A Jianghan Ping’an alagútfúró gép debütált a Jangce-Hancsiang-csatorna építésén. Kína vízelvezetéssel orvosolná az ország északi részén tapasztalható vízhiányt.
Alighogy elkezdődött az év, Kína máris egy gigantikus építészeti rekorddal rukkolt elő. Az ország középső részének zord tájai alatt egy 60 emeletes épület nagyságú mérnöki csoda kezdte meg működését január 5-én, amely centiméterről centiméterre fúrja a kemény sziklákat és a talajt, hogy emberek millióihoz juttassa el a vizet. A Jianghan Ping’an alagútfúró gépet (TBM) nemcsak Kína, hanem talán az egész világ eddigi legambiciózusabb vízügyi infrastrukturális projektjének megvalósításához hozták létre.
A New Atlas cikke szerint a Jianghan Ping’an a valaha épített egyik legnagyobb föld alatti alagútfúró gép. Bár nem éri el a Shanhe alagútfúró gép méretét, a technológiai hatékonyság és alkalmazkodóképesség terén felülmúlja. Egy fontos rekordot is tart: ez a legnagyobb kétpajzsos sziklafúró gép, amelyet Kína valaha is épített: 180 méter hosszú és 3540 tonna súlyú.
A kettős pajzsrendszer azt jelenti, hogy a váratlan vészhelyzeteken kívül semmilyen okból nem kell megállnia a munkának. A fúrógép 260 métert halad havonta. Ez ugyan alagútépítésben nem számít csúcsteljesítménynek, de mivel kemény kőzetben kell haladnia, elfogadható tempónak számít. Ráadásul az a képessége, hogy miközben fúrja az alagutat, be is fejezi egyben, jelentősen felgyorsítja a projektet. Ez az a képesség, amire a gyorsabb föld alatti alagútfúró gépek nem képesek.
Kína történetének egyik legnagyobb projektje
Kell is a gyors munkatempó, ugyanis Peking egy igencsak ambiciózus projektbe vágta a fejszéjét. Jelenleg egy 16,6 kilométeres szakaszon dolgoznak, ami a Jance-Hancsiang vízterelési projekt 194,7 kilométer hosszú alagútjának egy kulcsfontosságú szakasza. Ez a csatorna teszi majd lehetővé a Jangce folyó és a Kína száraz, északi régióiban futó Hancsiang folyó összekötését. Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb vízterelési projektje.
Észak-Kínában több nagyváros mellett egy (kínai mércével mérve is) nagy mezőgazdasági övezet található, de a térség régóta szenved a túlzott vízhasználattól és az ezzel is összefüggő vízhiánytól. Erre nyújtana megoldást a bővizű folyókból a víz északra terelése.
Vízeltereléssel az aszály ellen
A 6342 kilométer hosszú Jangce a leghosszabb folyó Kínában és a harmadik leghosszabb a világon. Teljes egészében Kína határain belül folyik, vízhozamát tekintve a hatodik a Földön, és a nagy vízgyűjtő medencéjének köszönhetően majdnem kétszer annyi víz folyik át a rajta, mint az amerikai Mississippi folyón.
A most készülő projekt a Jangce Három-szurdok területéről fog vizet elvonni, és ezt a vizet olyan területekre osztja szét, ahol a vízhiány jelentős probléma. Ugyanakkor a gazdasági és környezeti szempontok kiegyensúlyozása is számos kihívást jelent ekkora mennyiségű víz elvezetése esetén. A kínai tisztviselők gondos tervezést végeztek a kockázatok felmérése és mérséklése érdekében. Az alagút a tervek szerint 2030-ra készül el.
A helyzet annyira súlyos, hogy novembertől februárig szigorú kvótákat szabtak ki, ami felboríthatja a világkereskedelmet. A kizárt hajók kénytelenek megváltoztatni útjukat a Szuezi-csatorna felé, ami horribilis szállítási költségekhez vezet.
A Panama-csatorna forgalmát az éghajlatváltozás hatásai korlátozzák. A csapadékhiány következtében a panamai Gatun-tó 1950 óta a legsekélyebb. A probléma annyira súlyos, hogy kvótákat szabnak ki arra vonatkozóan, hogy hány hajó haladhat át rajta, ami az energia, a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek kereskedelmét rontja, mivel a kizárt fuvarozók több ezer extra kilométert kénytelenek hajózni a szállítás érdekében – számolt be róla a Bloomberg.
A korlátozások ebben a hónapban kezdődtek, és legalább februárig tartanak – közölte a csatorna kezelő hatósága. A kizárt hajók kénytelenek megváltoztatni az útirányt a Szuezi-csatorna vagy a Magellán szoros felé, ami legalább egy héttel meghosszabbítja az Egyesült Államok keleti partvidéke és Kína közötti utat. Így a hajók több üzemanyagot égetnek el, ami magasabb szállítási költségekkel jár.
Ez valóban egy katasztrófa, amely lassított felvételben játszódik le – mondta a Bloombergnek Peter Sand, az oslói székhelyű Xeneta vezető elemzője, amely az óceáni és légi árufuvarozási piacokat elemzi.
A válság azt tükrözi, ami Európa folyóival történt a 2022-es rekordot döntő hőhullámok idején. A Rajna és a Duna például olyan ütemben párolgott, hogy az évi mintegy 75 milliárd eurónyi kereskedelmet érintett, közte az olajfinomítást, az energiatermelést és a kukoricatermesztést.
Az idei október volt a legszárazabb Panamában, amióta 1950-ben elkezdték a nyilvántartást. A Gatun-tó vízszintje, egy édesvíztest, amelyen a hajók áthaladnak a csatornán, soha nem látott mélypontra esett.
A csatornahatóság szerint a földszoroson keresztüli kereskedelem 4 milliárd eurós bevételt generált tavaly. A fő felhasználók közé tartoznak
a kőolajtermékeket – különösen a cseppfolyósított propánt – az amerikai finomítókból Ázsiába szállító tankerek;
Kínában készült árukat szállító konténerhajók az Egyesült Államok keleti partvidékére;
Több millió tonna gabonát és egyéb mezőgazdasági termékeket szállító hajók
A súlyos forgalomkorlátozások különösen nagy kihívást jelentenek a propánkereskedőknek. Az amerikai kormány előrejelzése szerint az Egyesült Államok várhatóan 12 százalékkal több propánt exportál ezen a télen a tavalyihoz képest. Az export nagy részének a csatornán kell keresztülhaladnia, és az ottani késések költségesek lehetnek a szállítók és a fogyasztók számára egyaránt.
Az egyik szállítónak a várakozás elkerülése 2,85 millió dollárt ért – ezt az összeget egy aukción fizették ki, hogy a jövő héten soron kívül áthaladhassanak a Panama-csatornán – mondta Oystein Kalleklev, a Flex LNG és Advance Gas hajózási társaságok vezérigazgatója a Bloomberg érdeklődésére.
A foglalási helyek februári megszorítása éppen akkor fog nagyot ütni, amikor az importőrök az ünnepek utáni készletek feltöltésére törekednek – mondta Sand.
A Panama-csatorna hatóságának adatai szerint 2022-ben körülbelül 38,4 millió tonna gabona ment át a csatornán – túlnyomó többsége keletről nyugatra haladt. Ha a várakozási idő túl hosszú, egyes mezőgazdasági kereskedők fontolóra veszik a gabonák átirányítását a Szuezi-csatornára – közölte Jan Rindbo, az olaj- és ömlesztettáru-szállító flottát üzemeltető D/S Norden A/S vezérigazgatója. Az is lehetséges, hogy az Európából Dél-Amerika nyugati partjaira irányuló műtrágyaszállítmányokat felváltják az Ázsiából származó áruk – fűzte hozzá.
A combination of climate change and infrastructure is to blame for critical shipping delays at the Panama Canal. A controversial plan to fix the problem could cost billions and take years — if it's even possible.
Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
A magyar Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai elemzése szerint Európában a január 1. és február 17. közötti időszakot sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány.
Az átlagosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott
a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati részén és Németországban.
A Fekete-tenger térségében szintén csapadékhiány van, csakúgy mint Törökországban, annak is főleg a nyugati részén.
Ukrajnában és Oroszország európai területének középső és déli területein is a csapadékhiány a jellemző.
A gond majd tavasszal jelentkezhet, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
Az északi területek hóhiánnyal is szembesülnek, ami miatt tavasszal és nyáron lehet, hogy nem lesz elegendő víz az öntözéshez.
Ezzel szemben az átlagos mennyiséget több mint 50 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék a Kárpát-medencében, Horvátországban és Szlovéniában.
Az átlagosnál 8 fokkal melegebb volt a tél
Összességében az átlagosnál enyhébb volt a tél Európában, a szokásosnál jóval kevesebb volt a hideg napok száma is.
Az átlagosnál 2-4 fokkal volt enyhébb időjárás ebben az időszakban Hollandiában, Németországban, Közép-Európában, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Európa nagy részén, Skandináviában és Törökország keleti részén.
A hőmérséklet helyenként 4-6, néhol akár 6-8 fokkal is meghaladta ebben az időszakban a sok éves átlagot.
Oroszország európai részének északi területein volt a legnagyobb eltérés, arrafelé nyolc fokkal volt enyhébb a tél ezen szakasza az átlagosnál.
Ezzel szemben az átlagosnál kicsit hűvösebb időjárás uralkodott mínusz 0,5-2 fokkal a sok éves átlag alatt a Pireneusi-félszigeten, Franciaország délnyugati, Olaszország déli és Törökország délnyugati részén, valamint Oroszország európai területének keleti vidékén.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Svájc 6,5 százalékkal csökkenti kőolajtartalékát a Rajna alacsony vízállása és a vasúti közlekedésben kialakult káosz miatt – közölte a berni kormány pénteken.
A Rajna, amely Svájctól északnyugatra, Németországon, Franciaországon és Hollandián keresztül az Északi-tengerbe torkollik, Európa egyik fő kőolajtermék-szállítási folyosója.
Svájc részint a Rajnán keresztül, részint vasúton jut kőolajhoz. A folyó kánikula miatti alacsony vízállása miatt a vízi úton szállított termékek mennyisége drasztikusan csökkent, míg a határokon átnyúló vasúti forgalomban a személyzet hiánya és a folyamatban lévő javítási munkálatok következtében előforduló tömeges leállások, illetve késések vezettek a kormány szerint a rendkívüli lépéshez.
Svájc legutóbb 2018 nyarán – szintén az apályra tekintettel – csökkentette a kőolajkészletének kötelező küszöbértéket. Akkor a Rajna történelmi mélypontra esett vízállása jelentős fennakadásokhoz vezetett a kőolajtermékek uszályos szállításában.
Az idén nyáron ugyanez a jelenség a német szénszállításokat is akadályozta, ennek nyomán a németországi erőművek egyre nehezebben jutnak szénhez a kezelhetetlenné váló energiaválság közepette.
Különösen a mannheimi és a karlsruhei erőmű nélkülözi a működéséhez szükséges szénkészletet.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
