A Reuters öt iparági forrása szerint legalább három orosz finomítónak le kellett állítania, vagy legalább csökkentenie kellett az olajfinomítást a súlyos veszteségek miatt, amelyeket az exportkorlátozások, az emelkedő nyersolajárak, valamint a magas hitelköltségek okoztak.
A lépések Oroszország legkevésbé kifinomult, prémium-üzemanyagokat nem előállító finomítóit sújtották a leginkább, kiemelten a Tuapsze, az Ilszkij és a Novosahtyinszk üzemet.
Arra számítunk, hogy a tényleges (üzem)bezárásokra a jövő év elején kerülhet sor – mondta az öt forrás egyike.
Több jelentősebb üzem is veszteséggel működik, míg a legnagyobbak is csak szerény nyereséget könyvelhettek el. Oroszországnak 30 nagy és közepes méretű finomítója van, több kisebb üzemet nem számítva.
Arno Antlitz, a Volkswagen-csoport pénzügyi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a vállalatnak csak „egy, talán két éve” van arra, hogy megjavítsa a Volkswagen márka alacsony jövedelmezősége miatt kialakult nehéz helyzetet. A hírt a Motor 1 közölte.
A VW a wolfsburgi főhadiszállásának dolgozóival folytatott megbeszélése során megjegyezte, hogy a cég egy ideje több pénzt költ, mint amennyit keres.
Ennek oka, hogy a Covid–19 világjárvány és a vezetőhiány által érintett európai piac nem áll helyre a korábbi értékesítési szintre.
A járvány előtt évente körülbelül 16 millió autót adtak el Európában, de ez a szám a válság hatására 12 millióra csökkent. Bár a piac mostanra némileg fellendült, a várakozások továbbra is szerények, az éves eladások mintegy 14 millióra tehetők, ami 2 millióval kevesebb a korábbi adatokhoz képest. A VW-nél ez 500 ezer autós hiányt jelent, ami két gyár termelésének felel meg.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta az ukrán energiaszektor több mint 56 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el – számolt be az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a valutaalap közleménye megállapította: „Az orosz teljes körű invázió eredményeként 56,5 milliárd dollár veszteség keletkezett Ukrajna energiaszektorában.” Megjegyzendő, hogy a teljes körű invázió során az oroszok körülbelül 18 GW kapacitást foglaltak el, beleértve Kelet-Európa legnagyobb atomerőművét, a Zaporizzsjait. Ezenkívül megsemmisült a Kahovkai és a Dnyeperi Vízierőmű, valamint a Zmijivkai és Tripiljei Hőerőmű.
Korábban arról számoltak be, hogy Oroszország tönkretette Ukrajna hőerőművi áramtermelésének a 90%-át.
Az ukrán mezőgazdasági szektor közvetlen veszteségei a nagyszabású oroszországi invázió kezdete óta eltelt két évben meghaladták a 10 milliárd dollárt, ezért fel kell gyorsítani a fellendülés ütemét a hazai és a globális élelmezésbiztonság garantálása érdekében – közölte Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere a Future Agriculture Fórumon.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna vezető szerepet tölt be a gabona- és olajnövények exportjában, és az agrárszektor helyreállítása biztosítja a világ élelmiszerpiacának stabilitását.
„Az orosz agresszió miatt az ukrán gazdálkodók jelentős veszteségeket szenvedtek el. A nemzetközi élelmiszerárak pedig 2022-ben mintegy 35%-kal nőttek. A helyzet csak az új exportutak kialakítása után stabilizálódhat. Ezért támogatásra van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor helyreállításához” – idézte a tisztviselőt az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
A miniszter hangsúlyozta, hogy hosszú távú projektekre van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor támogatására. Az egyik az Ukrajnának nyújtott Ukraine Facility pénzügyi támogatási program.
Ukrajnának 10 év alatt 9 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy kulturális és turisztikai ágazata talpra álljon – közölte kedden az ENSZ kulturális ügynöksége, hozzátéve, hogy a háború eddig több mint 19,6 milliárd dollárnyi turisztikai bevételbe került az országnak – írja a The Guardian.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a második világháború óta a leghalálosabb konfliktust váltotta ki Európában, és a háború végének semmi jele nem látszik – írja a Reuters.
A károk tovább nőnek, és az ágazat helyreállításának igényei egyre nagyobbak – mondta újságíróknak Krista Pikkat, az UNESCO kulturális és vészhelyzetekért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy csak a főváros, Kijev elmaradt bevétele 10 milliárd dollárra rúg.
A háború kétéves évfordulója előtti értékelésében az Unesco a kulturális javakban keletkezett károk költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülte, ami 40 százalékkal több, mint 2023-ban. A szervezet közölte, hogy 340 épületben, köztük múzeumokban, műemlékekben, könyvtárakban és vallási helyeken keletkezett károkat elemzett.
„A nemzetközi szolidaritás alapvető fontosságú lesz a szükségletek kielégítéséhez” – áll a jelentésben. „A kockázatmegelőzési intézkedések végrehajtása és a kreatív iparágak támogatása szintén fontos mozgatórugó a háború becsült hosszú távú hatásainak csökkentéséhez”.
Volodimir Putyin orosz diktátornak sikerült a vállalatok távozását a lojális elit profitjára fordítania. Erről a The New York Times számolt be.
A kiadvány szerint a háború kezdete óta több mint 103 milliárd dolláros veszteséget jelentettek be nyugati cégek, amelyek bejelentették, hogy kivonulnak az orosz piacról.
„Putyin a lehető legtöbbet kihozta ebből, diktálva távozásuk feltételeit. Ezeket a kivonulásokat folyamatosan növekvő adókkal fedezte, és tavaly legalább 1,25 milliárd dollárt keresett Oroszország katonai kasszájába” – írja az újság.
Az Ukrán Gabonaszövetség (UZA) adatai szerint Ukrajnának több mint 1 milliárd dollár vesztesége van a „gabonafolyosó” keretében el nem indított hajók miatt.
„Ez az a pénz, amit az ukrán mezőgazdasági termelők nem kaptak meg. Ez az a pénz, amit a kereskedők a hajók tulajdonosainak fizettek azért, mert a hajók huzamos ideig nem tudták elhagyni a kikötőt” – hangsúlyozta.
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
A veszteségek és károk végső összegét csak a Zaporizzsja Atomerőmű felszabadítása után határozzák meg.
Az agresszor ország összesen 32 milliárd hrivnya veszteséget okozott az Enerhoatomnak. Ezt a cég sajtószolgálata közölte április 17-én, hétfőn.
„Az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziója következtében az ideiglenesen megszállt Zaporizzzsja Atomerőmű és az Enerhoatom más különálló egységeinek ingatlanjai és infrastruktúrája megsérült vagy megsemmisült” – áll az üzenetben.
A társaság megjegyezte, hogy a veszteségek és károk végső összegét a Zaporizzsja Atomerőmű felszabadítása után határozzák meg.
Egy évvel az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziója után a parlament második olvasatban elfogadta a lerombolt vagy megrongálódott ingatlanok kártalanításáról szóló törvényt.
Február 23-án a parlamenti képviselők második olvasatban is jóváhagyták a 7198. számú törvénytervezetet – számolt be az Ukrinform. A törvény előírja az orosz agresszió következtében lerombolt ingatlanok kártalanításának mechanizmusát.
A törvény azokra az objektumokra vonatkozik, amelyek a hadiállapot bevezetésének időpontjában nem voltak az ideiglenesen megszállt területen, és megsemmisültek. A dokumentum meghatározza azokat a főbb szervezeti és jogi pontokat, amelyek szerint az állam kártalanítást nyújt a harci cselekmények következtében az ingatlanokban bekövetkezett károkért.
Fontos, hogy kártérítésre csak Ukrajna állampolgárai, ingatlantulajdonosai számíthatnak, akik tulajdona 2022. február 24. után semmisültek vagy rongálódtak meg, és nem az ideiglenesen megszállt területeken voltak.
Az Ukrinform adatai szerint az orosz agresszió következtében az ukránok 2%-nak teljesen tönkrement az otthona, 6%-nak pedig megrongálódott.
Hogyan lehet kártérítést igényelni az államtól?
A megsemmisült lakás tulajdonosa megkaphatja a lakhatási igazolást – ez egy speciális dokumentum, amely állami garancia lakásvásárlás esetében egy bizonyos pénzösszegért biztosításáról. A személy önállóan választhatja ki lokációt, ahol alkalmazni szeretné a lakhatási igazolást.
A magánház tulajdonosa választhat a lakhatási igazolás, az ingatlan és a pénzbeli kompenzáció között. Utóbbit külön számlára utalják, a befolyt összeget az építkezés finanszírozására lehet fordítani.
Lehetetlen lesz pénzbeli kártérítést kapni a megrongálódott ingatlanért, mert ebben az esetben csak az építési munkálatok vagy építési anyagok biztosítása van biztosítva.
A pénzbeli kompenzációnak nincs maximális mérete, nincs korlátozás az új otthon helyére, típusára és területére vonatkozóan. Akár drágább lakást is választhat, és a különbözetet saját költségén fedezheti, vagy több különböző tulajdonostól származó igazolást is igénybe vehet egy ingatlan megvásárlásához. Ez lehet egy másodlagos piacon lévő lakás vagy egy újépítésű ingatlan, amelyet éppen üzembe helyeznek – magyarázta Olena Suljak, a szakbizottság elnöke. A kompenzáció mértékét a helyi önkormányzati szervek felügyelete alatt lévő bizottságok határozzák meg, a kormány által biztosított módszer szerint.
A lakhatási igazolás a kiállításától számított öt éven belül használható fel, és ugyanezen időtartam alatt ingatlant elidegeníteni, kivéve a hagyatékot, tilos.
A kártérítés során elsőbbséget élveznek a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a harci cselekmények résztvevői és más, szociálisan veszélyeztetett lakossági csoportok.
A megrongálódott vagy megsemmisült ingatlan kompenzálására vonatkozó kérelmet a Gyija alkalmazásban vagy az adminisztratív szolgáltatást nyújtó központokban lehet igényelni. Minden adat bekerül a megrongálódott és megsemmisült ingatlanok nyilvántartásába. A törvénytervezet készítői megjegyezték, hogy a Gyiján keresztül már körülbelül 325 000 kérelmet nyújtottak be olyan személyek, akiknek tulajdona megsemmisült vagy megsérült – írta a Zakon i Biznesz.
A kérelemhez csatolni kell a tulajdonjogot igazoló dokumentumok másolatát, valamint az ingatlan megsemmisítés előtti és utáni fénykép- és videofelvételét, amennyiben az rendelkezésre áll.
A kérelmet az ukrajnai hadiállapot idején és annak lejárta után egy évvel lehet benyújtani.
A Transparency International Ukraine képviselői kifejtették, a törvénytervezet olyan hiányosságokat tartalmaz, mint az, hogy a lerombolt ingatlanok tulajdonosai nem kaphatnak pénzt házuk felépítéséhez, még akkor sem, ha van telkük. További hátrány, hogy öt éven belül lehetetlen elidegeníteni az új lakásokat, írta Andrij Szvadcsak, a Transparency International Ukraine jogi tanácsadója.
A kompenzáció kapcsán nem kell megvárni az oroszországi jóvátételt. A megrongálódott és megsemmisült ingatlanok értékének megtérítése állami és helyi költségvetések, nemzetközi pénzügyi szervezetek, nemzetközi visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pénzügyi segélyek, jóvátételek, egyéb források, beleértve a helyi források révén terveznek finanszírozni.
Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű háborúja a 2023-as év eleji adatok szerint 600-750 milliárd dollárnyi veszteséget és pusztítást okozott az országnak – közölte Denisz Smihal miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott közös tájékoztatón Kijevben, számolt be az Ukrinform.
„A nagy újjáépítést illetően – a Világbank becslései szerint a tavaly június 1-i adatok szerint az Oroszország okozta károk és pusztítás helyreállításához szükséges összeg – 350 milliárd dollár. 2023 elején ez az összeg elérheti a 600-750 milliárd dollárt” – hangsúlyozta Smihal.
Hozzátette: az újjáépítés első számú finanszírozási forrása az orosz vagyon elkobzása, mert Oroszországnak fizetnie kell a rombolásokért.
