A Minisztertanács jelentősen módosította a hadkötelesek felmentésének szabályait és a kritikus fontosságú vállalkozások meghatározásának eljárását. Ez a kérdés volt egy másik online-rendezvény témája a „Kormányzat és a vállalkozások párbeszéde” platform keretében.
A régiónk vállalkozóit érintő főbb változásokat Tarasz Tringyak, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója ismertette.
A kritikus fontosságú magánvállalkozások alkalmazottainak átlagkeresete 3 minimálbérre emelkedett – ma 25 941 hrivnya. A kritikus státuszt megszerezni vagy megerősíteni kívánó vállalkozások számára ez a norma június 2-án lépett hatályba. Ugyanakkor a felmentett alkalmazottak hasonló bérszintjére vonatkozó követelmény szeptember 1-jén lép hatályba.
A vállalkozások kritikus fontosságával kapcsolatban korábban elfogadott összes döntés továbbra is érvényben marad, de legfeljebb 2026. szeptember 1-jéig. Addig a vállalkozásoknak újra meg kell erősíteniük a megállapított kritériumoknak való megfelelést.
Megerősítik a felmentési limit betartásának ellenőrzését. A megállapított limit – a hadköteles alkalmazottak 50%-a – túllépése a kritikus vállalkozás státusz visszavonásához vezethet. Ilyen helyzet állhat elő többek között akkor, ha egy alkalmazott felmond, másik munkahelyen kap felmentést, vagy megváltozik a státusza. Mostantól ilyen esetben a vállalt vezetője 10 munkanapon belül köteles a Gyiján keresztül érvényteleníteni az alkalmazott felmentését.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója azt javasolta, hogy a vállalatok rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartásokat, és haladéktalanul korrigálják az alkalmazottak listáját, mielőtt a toborzóközpont képviselői bármilyen eltérést észlelnének.
A részmunkaidőben dolgozó és felmentéssel rendelkező személyek megközelítése is változik. Mostantól ezeket a szakembereket csak egy munkahelyre vonatkozó felmentési limit meghatározásakor veszik figyelembe.
Ezenkívül a megyei adminisztráció felülvizsgálta és megerősítette a regionális kritériumok egy részét:
az elmúlt évben befizetett adók küszöbértéke 1,2 millióról 1,5 millió hrivnyára emelkedett;
a harci cselekményekben résztvevő honvédek foglalkoztatására vonatkozó kritérium 10%-ról 30%-ra emelkedett, az ilyen alkalmazottak esetében a fő munkahelynek kell lennie.
Ezek a frissített kritériumok június 3-án léptek hatályba.
A Gazdasági Minisztérium követelménye értelmében törölték a „védelmi képesség biztosítására” vonatkozó regionális kritériumot. Azok a vállalatok, amelyek a kritikus fontosságú státusz megszerzésének egyik kritériumaként ezt jelölték meg, július 1-jéig elveszítik ezt a státuszt. Összesen jelenleg 6 regionális kritérium van érvényben a 7 helyett, és a kritikusan fontos vállalkozás státusz megszerzéséhez – mint korábban – legalább háromnak kell megfelelni.
Szó volt arról is, a megyei katonai adminisztráció a regionális kritériumok következő frissítési csomagját is előkészíti. Többek között a vállalkozások minimális éves jövedelmének 5 millió hrivnyáról 7,5 millió hrivnyára, az exportbevételnek pedig 100 ezer euróról 150 ezer euróra való emelését tervezik. Ezenkívül külön kritériumot is bevezethetnek az ipari parkok kezelőtársaságai, kezdeményezői és résztvevői támogatására.
A kérdések és válaszok során a résztvevők konkrét gyakorlati eseteket vitattak meg. Tarasz Tringyak hangsúlyozta, a vállalkozásoknak most gondosan ellenőrizniük kell a frissített követelmények betartását, hogy ne veszítsék el státuszukat és a munkavállalók felmentésének lehetőségét technikai hibák vagy az elhalasztott adatfrissítések miatt.
Az eseményről készült videofelvétel megtekinthető a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának YouTube-csatornáján a https://tinyurl.com/mryefcyh linken, tájékoztatott a Kárpátaljai Megyei Adminisztráció.
Elérte a 10 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke – közölte pénteken a bank elnöke.
Odile Renaud-Basso a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet Rigában kezdődött éves közgyűlésének nyitóbeszédében elmondta: az EBRD az orosz invázió kezdete óta csaknem 50 ezer ukrán vállalatnak nyújtott pénzügyi támogatást.
Hozzátette: az EBRD által folyósított energiabiztonsági és infrastrukturális finanszírozások több mint 22 millió ukrán életkörülményeit javították, vagyis Ukrajna lakosságának több mint a fele jutott segítséghez a bank támogatásai révén.
Az EBRD kormányzótanácsa 2023 decemberében hagyta jóvá az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A bank erről szóló legutóbbi tájékoztatása szerint a részvényesek a tőkeemelés csaknem 95 százalékát lejegyezték.
Az EBRD beszámolója szerint a tranzakcióban a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport (G7), az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) összes EBRD-részvényese, valamint a többi részvényes „elsöprő többsége” részt vett.
Az EBRD éves közgyűlését megnyitó pénteki beszédében a bank elnöke ugyanakkor kitért a csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofágra is, amelyet tavaly egy orosz dróntámadás megrongált.
Odile Renaud-Basso szerint a sürgős helyreállítási munkákat a nemzetközi közösségnek finanszíroznia kell.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt; a szarkofág 2016-ra készült el.
A londoni bank saját forrásból 715 millió eurót, nemzetközi társfinanszírozók bevonásával további 2,5 milliárd eurót folyósított az egykori atomerőmű leszerelésére, a védőpajzs felépítésére és a térség biztonságossá tételére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly februárban jelentette be, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott a csernobili szarkofágba.
Zelenszkij akkori tájékoztatása szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották, és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett.
Az EBRD nemrégiben bejelentette, hogy az általa kezelt nemzetközi csernobili együttműködési számla (International Chornobyl Cooperation Account, ICCA) adományozói elfogadták a védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes műszaki és beszerzési terveket, amelyek alapján később megkezdődhet az építmény helyreállítása.
A bank közölte azt is, hogy a javítási munkálatok legalább 500 millió euróba kerülnek majd.
Ukrajnában egyre nagyobb vita bontakozik ki a mozgósítási szabályok és a stratégiai jelentőségű vállalatok dolgozóinak felmentése körül. Miközben országos szinten sokan a mozgósítás további szigorítását sürgetik, Kárpátalján és más régiókban attól tartanak, hogy a gazdaság működése kerülhet veszélybe, ha megszüntetik vagy jelentősen korlátozzák a kritikus fontosságú cégek dolgozóinak mentességét.
A kérdésben megszólalt Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőhelyettese, Kárpátalja korábbi kormányzója is. Szerinte az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok dolgozóik legfeljebb 50 százalékát mentesítsék a mozgósítás alól, már most is a működőképesség alsó határát jelenti.
A politikus hangsúlyozta: a gazdasági háttér ma ugyanolyan fontos része a háborús védekezésnek, mint maga a frontvonal. Az ukrán állam működéséhez, a hadsereg fenntartásához és a katonák ellátásához szükséges pénz jelentős része a vállalkozások által befizetett adókból származik.
A hivatalos adatok szerint az ukrán üzleti szektor 2025-ben mintegy 1,2 billió hrivnya adót és járulékot fizetett be az állami költségvetésbe. Ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a katonák fizetését, a hadi felszerelések beszerzését, valamint az állami intézmények működését.
Viktor Mikita úgy látja, hogy a decentralizáció következtében a helyi közösségek ma már nagymértékben saját bevételeikből finanszírozzák az iskolák, a kórházak és a kommunális szolgáltatások működését. Ha egy vállalkozás elveszíti kulcsfontosságú dolgozóit, az rövid idő alatt láncreakciót indíthat el. Ez a gyakorlatban gyártósorok leállását, exportmegrendelések elvesztését, valamint az önkormányzati adóbevételek jelentős csökkenését okozhatja. Hosszabb távon pedig veszélybe kerülhet a vízszolgáltatás, a fűtési rendszerek fenntartása és más alapvető közszolgáltatások működése is.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a hátország stabilitása közvetlenül befolyásolja a katonacsaládok támogatását. Ha a gazdaság meggyengül, az a fronton harcolók hozzátartozóit is nehéz helyzetbe sodorhatja.
A vitában egy másik fontos kérdés is előkerült: az ország mozgósítási tartalékai. A nyilvánosságra hozott becslések szerint több mint kétmillió hadköteles korú ukrán férfi még mindig nem frissítette adatait a hadkiegészítő központokban. Emellett különböző források mintegy 200 ezerre teszik azoknak a katonáknak a számát, akik engedély nélkül hagyták el alakulatukat.
Viktor Mikita arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy téves az a feltételezés, miszerint a mentességek megszüntetése automatikusan több katonát jelentene a fronton. A valóságban sok szakképzett munkavállaló inkább megpróbálhatja illegálisan elhagyni az országot.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2027-ben nem írja elő az egyéni vállalkozók számára az áfa bevezetését, a felek megállapodtak abban, hogy alternatív intézkedésekre összpontosítanak a költségvetés teljesítése érdekében – jelentette ki Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a washingtoni tavaszi találkozók során az ukrán kormánydelegáció számos konzultációt folytatott az IMF és az európai partnerekkel. Szviridenko szerint az IMF képviselői megértették Ukrajna álláspontját a kisvállalkozások áfa-adóztatásának célszerűtlenségével kapcsolatban.
„Az IMF megértő volt az egyéni vállalkozók áfa-adóztatása bevezetésének érzékenységét illetően – mind a társadalom, mind a parlament számára. Partnereinktől megértést kaptunk abban, hogy ez egy valóban érzékeny téma, és nem konstruktív ötlet” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó adóváltozások helyett a kormány a nemzetközi partnerekkel együttműködve más lehetőségeken fog dolgozni a 2027-es költségvetés bevételi oldalának biztosítására. A miniszterelnök hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is többször hangsúlyozta az IMF képviselőinek a kezdeményezés konstruktivitásának hiányát. „Továbbra is együttműködünk a szükséges megoldásokon, és más alternatív intézkedéseket dolgozunk ki a költségvetés bevételi oldalának biztosítása érdekében” – jegyezte meg Julija Szviridenko.
Az Opendatabot a 2025-ös beszámolók alapján rangsorolta az ukrán cégeket, és megállapította, hogy a háborús körülmények ellenére több ágazat is jelentős bevételnövekedést ért el.
A legnagyobb forgalmat az energetika, a nagy- és kiskereskedelem termelte, elsősorban Kijev, Dnyipropetrovszk és Lemberg régióban.
Az energetikai szektor toronymagasan vezet 1,04 ezer milliárd hrivnyával, élén a D.Trading, az Enerhoatom és a Naftohaz Trading.
A nagykereskedelem 697 milliárd, a kiskereskedelem 647 milliárd hrivnyát ért el; utóbbiban az ATB, a Silpo és az Aurora dominál.
A bankszektorban a PrivatBank, az Oscsadbank és az Universal Bank (monobank) áll az élen.
A szállításban az Ukrzaliznicja és a Nova Posta, az IT-ban a GlobalLogic és az EPAM, míg a feldolgozóiparban a Kernel-Trade, az ArcelorMittal Krivij Rih és a Zaporizssztal számít meghatározónak. A telekommunikációt a Kyivstar, a Vodafone és a lifecell vezeti, míg a vendéglátásban és az egészségügyben is kialakult az élmezőny.
A lista jelentősen frissült: 44 vállalat kiesett, helyükre új szereplők kerültek.
Az ukrán kormány két tűz közé került. Egyrészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeli, hogy vezessék be az ÁFA-t az egyéni vállalkozóknál, akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát. Másrészt a kisvállalkozások heves tiltakozása és a kormány szándéka, hogy ne vállaljon politikai kockázatot a háború közepén, komoly kihívást jelent.
Az ügyet az RBC-Ukrajna újságírói, Jurij Doscsatov és Marija Kucserjavets vizsgálták, több kormányzati forrásra és szakértőre hivatkozva.
ÁFA az egyéni vállalkozóknál: mit kér az IMF
2025 novemberében Ukrajna és az IMF a személyzeti szinten megállapodott egy új, négyéves, 8,1–8,2 milliárd dolláros hitelprogramról. A végső döntést a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának kell meghoznia, de Ukrajnának előtte teljesítenie kell több előfeltételt, az úgynevezett prior actions-t.
Ezek között három adóügyi blokk szerepel: törvényjavaslat benyújtása az ÁFA bevezetésére azoknál az egyéni vállalkozóknál (FOP), akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát; internetes platformok (például OLX) adóztatása; valamint csomagküldemények adóztatása azok értékétől függetlenül. Emellett folytatni kell az 5%-os katonai járulék beszedését a háború utáni időszakra is.
Ukrajna pénzügyminisztere, Szerhij Marcsenko nyilvánosan megerősítette, hogy a FOP-okat érintő egyszerűsített adórendszer változtatásai, az ÁFA-t érintő módosításokkal együtt, várhatóan 2027-ben lépnek életbe.
Az IMF-program elindításához szükséges kulcsdokumentum a szándéknyilatkozat, amelyet alá kellene írjon Julija Szviridenko miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank elnöke és Volodimir Zelenszkij elnök. Ez a dokumentum gyakorlatilag azt erősíti meg, hogy Ukrajna kész követni az IMF-fel egyeztetett cselekvési tervet.
Az RBC-Ukrajina forrásai szerint január végéig a nyilatkozatot még nem írták alá, mert az ukrán fél korrekciót szeretne elérni az egyik legérzékenyebb feltételnél: az ÁFA bevezetésénél a FOP-oknál, mint prior action. A kormány azt szeretné, hogy ezt a rendelkezést vagy áthelyezzék a „strukturális mérföldkövek” közé, több időbeli mozgástérrel, vagy módosítsák a jövedelemküszöb és a hatálybalépés időpontját.
Az egyéni vállalkozók reakciója és a téma politikai érzékenysége
A 1 millió hrivnyánál nagyobb éves bevételű egyéni vállalkozók (FOP) kötelező ÁFA-regisztrációja heves üzleti tiltakozást váltott ki. Az RBC-Ukrajna szerint ez az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök és a kormány egyelőre nem siet az IMF-fel kötött megállapodások szerinti törvényjavaslat parlamenti benyújtásával.
A Gazdasági Stratégiai Központ igazgatója, Hlib Viszlinszkij szerint a hatalom alábecsülte a kérdés politikai „toxicitását”. Sok közvélemény-formáló vezető maga is FOP, éves bevételük meghaladja az 1 millió hrivnyát, ezért a nyilvános reakció sokkal hevesebb lett, mint amire a novemberi IMF-tárgyalásokon számítottak.
A kormány számára ideálisnak látszik a paraméterek módosítása – például a bevételi küszöb és a bevezetés ütemezésének felülvizsgálata.
Viszlinszkij javaslata: a küszöb 2–3 millió hrivnyára emelése
Viszlinszkij szerint a kötelező ÁFA-regisztráció éves bevételi küszöbét 1 millióról 2–3 millió hrivnyára kellene emelni. Szerinte a küszöb nem lehet alacsonyabb az első csoportos mikrovállalkozások minimális bevételénél, mert ez aláásná az egyszerűsített adórendszer logikáját.
Ezzel a küszöbértékkel a vállalkozások nem tudnák gazdaságilag és technikailag szétbontani magukat több FOP-ra, hogy elkerüljék az ÁFA-t. Ha viszont a küszöb túl magasra, például 4 millióra kerülne, nőne a vállalkozások tömeges szétbontásának kockázata.
Mennyi bevételt hozna az ÁFA az egyéni vállalkozóknál és miért fontos ez a hitelezők számára?
Az RBC-Ukrajna forrásai szerint az egyéni vállalkozók (FOP) ÁFA-bevezetéséből származó potenciális bevétel 2027-re körülbelül 40 milliárd hrivnyára tehető. Az IMF pontosan ezekre a számokra támaszkodik, amikor ragaszkodik az új adó bevezetéséhez, mint a költségvetési bevételek háborús körülmények közötti megerősítésének eszközéhez.
Elemzések szerint, ha a kormány nem nyújtja be az ÁFA-törvényjavaslatot a parlamentnek, az IMF-program már az első felülvizsgálat során akadozhat. Ez veszélyezteti az IMF következő utalását, valamint az EU 90 milliárd eurós nagy hitelcsomagját, amely az IMF-programhoz kapcsolódik. Együttvéve 100 milliárd dollárnál is több külső finanszírozás forog kockán, ami nélkül rendkívül nehéz lenne fedezni a háborús költségvetési hiányt.
Az IMF nem hajlandó teljesen kihagyni az FOP-ÁFA-t a prior actions listájáról, de hajlandó tárgyalni a paraméterekről – elsősorban a bevételi küszöbről és a hatálybalépés időpontjáról. Más adófeltételek – a csomagküldemények és digitális platformok adóztatása – esetében a Fund teljes körű jogszabályi végrehajtást vár.
A legtöbb forrás szerint Ukrajnának végül kompromisszumos megoldást kell találnia, hogy ne sodorja veszélybe az IMF-programot és az ahhoz kapcsolódó EU-hiteleket. A kérdés csupán az, hogy hogyan alakítják ki az FOP-ÁFA szabályozását, és mennyire tér majd el a jelenlegi, évi 1 millió hrivnya bevételi küszöböt szabó tervtől.
VV/Okszana Csopak
[type] => post [excerpt] => Az ukrán kormány két tűz közé került. Egyrészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeli, hogy vezessék be az ÁFA-t az egyéni vállalkozóknál, akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát. Másrészt a kisvállalkozások heves tiltakozása és a kormá... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1770042360 [modified] => 1769989727 ) [title] => Új adó az egyéni vállalkozóknak: hogyan keres kompromisszumot a kormány az IMF és a kisvállalkozások között [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67837&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67837 [uk] => 67639 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 67640 [image] => Array ( [id] => 67640 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg [original_lng] => 124962 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-768x512.jpeg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-1024x683.jpeg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1769982533:5 [_thumbnail_id] => 67640 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1098 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 671820972001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 12143 [1] => 33650 [2] => 120 [3] => 66951 ) [tags_name] => Array ( [0] => adóemelés [1] => Nemzetközi Valutaalap (IMF) [2] => Ukrajna [3] => vállalkozások ) ) [6] => Array ( [id] => 65091 [content] =>
Idén 168 kárpátaljai vállalkozó kapott támogatást vállalkozásfejlesztésre az állami Saját vállalkozás program keretében. A vállalkozók támogatására az állami költségvetésből több mint 31 millió hrivnyát irányítottak. Erről Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője számolt be.
A programban már működő vállalkozók és kezdők egyaránt részt vehetnek. Kötelező feltétel az új munkahelyek létrehozása.
A projekt keretében a kárpátaljai résztvevők 50 000 és 250 000 hrivnya közötti mikrotámogatást kaphatnak, és 1–2 főt foglalkoztatniuk kell.
2025 augusztusától bevezették a lehetőséget, hogy akár 1 millió hrivnyáig terjedő támogatást igényelhessenek azok, akik az óvodai nevelés vagy a kreatív iparágak területén működnek vagy terveznek vállalkozást indítani, legalább 4 munkahely létrehozásával.
A program 2022-es indulása óta összesen 470 személy részesült támogatásban, csaknem 103 millió hrivnya értékben.
Ennek köszönhetően 913 munkahely jött létre Kárpátalján.
A veterán vállalkozók számára külön program is működik – a Veteránok támogatási programja, amely 2023 áprilisa óta elérhető. Idén 29 veterán élt ezzel a lehetőséggel, 13,5 millió hrivnya összegű támogatást kapva.
A program 250 000–500 000 hrivnya, illetve akár 1 millió hrivnya támogatást biztosít, ha a vállalkozó 1–4 új munkahelyet hoz létre.
A támogatás igénylésének lépései:
Kérelem és üzleti terv összeállítása.
A kérelem és az üzleti terv benyújtása a Gyija portálon keresztül.
Személyes beszélgetés a regionális foglalkoztatási központban.
Egyre több vállalatnál áll be a fizetésképtelenség Ausztriában, a vállalati csődök száma idén várhatóan 7000-re emelkedik – közölte Ricardo-José Vybiral, a KSV1870 nevű hitelezővédelmi egyesület vezetője.
Mint a szakértő a Kronen Zeitunggal ismertette, a KSV1870 legfrissebb becslései szerint csak az idei év első három negyedévben 5110 vállalat ment csődbe, amelyek összesen 15 200 alkalmazottnak adtak munkát.
Elmondása szerint a csődhullám most is ugyanazokat a szektorokat érinti a leginkább, mint eddig: ezek „a kiskereskedelem, az építőipar, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”. Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelem és az ipar továbbra is gyengén teljesít Ausztriában.
Ricardo-José Vybiral szerint úgy számolnak, hogy az év végére nagyjából 7000 osztrák vállalat mehet csődbe, ami rekordot jelentene. Mint a Kronen Zeitung megjegyezte: tavaly 6587 fizetésképtelenséget regisztráltak, 2023-ban pedig 5380-at.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – harmadik éve gyengélkedik az osztrák gazdaság, folytatódik a recesszió
A szakértő azt is ismertette: a csődhullám hátterében az áll, hogy Ausztriában a harmadik egymást követő recessziós év lehet az idei, és a hazai vállalatok továbbra is jelentős pénzügyi nyomás alatt állnak. Bár vannak óvatos jelek a gazdaság enyhe stabilizálódására, ezek messze nem elegendők a csődhullám megfékezéséhez.
Mindeközben a vállalatok számos problémával szembesülnek: az energia- és személyzeti költségek meredeken emelkedtek, az Egyesült Államok vámokat vet ki, miközben Németországnak, az osztrákok legfontosabb kereskedelmi partnerének gazdasági helyzete nem javul.
Emellett Ausztriában a bizonytalan fogyasztók gyakran inkább félreteszik a pénzüket, mintsem elköltenék, ami csökkenti a fogyasztást.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – fogalmazott Ricardo-José Vybiral, hozzátéve: a negatív hangulat az egész országot áthatja, olyannyira, hogy még Ausztria legnyugatibb tartománya, Vorarlberg is, „amely mindig is példaértékű volt az üzleti bizalom tekintetében, most az átlag alatt van”.
A csődökkel kapcsolatban a KSV vezetőjét különösen aggasztja, hogy egyre több esetben még a csődeljárást sem tudják megindítani a költségek fedezetének hiánya miatt: becslésük szerint az első három negyedévben ez 1800 vállalatra lehet igaz. Ezek a vállalatok gyakran túl sokáig várták a fizetésképtelenség bejelentésével, így kimerítették utolsó pénzügyi tartalékaikat, és még a bírósági költségek fedezésére szolgáló 4000 eurójuk sem maradt a számlán. Ezért kénytelenek voltak bezárni vállalkozásukat, és minden alkalmazottjuk elvesztette állását – fejtette ki.
A KSV becslései szerint az első három negyedévben a kiskereskedelem szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a csődeljárásoknál Ausztriában: az év eleje óta összesen 921 kiskereskedő vált fizetésképtelenné, ami tízszázalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest is. Ráadásul – más ágazatokkal ellentétben – még a nyári hónapok sem hoztak javulást a kiskereskedelem helyzetében. A második helyen az építőipar, a harmadik helyen pedig a szállás- és vendéglátóipar áll a csődök számában.
A 2022-es orosz offenzívát követően a Lengyelországba menekülő ukránok több mint 13 ezer céget és mintegy 90 ezer egyéni vállalkozást alapítottak. A szakértők szerint a bevándorlók vállalkozásai támogatják a lengyel gazdaságot, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat.
2025 július elejére 29 044, ukrán tulajdonban lévő céget tartottak nyilván a Lengyel Nemzeti Bírósági Nyilvántartásban, ezek közül 13 014 vállalkozás 2022 februárja után, az Ukrajna elleni irányuló teljes körű orosz offenzívát követően indult, ami körülbelül egymillió ukrán menekült letelepedéséhez vezetett Lengyelországban.
A Gremi Personal analitikai központ hangsúlyozza, hogy az elmúlt 3,5 évben Lengyelországban bejegyzett összes új cég körülbelül 6 százaléka ukrán tulajdonban van, és a háború kitörése után alapított vállalatok teljes tőkéje meghaladja az 533 millió zlotyit (körülbelül 125 millió eurót). 2024-ben az ukrán vállalkozók és alkalmazottak közel 1,65 milliárd zlotyit (385 millió eurót) fizettek be a lengyel költségvetésbe jövedelem- és forgalmi adó formájában.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Lengyelországban élő ukránok erősítik a gazdaságot, és pozitívan befolyásolják annak fejlődését jelentős adóbevételeikkel, de a mindennapi fogyasztásukon keresztül is. És nem elveszik a munkahelyeket, hanem másoknak adják azokat, ami szintén hatással van a szolgáltatások minőségére és az üzleti versenyre.
Természetesen, amikor Lengyelországban vállalkozást működtetnek, alkalmazkodniuk kell a gazdaságunkban és az üzleti életben uralkodó szabályokhoz, és ha tovább akarnak fejlődni, akkor azt itteni és az Európai Unióban uralkodó szabályok szerint kell tenniük. Ez kihívást jelenthet egyesek számára, mivel az ukrajnai vállalkozások működtetése sok tekintetben eltér a lengyelországi üzleti tevékenységtől” – jegyzi meg Damian Guzman, a Gremi Personal vezérigazgató-helyettese.
Több mint 100 ezer ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban
A Lengyelországban üzleti tevékenységet folytató ukránok körében azonban nem a cégalapítás a legnépszerűbb jogi forma. A Lengyel Iparfejlesztési Intézet adatai szerint 2022 elejétől 2025 áprilisáig az ukrán állampolgárok 88,5 ezer egyéni vállalkozást alapítottak Lengyelországban, ebből tavaly több mint 33 ezret.
Ez azt jelenti, hogy mindent együttvéve több mint 100 000 ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban a háború kitörése óta. Jelenleg az egyéni vállalkozók közül minden tizedik ukrán, továbbá a külföldiek által regisztrált vállalkozások 85 százaléka ukrán.
„A regisztrált vállalkozások főként az építőipari, informatikai és szolgáltató ipari szektorhoz tatoznak. Az összes alapított cég több mint fele ebbe a három ágazatba sorolható” – nyilatkozta az Euronewsnak dr. Katarzyna Dębkowska, az Iparfejlesztési Intézet gazdasági előrejelző csoportjának vezetője.
A szakértő rámutatott arra, hogy az ukrán építőipari cégek elsősorban befejező munkálatokat végeznek, az informatikai cégek programozásra szakosodtak, a szolgáltatási tevékenységek több mint 80 százalékát pedig fodrász- és kozmetikai cégek teszik ki.
Miért döntenek olyan sok ukrán úgy, hogy Lengyelországban nyitnak vállalkozást?
Az intézet szakértője szerint ennek három fő oka van. Először is, ez a legjobb módja annak, hogy a képességeiknek megfelelően dolgozzanak, mivel a kutatások azt mutatják, hogy a Lengyelországban teljes munkaidőben vagy szerződéses alapon foglalkoztatott ukránoknak általában a kompetenciáiknál alacsonyabb pozíciókat kínálnak. A második ok a letelepedési és adózási kérdés: a lengyel vállalatok gyakran egyéni vállalkozói státuszt követelnek meg alkalmazottaiktól. A harmadik ok az Európai Unió piacának kilátásai. Egy cég lengyelországi bejegyzése hozzáférést biztosít a teljes uniós piachoz.
A bevándorlók támogatják a gazdaságot
Sok ukrán vállalkozás nagyon lokálisan működik. „A feltörekvő ukrán vállalkozások gyakran olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyek elsősorban a Lengyelországban élő ukrán állampolgároknak szólnak, például kozmetikumokat, vagy vendéglátási és oktatási szolgáltatásokat” – mondta Dębkowska.
A bevándorlók, köztük az ukrán állampolgárok vállalkozói tevékenysége támogatja a gazdasági fejlődést, az innovációt és a versenyelőnyt. A bevándorlók munkahelyeket teremtenek, különösen saját közösségeikben, és piaci réseket töltenek be.
„A transznacionális kapcsolatok révén lehetőség nyílik a vállalatok nemzetközivé tételére és a tudásátadásra. A magasan képzett bevándorlók felgyorsítják a technológiai fejlődést és növelik a szabadalmak számát” – összegezte Dębkowska.
A szakértő szerint az ukrán állampolgárok által működtetett vállalatok összhangban vannak a lengyel gazdaság igényeivel, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat, amint azt az építőipari, az információs és kommunikációs vállalatok, valamint a szállítmányozási és logisztikai cégek jelenléte is bizonyítja.
A 2025 júliusi adatok szerint valamivel több mint 29 000, ukránok által megnyitott vállalkozást regisztráltak Lengyelországban. Majdnem a fele a teljes körű háború kezdete óta nyílt meg – 13 ezer vállalkozás. Összesen 208,2 ezer cég nyílt meg Lengyelországban az elmúlt 3,5 évben. Vagyis az új vállalkozások 6%-át ukránok alapították ebben az időszakban, jelenti az Opendatabot.
A legtöbb céget ukránok regisztrálták 2022-ben – közel 4,8 ezer vállalkozást. Ez egyharmaddal több, mint 2021-ben.
Leggyakrabban az ukránok az ukrán KFT analógját regisztrálják – spółka z ograniczoną odpowiedzialnością – 27,6 ezer. vagyis az összes ukrán vállalkozás 95%-a Lengyelországban.
Az ukránok által alapított jótékonysági szervezetek száma is jelentősen megnőtt: 2022 óta 486 alapítványt hoztak létre. Ez négyszer több, mint a teljes körű háború kezdete előtt volt.
A legtöbb ukrán vállalat három vajdaságban koncentrálódik: a Mazóviai vajdaságban (többek között Varsóban) – 11,5 ezer vállalat, Kis-Lengyelország (Krakkó és régiója) — 3,2 ezer vállalkozás és Alsó-Szilézia (Wroclaw és környéke) – 3 ezer cég.
A lengyelországi totális háború kezdete után bejegyzett ukrán vállalatok többsége kisvállalkozás. Majdnem 10 ezer vállalat jegyzett tőkéje kevesebb, mint 10 ezer. zloty. Csak 133 vállalkozás rendelkezik 500 ezer zlotynál nagyobb tőkével. (1 lengyel zloty = 0,27 dollár = 11,48 hrivnya a jelenlegi árfolyam szerint —szerk.).
Összességében a lengyel nyilvántartásban szereplő összes ukrán vállalat tőkéje meghaladja a 7,34 milliárd zlotyit. Ebből 533 millió zloty a totális háború kezdete után megnyílt vállalkozásokra jut. Érdemes megjegyezni, hogy bár a vállalatok 45%-át a háború kezdete után hozták létre, össztőkéjük 12-szer kisebb, mint a Lengyelországban működő „háború előtti” ukrán vállalkozásoké.
Azt is közölték, hogy 2024-ben az ukránok közel 1,65 milliárd zlotyt (414 millió dollárt) fizettek be a lengyel állami költségvetésbe személyi jövedelemadóként és jogi személyek nyereségadójaként.
