Meredeken emelkedtek a borscs fő hozzávalóinak árai Oroszországban, különösen a hagyma és a káposzta drágult meg. A gazdasági bizonytalanság közepette az élelmiszerárak emelkedése újabb terhet ró a háztartásokra.
A borscs nevű hagyományos kelet-európai leves alapanyagainak ára komoly emelkedést mutatott az elmúlt egy évben Oroszországban – számolt be a Kommerszant üzleti napilap az állami statisztikai hivatal (Rosstat) adatai alapján. Az úgynevezett „borscs-index”, amely régóta a gazdasági jólét egyfajta mutatójaként szolgál Kelet-Európában, most jelentős drágulást jelez, az élelmiszerárak emelkedése pedig egyre gyorsul.
A legnagyobb áremelkedés a burgonyát érintette, amelynek ára 166,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Azonban nem sokkal maradt el mögötte a hagyma és a káposzta sem:
előbbi 87,2 százalékkal drágult májusra, elérve a 72,3 rubelt kilogrammonként;
míg a fehér káposzta ára 56,8 százalékkal emelkedett, és 75,2 rubelre kúszott fel kilogrammonként.
A cékla ára 11,9 százalékkal nőtt, míg a paradicsom csupán 1,2 százalékkal drágult az előző évhez képest.
Megállíthatatlan az élelmiszerárak emelkedése
A szakértők szerint a zöldségek árának emelkedését részben a gyenge terméshozamok okozzák. A Volgográdi területen – amely az egyik kulcsfontosságú termővidék – az aszály és a vízellátási problémák komolyan visszavetették a hagyma és a káposzta hozamát. Emellett a gazdák arról számoltak be, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek árának emelkedése jelentősen megdobta a termelési költségeket.
Az orosz Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette: az idei évben növelni kívánják a zöldségtermesztésre szánt területek nagyságát, remélve, hogy ez segít majd stabilizálni az árakat a következő betakarítási szezonban.
Közben a tartós infláció miatt a lakosság élelmiszerre fordított kiadásainak aránya is nő. A Romir nevű elemzőcég szerint 2025 áprilisában az orosz háztartások kiadásainak 34,6 százaléka élelmiszerre ment el, szemben az év eleji 33 százalékkal és az egy évvel korábbi 28,6 százalékkal. Ez a legmagasabb arány a 2022-es ukrajnai invázió óta.
Tavasz végén megváltoznak a zöldségek árai az ukrán szupermarketekben. Jelentősen drágult májusban a burgonya, a sárgarépa és a hagyma.
A Pénzügyminisztérium portálja közzétette a termékek aktuális árait, beleértve e három népszerű zöldség aktuális árát is. Leginkább a hagyma drágult.
Megjegyzendő, hogy ezeknek a zöldségeknek az ára észrevehetően ingadozott az elmúlt hónapokban.
Májusban egy kilogramm sárgarépa 23,43 hrivnyába került. Egy hónappal korábban 11,48 hrivnya volt az értéke. Így a költség 11,95 hrivnyával változott.
Egy kilogramm burgonya most átlagosan 34,90 hrivnya, áprilisban pedig 25,42 hrivnyába került. Az újburgonya 37,90 hrivnyába került a vásárlóknak, ami 4,57 hrivnyával több, mint egy hónappal korábban.
A hagyma ára most 36,50 hrivnya, korábban pedig 15,62 hrivnyába került.
Nagymértékben drágultak a zöldségek és a gyümölcsök Ukrajnában az idén. Az árak majdnem ötven százalékkal nőttek. A drágulás elsősorban az importtermékeket érinti.
Az EastFruit című lap összegezte az ukrán városokban található bevásárlóközpontok gyümölcs- és zöldségárait. Az infláció ezeknél a termékeknél meghaladta az átlagos éves mutatót. 2022 októberében az ukrajnai infláció 26,6 százalékos volt.
Elemzők szerint az ukrán árak ilyen nagy arányú növekedését a hrivnya leértékelődése hajtja.
A hrivnya idén átlagosan 35 százalékot vesztett az értékéből.
Emellett az ukrán inflációt hajtja, hogy az ország tengeri kikötőinek a blokád alatt tartása gátolja az importáruk beérkezését. A termelőeszközök és az öntözési rendszerek megrongálódtak vagy meg is semmisültek az orosz támadások közepette. A legnagyobb mértékben a hagyma drágult az országban, egy év alatt 250 százalékkal nőtt az ára.
A folyamatos áramkimaradások sem kedveznek az élelmiszeriparnak Ukrajnában. Az energetikai infrastruktúra megsemmisítése miatt az üzemek nem tudnak elegendő élelmiszert előállítani. Az országos baromfiszövetség egyesületének vezetője, Szerhij Karpenko szerint az áramhiány miatt összeomlik az ország teljes baromfitartása.
A keltetőgépek nem működnek, a tojások kárba vesznek, és elegendő takarmányt sem tudnak előállítani, így a csibék nem fejlődnek ki rendesen.
A sertéshús ezzel szemben a boltok nyakán ragad. A sertéstenyésztők arról számoltak be, hogy a boltok nem veszik át a megrendelt fagyasztott sertéshúst, mivel a kereskedők nem tudják eladni a terméket. Az üzletek 20-30 százalékkal csökkentették a sertéshús-megrendeléseiket.
