Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere egy németországi luxusvilla tulajdonosa lett – derült ki a politikus vagyonnyilatkozatából. A városvezetőt rengeteg kritika éri az ingatlan miatt, többen úgy gondolják, hogy ekkora összeget inkább az ukrán hadseregnek kellene adományoznia.
A kijevi polgármester a 2023-as vagyonnyilatkozatában tüntette fel először, hogy egy 227 millió hrivnya értékű ingatlan tulajdonosa lett a németországi Hamburgban. A csaknem 750 négyzetméteres luxusvilla korábban az amerikai Maximum I LLC cég tulajdonában volt – írja az ukrán Strana.
Vitalij Klicsko vagyonnyilatkozata szerint a villát december 20-án vette meg adósságrendezésként a Maximum I LLC-től. A cég 2023 májusáig még Volodimir Klicsko tulajdonában volt, majd testvére, Vitalij nevére került.
Egyes sajtóértesülések szerint a villa megvásárlásával Vitalij a 2020-ban testvérétől kapott 7,3 millió eurót és 277,8 ezer dollárt törlesztette.
A Berliner Morgenpost beszámolója szerint a kijevi polgármestert emiatt széles körben bírálták a közösségi médiában. Sokan úgy vélik, hogy a politikusnak inkább az ukrán hadseregnek kellene adományoznia milliókat. Az egykori nehézsúlyú profi ökölvívó korábban 13 évig élt Németországban.
Ukrajnában megnyitják a hozzáférést a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársainak és a katonaorvosi bizottságok tagjainak vagyonbevallásaihoz – jelentette ki pénteken Katerina Butko, a Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) társadalmi tanácsának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Butko elmondta: „Nyilvánosak lesznek a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársainak és a katonaorvosi bizottságok tagjainak a vagyonnyilatkozatai. Ez kivétel, és ez hangzott el a törvénytervezet elfogadásakor is. Az életmódfigyeléssel kapcsolatos botrányokat figyelembe véve és mindent, amit a területi toborzási és szociális támogatási központok esetében feltártak, a nyilatkozataik mindenképpen nyilvánosak lesznek. Ez volt a korrupcióellenes bizottság vezetőjének és sokan másoknak is az álláspontja.”
A korrupcióellenes aktivista szerint ugyanakkor az ukrán fegyveres erők soraiba mozgósított katonák és családjaik nyilatkozatai a biztonsági helyzet miatt zároltak maradnak. „Nem azt mondjuk, hogy abszolút minden nyilatkozatnak nyilvánosnak kell lennie. Mindenki tudja, hogy milyen korban élünk, és nyilvánvaló, hogy biztonsági megfontolások miatt a nyilatkozatok egy részét zárolni kell, mert ezek katonai személyek nyilatkozatai, ezek a titkosszolgálati tisztek olyan nyilatkozatai, akik esetében családtagok mozgósítva voltak és harcolni indultak. Természetesen az ilyen nyilatkozatokat zárolni kell” – tette hozzá.
A társadalmi tanács elnöke azt is elmondta, hogy a vagyonnyilatkozatok visszaállításáról és a nyilvános hozzáférés megnyitásáról szóló törvény elfogadása után megvitatták a közzétételre nem szánt nyilatkozatok lezárásának mechanizmusát. „Tulajdonképpen ez a 90 nap, vagyis mennyi idő telt el a törvény elfogadása óta, magáról a mechanizmusról beszéltek, hogyan zárolják, hogyan távolítsák el ezeket a vagyonnyilatkozatokat, amelyek veszélyesek ezekre az emberekre nézve. És valójában így találták ki a zárolási mechanizmust” – magyarázta Katerina Butko.
A háború kezdetén a hadiállapot idejére eltörölték az elektronikus vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Ukrajnában. A több korrupciós botrány és a nemzetközi partnerek követelései (pénzügyi támogatásért cserébe) azonban arra ösztönözték a képviselőket, hogy foglalkozzanak az elektronikus vagyonnyilatkozat visszaállításáról szóló törvénytervezetet megvitatásával. Mindez tavaly szeptemberben kezdődött, ám azóta nem sok előrelépés történt az ügyben.
Közel tíz hónap telt el a jogalkotási kezdeményezés bejegyzése óta, de az államfő kedvező hozzáállása és nyilvános támogatása ellenére a projekt továbbra is ott porosodik a parlament valamelyik szekrényében. Egészen a közelmúltig minimális volt az esélye annak, hogy a tervezet eljut az ülésteremig. Felmerült az a gondolat is, miszerint a képviselők támogatnák a vonatkozó törvénytervezetet, amennyiben a nyilatkozatok nem kerülnének nyilvánosságra. Közel egy évvel a dokumentum benyújtása után, 2023 nyarán Matti Maasikas, az Európai Unió ukrajnai nagykövete felszólította az ukrán hatóságokat, hogy folytassák az elektronikus vagyonnyilatkozatok begyűjtését.
Ám a már nyilvántartásba vett törvénytervezet megszavazása helyett a hatóságok a korrupcióellenesség iránti igyekezetük bemutatása mellett döntöttek. A dokumentum egyebek mellett azt is előírná, hogy azok a képviselők, vezető tisztségviselők és bírók, akik nem nyújtottak be önként nyilatkozatot az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökségnek (NAZK), kötelesek azt megtenni a törvény elfogadását követő két hónapon belül. A vagyonnyilatkozat visszaállítása különböző „érzelmeket” váltott ki a döntéshozókból. Jaroszlav Jurcsisin, az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese szerint ez a törvénytervezet többek között nem tartalmazza egyértelműen, hogy ki mentesül az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség alól. Ez pedig lehetővé teszi a visszaélések elszaporodását.
Nincs egyértelműen leírva, hogy pontosan kik mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól… Természetesen nincs etikai lehetőségünk arra, hogy követeljük az épp a frontvonalon harcolóktól a nyilatkozat kitöltését – fogalmazott Jurcsisin. Hozzátette: előfordult azonban, hogy egyes szolgálatok alkalmazottai a korábbi törvény elmosódott normáira hivatkozva nem teljesítették a rájuk vonatkozó kötelezettségeket. Mint mondta, jó néhány speciális szolgálat vezetője sem nyújtott be nyilatkozatot. Továbbá Jaroszlav Jurcsisin szerint tárgyalják a tisztségviselők külföldi ingatlanjaival kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozásának lehetőségét is. Ezt biztonsági megfontolásokból tennék, magyarázta. A kérdés azonban továbbra is eldöntetlen maradt. A nyilatkozatokhoz való hozzáférésről szólva az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese megjegyezte, „a nemzetközi partnerek úgy vélik, hogy meg lehet erősíteni a biztonságot például oly módon, hogy a nyilatkozat nem lesz bárki számára elérhető, ahhoz csak kérelem benyújtását követően lehet majd hozzáférni. Tehát amennyiben az újságíró egy konkrét emberről szeretne tájékoztatást kapni, akkor a NAZK-hoz mint a nyilvántartás kezelőjéhez fordul, és annak engedélyével juthat hozzá az adott tisztviselő nyilatkozatához.” Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez csak a tervezet előzetes változata, amely valószínűleg a törvény elfogadásáig még jó néhány változáson megy keresztül. Emellett jelenleg nem tisztázottak az elektronikus bevallás visszaállításának feltételei sem. Jurcsisin szerint előbb-utóbb minderre sor kerül, ugyanis a társadalom semmiféle magyarázatot nem fogad el a politikusoktól azzal kapcsolatban, hogy miért nem fogadták el a tervezetet.
David Arahamija kormánypárti frakcióvezető már bejelentette, hogy ragaszkodik a csaknem tíz hónapja a parlamentben lévő dokumentum napirendre vételéhez.
„Az egyeztető tanács soron következő ülésén keresztülviszem a 8071-es számú, a vagyonbevallás visszaállításáról szóló törvényjavaslat napirendre tűzését… Várom, hogy a parlament támogassa a törvénytervezet első olvasatban való elfogadását” – mondta. Igaz, ilyen ígéretek már korábban is elhangzottak. Konkrétan májusban volt szó arról, hogy a törvénytervezetet júniusban első olvasatban, majd szeptemberben, a nemzetközi partnerekkel való megegyezést követően véglegesen elfogadják… Azonban jelenleg már nincs hová halasztani a dolgot, hiszen a törvény megszavazása az egyik feltétele a Nemzetközi Valutaalap több milliárd dolláros segélye folyósításának. A lényeg, hogy a visszaállított kötelező vagyonbevallás a rendfenntartók hatékony eszköze legyen a minőségi közigazgatás eléréséért folytatott küzdelemben, és ne csak újabb rubrika a statisztikákban, eszköz az információs háborúkban.
Hét milliárdos él Ukrajnában, de Zelenszkij nem tartozik közéjük. Az ukrán elnöknek ugyanakkor az átlagnál jóval nagyobb, nagyjából 20 millió dolláros a vagyona.
A közösségi médiában több ezer alkalommal megosztott bejegyzések szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek több mint egymilliárd dolláros vagyona van, és felkapott híresztelés volt az is, hogy a politikusnak egy 35 millió dolláros floridai háza is van, azonban a pletykákról kiderült, hogy egyik sem igaz. A nyilvános feljegyzések szerint az ukrán államfőnek nincs a nevén ingatlannal az Egyesült Államokban, a pénzügyi információk és a független vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy Zelenszkijnek távolról sincs milliárdos vagyona.
„Ukrajna elnökének 35 millió dolláros otthona van Floridában, és 1,2 milliárdnyi tengerentúli bankszámlával büszkélkedhet” – áll egy kép aláírásában, amelyet David Wolfe amerikai író tweetelt február 24-én. „Zelenszkijnek 15 ingatlana, 3 magánrepülője és havi 11 millió dolláros bevétele van. Miért nem kérdőjelezi meg senki, hogy mire mennek el a segélyszállítmányaink?” – fogalmazott, és a poszt több mint 10 ezer megosztást produkált. Hasonló állítások széles körben elterjedtek a Facebookon és az Instagramon is.
A Yahoo News cikke szerint a híresztelések először 2022 februárjában jelentek az orosz Telegram-csatornán. Az állítások újra körbejárták az internetet, miután az Egyesült Államok 2 milliárd dolláros kiegészítő biztosítékot ígért Ukrajnának 2023. február 24-én, az orosz invázió első évfordulóján. Washington több mint felét biztosította annak az 50 milliárd dolláros katonai segélynek, amelyet Kijev a háború kezdete óta kapott. Ez a támogatás jó néhány politikus bírálatát váltotta ki, köztük 11 republikánus képviselőháziét is, akik támogatták az Ukrajnának nyújtott tengerentúli segélyek leállításáról szóló határozatot.
Amerikai védelmi tisztviselők szerint ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy Kijev visszaélne a segélyekkel, és a közösségi médiában közölt adatok alaptalanok, amint azt más, független tényellenőrző szervezetek is jelentették.
Mekkora vagyona van Zelenszkijnek?
Forbes egy 2022. áprilisi cikkében úgy becsülte, hogy Zelenszkij ingatlanportfóliója 4 millió dollárt ér, többek között Kijevben és a Krímben is van a feleségével közös lakása. A Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökséghez (NACP) benyújtott dokumentum szerint Zelenszkij és felesége két autót és hat luxusórát is feltüntetett a 2020-as vagyonnyilatkozatában. A Forbes 2022-ben arról számolt be, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az ukrán elnöknek luxusjachtjokból és magánrepülőgépekből álló flottája lenne.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A Vatikánnak valamivel több, mint ötezer ingatlanja van, az Olaszországban lévőknek csak hetedét adják ki csak piaci áron, máshol viszont befektetési céllal is vásároltak – derül ki a Szentszék első alkalommal nyilvánosságra hozott részletes vagyonnyilatkozatából.
A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról szombaton: kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.
A Vatikán két dokumentumot tett közzé, egy vagyonnyilatkozatot 2020-ra, valamint az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (APSA) első nyilvános költségvetését.
Az APSA felel a Szentszék befektetéseiért és ingatlanjaiért, az emberi erőforrásokért, a beszerzésekért, a bérek kifizetéséért.
A két dokumentum számos grafikont, térképet és diagramot, valamint két magyarázó interjút tartalmaz. A dokumentumok között több mint ötvenoldalnyi pénzügyi anyag található.
A harmincoldalas APSA-költségvetésből kiderült, hogy a Vatikán 4051 ingatlannal rendelkezik Olaszországban és 1120-szal külföldön. Ezek az adatok nem tartalmazzák a nagykövetségek épületét. A Szentszék olaszországi ingatlanjainak mindössze 14 százalékát adta bérbe piaci áron, a többit alacsonyabb áron, sok esetben egyházi alkalmazottaknak. Az ingatlanok mintegy 40 százalékában különféle intézmények – például iskolák, kórházak, zárdák vagy szerzetesrendek – működtek.
A beszámolóból kiderült, hogy az APSA London, Genf, Lausanne és Párizs elit negyedeiben is rendelkezik ingatlanokkal befektetési célból.
A londoni South Kensingtonban található egyik épület hatalmas veszteségeket okozott a Szentszéknek, miután 2014-ben befektetési célból megvásárolták. Az ingatlan beszerzésével kapcsolatban kedden kezdődik per a Vatikánban tíz ember ellen sikkasztás, pénzmosás, csalás, zsarolás és hivatali visszaélés miatt. A vádlottak között van egy rangos bíboros is.
A Vatikán Gazdasági Titkárságát (SPE) vezető Juan Antonio Guerrero elmondta, hogy az épületet hamarosan eladják. Guerrero szerint a per fordulópont a Vatikán gazdasági ügyekben mutatott hitelességét illetően. Aláhúzta: az elmúlt években számos intézkedést léptettek életbe, hogy ne fordulhasson elő még egyszer hasonló ügy.
Ferenc pápa tavaly az APSA és az SPE közös felügyelete alá rendelte az eddig a Pápai Államtitkárság ellenőrzése alatt álló alapokat.
Egy másik, szombaton nyilvánosságra hozott pénzügyi dokumentumból kiderült, hogy a Vatikán 64,8 millió eurós deficittel zárta a 2020-as évet. 2019-ben még 79,2 millió euró volt a deficit. A Szentszék költségvetése tartalmazza az 1,3 milliárd taggal rendelkező római katolikus egyház központi vezetésének, a Kúriának a bevételeit és kiadásait, míg a Vatikáni Múzeum, Vatikánváros és a Vatikáni Bank külön költségvetéssel rendelkezik. A 2020-as hiány betöltésére 50 millió eurót fordítottak a Szentszék kiadásainak és karitatív tevékenységének segítésére gyűjtött pénzadományokból, a péterfilléreknek nevezett alapból.
A koronavírus-világjárvány érzékenyen érintette a Vatikánt, miután a Szent Péter-bazilika és a vatikáni múzeumok is zárva voltak a 2020-as év nagy részében.
Ukrajna Alkotmánybírósága eltörölte az elektronikus adónyilatkozatot, hogy megvédje a bírákat a végrehajtó hatalom nyomásától. Az Alkotmánybíróság nem emelhette ki határozatában azt, hogy csak a bírákat mentené fel az elektronikus adó- és vagyonnyilatkozat alól, ezért eltörölte ezt a szabályt a tisztviselők minden kategóriájára.
Ezt Ihor Szlidenko, az Alkotmánybíróság referens bírája közölte az RBK-Ukrajina-nak adott kommentárjában, áll a „Korrupció a jogban. Hogyan és miért „ölte meg” az elektronikus nyilatkozatot az Alkotmánybíróság” című anyagban.
Szerinte csak az igazságszolgáltatás intézményeinek állhat jogában ellenőrizni a bírákat.
„Még eltelik egy kis idő, amíg a jogalkotó meg nem oldja a helyzetet. Igen, most valójában ezzel kapcsolatban ezek a normák vannak hatályban (a nyilatkozatok ellenőrzése – szerk.) Senkire sem vonatkoznak, mert a jogalkotó úgy fogalmazott meg egy normát, amelyet nem lehet megosztani”- mondta Szlidenko.
A bíró elmondta, hogy az e-nyilatkozatokat teljes egészében megőrzik, és minden személyre vonatkozik. Szlidenko úgy véli, hogy a világon nincs olyan ország, ahol a végrehajtó hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást.
