig való fejlesztésére vonatkozó kérdés körül nagyon heves vita alakult ki. Csak annyit mondhatok, hogy 2031-ig több mint 200 milliárd hrivnyát kell elköltenünk erre a programra” – mondta Danilov.
„Nem várhatunk arra, hogy partnereinktől kapunk fegyvereket, vagy sem. Feladatunk, hogy saját gyártású fegyvereket készítsünk” – tette hozzá.
Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kihangsúlyozta, Ukrajnának megvannak a szakemberei és lehetőségei.
„Ezért lett ma jóváhagyva rakétafegyvereink fejlesztésének kérdése. Ezen kívül a kormány és a Parlament képviselői megvitatják az idei költségvetés módosítását, 2021-ben 3,3 milliárd hrivnyát kell elkülöníteni a rakétaprogram számára” – jegyezte meg Danilov.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter sajtótájékoztatóján kijelentette, Ukrajnának új gázforrásokat kell keresnie, hogy ne függjön Oroszországtól. Az európai gázszállítási rendszerbe történő integráció nem oldja meg teljesen ezt a problémát, számolt be a wnp.pl.
Elmondása szerint Varsó kezdetben ellenezte az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését, mivel megosztja az EU és a NATO országait.
„Jelenleg számunkra rendkívül fontos az a tény, hogy a projekt befejezése biztonsági hiányt okoz Európa ezen részén. Ukrajna szempontjából ez nem is biztonsági hiány, hanem biztonsági vákuum” – mondta Rau.
Egyben kihangsúlyozta, hogy a biztonsági fenyegetettség növekedésének hátterében a problémát nem oldja meg, hogy Ukrajna egy másik gázvezeték-csoporthoz csatlakozik, amely szintén függhet „egy orosz forrástól”. Lengyelország példáját hozta fel, amely a Baltic Pipe segítségével diverzifikálja (kockázatcsökkentés általánosan használt módszere) az ellátást.
„Az egyetlen megoldás – egy hasonló praktika létrehozása Ukrajna számára, ahol a gázt egy másik, nem oroszországi forrásból szállítják. […] Ukrajna számára más gázforrásokat és infrastrukturális megoldásokat kell keresni, amelyek biztosítanák az ország biztonságát” – tette hozzá Rau.
Ukrajna gazdaságának közel 5 %-os növekedési prognózisával lép a 2021-es évbe, ehhez minden szükséges feltétel adott – írta Denisz Smihal miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében, adta hírül az unn.com.ua hírportál.
A kormányfő szerint Ukrajna gazdaságának majdnem +5 %-os növekedési előrejelzésével lép 2021-be. „Ehhez számunkra minden feltétel adott: a stratégia, a források és az együttműködési készség az ország javát szolgáló munkára” – tette hozzá.
Smihal szerint az ipari termelés idén novemberben visszaállt a 2019-es novemberi szintre. „Októberrel összehasonlítva az ipar majdnem 1,5 %-kal nőtt. Az ipar támogatását szolgáló komplex programok, beleértve a gépgyártást, lökést adnak a jövő évi növekedéshez, amihez a 2021-es költségvetésben több milliárdos támogatás van előirányozva” – írta a miniszterelnök.
A januártól márciusig terjedő időszakban a 15–70 év közötti foglalkoztatottak 20,6%-a nem hivatalosan dolgozott, ez mintegy 3,4 millió személy, ebből 1,35 millió nő és 2 millió férfi – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat.
A legtöbb informálisan dolgozó vidéki lakos – számuk 1,8 millió. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése 2020 májusában áprilishoz képest 8,9%-kal 10 542 UAH-ra nőtt. Áprilisban az átlagfizetés 10,43 ezer UAH, márciusban – 11,45 ezer, februárban – 10,85 ezer, januárban – 10,73 ezer.
Májusban a fizetések a Kijevben voltak a legmagasabbak (15 191 UAH / hónap), a legalacsonyabb pedig a Csernyivci megyében (7921 UAH). A legtöbb megyében a fizetések 8000 és 9000 UAH között vannak. A legmagasabb fizetést a pénzügyi és a biztosítási ágazat alkalmazottai kapják (18 832 UAH). A vendéglátóiparban a legkisebbek a bérek – 3 851 UAH, de az elmúlt hónap alatt 10%-kal növekedett.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele nélkül le kell állítani minden szociális kifizetést, közte a nyugdíjak, szociális segélyek, szubszídiók folyósítását, hogy elkerülhető legyen az államcsőd – jelentette ki hétfőn Nyina Juzsanyina, a Legfelső Tanács adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke, adta hírül a 112.ua hírportál.
Juzsanyina, aki az Európai Szolidaritás (ESZ) párt parlamenti képviselője, elmondta: az IMF-hitel folyósítása elsősorban attól függ, hogy a parlament elfogadja-e a banktörvényt (a sajtóban Kolomojszkij elleni törvénynek nevezik – vb.), amely megtiltja az államosított bankok visszaadását eredeti tulajdonosaiknak, közte a PrivatBankot Kolomojszkijnak. Mint kifejtette, a PrivatBank államosítása 20 millió betétes pénzét mentette meg.
A képviselőnő
hangsúlyozta: „hogy elkerülhető legyen az államcsőd az IMF hitele nélkül, hamarosan
le kell állítani minden kifizetést a központi költségvetésből. Ha Ukrajna ebbe
– minden szociális kifizetés beszüntetésébe – belemegy, akkor nem lesznek sem
nyugdíjak, sem családtámogatások, sem gyermekek utáni segélyek, sem
szubszídiók.” Hozzátette, nagyon kevés idő maradt, mivel a mostani gazdasági
stagnálás mellett nagyon korlátozottak lesznek a költségvetési bevételek, és
még az sem biztos, hogy lesz pénz a hadseregre.
Korábban Volodimir
Zelenszkij elnök a termőföldpiac megnyitásáról szóló törvény megszavazását
szorgalmazta nemrég a parlamentben mondott drámai hangú beszédében, azzal
fenyegetve a képviselőket, hogy ők viselik majd a felelősséget az államcsődért,
mert az IMF a banktörvény mellett ennek a jogszabálynak az elfogadásától teszi
függővé a kölcsön folyósítását Ukrajnának.