A Reuters információi szerint legalább hat hónapig szünetelhet a termelés a moszkvai régió legnagyobb üzemanyag-ellátójának számító olajfinomítóban, miután az üzem súlyos károkat szenvedett az ukrán dróntámadások következtében. A létesítményt júniusban két alkalommal is találat érte, ami a termelés leállításához vezetett.
Iparági források szerint a Moszkva déli peremén található olajfinomító helyreállítása legalább fél évet vesz igénybe. Az egyik forrás szerint a károk olyan mértékűek, hogy a javítások befejezése előtt nem lehet újraindítani a termelést. Az üzemet működtető Gazprom Neft nem kommentálta az értesüléseket.
Ukrajna az elmúlt időszakban fokozta az orosz energetikai infrastruktúra elleni nagy hatótávolságú dróntámadásokat. A támadások következtében az orosz olajfinomítási kapacitások egy része kiesett, ami több régióban üzemanyaghiányt, emelkedő árakat és hosszú sorokat eredményezett a benzinkutaknál.
A többször is célponttá vált moszkvai finomító 2024-ben 11,6 millió tonna kőolajat dolgozott fel. Az üzemben ugyanebben az évben 2,9 millió tonna benzin és 3,2 millió tonna gázolaj készült, így a létesítmény meghatározó szerepet tölt be a fővárosi régió üzemanyag-ellátásában.
Az ellátási nehézségek miatt az orosz kormány további intézkedéseket vizsgál. Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy napirenden van a dízelexport esetleges korlátozása. Orosz sajtóértesülések szerint az üzemanyag-import lehetőségét is mérlegelik a hiány enyhítése érdekében, különösen a Krím félszigeten, ahol felfüggesztették a lakossági benzinértékesítést.
Péntek éjféltől a PrivatBank ideiglenesen felfüggeszti a kártyás tranzakciókat, valamint az ATM-ek és terminálok működését – számolt be az rbc.ua hírportál a PrivatBank sajtószolgálatának közlésér hivatkozva.
A jelentés szerint a banki adatfeldolgozó központ tervezett rutinművelete június 13-án 00:05 és 06:30 óra között tart majd. Ez idő alatt az ügyfelek nem tudnak fizetni vagy más tranzakciókat végrehajtani bankkártyáikkal.
A technikai szünet idejére az ATM-ek, az önkiszolgáló terminálok és a POS terminálhálózat működése is teljes mértékben szünetel. A PrivatBank jelezte, hogy a frissítésre a rendszer kapacitásának növelése és a kártyás tranzakciók biztonságának javítása érdekében van szükség.
Azoknak az ügyfeleknek, akik ma éjjel vásárlást vagy átutalást terveznek, azt tanácsoljuk, hogy minden szükséges fizetést előre hajtsanak végre, vagy halasszák el szombat reggelig.
Oroszország egyik legnagyobb permi finomítója teljesen leállította a feldolgozást a május 7-i ukrán dróntámadás után, és továbbra sem működik, számolt be a Reuters május 13-án saját forrásaira hivatkozva.
A források többek között arról számoltak be, hogy három elsődleges nyersolaj-desztillációs egységet és néhány másodlagos egységet sürgősen leállítottak a dróntámadás után, az egyik egység, a CDU-4 már április 30. óta áll – szintén egy dróntámadás után.
Reuters forrásainak adatai szerint a javítások valószínűleg több hétig is eltarthatnak. A finomító tulajdonosa, a Lukoil, nem reagált a megkeresésre.
Május 8-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat arról számolt be, hogy drónjaik harmadszor mértek csapást a Permnaftoorgszintez olajfinomítóra és egy olajszivattyúállomásra az oroszországi Permben.
Európában elsőként töröl járatokat az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt a skandináv Scandinavian Airlines System (SAS) légitársaság.
A dán, norvég és svéd nemzeti légitársaságként működő cég közölte: a közel-keleti helyzet miatt megugró kerozinárak következtében kénytelen csökkenteni járatai számát – közölte a The Telegraph.
A stockholmi központú vállalat közlése szerint ezen a héten több száz járatot törölnek, elsősorban rövid, Skandinávián belüli útvonalakon, ahol más közlekedési lehetőségek is rendelkezésre állnak. A légitársaság szóvivője úgy fogalmazott: a közel-keleti feszültségek és az üzemanyagárak hirtelen növekedése miatt olyan lépéseket tesznek, amelyek erősítik a működésük stabilitását. Ennek része néhány rövid távú járat ideiglenes törlése.
A döntés azért jelentős, mert az SAS eddig a legnagyobb európai légitársaság, amely ilyen lépésre szánta el magát az üzemanyagválság miatt.
A társaság évente mintegy 25 millió utast szállít. Korábban az Air New Zealand is csökkentette járatait a növekvő költségek miatt. Szakértők szerint a helyzet súlyosbodhat, ha lezárják a Strait of Hormuzt, amelyen keresztül az európai repülőgép-üzemanyag import mintegy fele érkezik. A térség fontos beszállítói közé tartozik Kuvait és Szaúd-Arábia.
Az SAS helyzetét súlyosbítja, hogy az elmúlt években kevesebb úgynevezett üzemanyag-árfedezeti ügyletet kötött. Ezek az ügyletek lehetővé teszik, hogy a légitársaságok előre rögzített áron jussanak üzemanyaghoz, így védve magukat az áringadozásoktól.
Más nagy légitársaságok, például az International Airlines Group – amely a British Airways tulajdonosa – egyelőre jobban védettek az árnövekedéssel szemben, mivel üzemanyag-szükségletük jelentős részét előre lekötötték.
A diszkont légitársaságok közül a Ryanair is magas arányban biztosította előre az üzemanyagárakat. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: még a védettebb cégek is kénytelenek lehetnek jegyárakat emelni, amint ezek a fedezeti megállapodások lejárnak.
Az SAS már korábban is emelte árait, hogy ellensúlyozza a költségek növekedését. Hasonló lépéseket tett több nagy légitársaság is, köztük az Air France-KLM, a Cathay Pacific és a Qantas, bár ők egyelőre nem töröltek járatokat.
Skandináviában a kőolaj-kitermelés központja Norvégia, amely a világ egyik legjelentősebb exportőre, az orosz–ukrán háború óta pedig az Európai Unió kulcsfontosságú hivatalos beszállítója. A régió többi országa – Svédország, Dánia – is rendelkezik készletekkel, a klímacélok megvalósítása miatt drasztikusan csökkentették a kitermelést az elmúlt években.
A Ferrexpo határozatlan ideig felfüggesztette bányászatát Ukrajnában. Az orosz támadások miatt leálló ukrajnai bányászat nemcsak a Ferrexpo működését bénítja meg, hanem érezhető sokkot okoz a globális vasércpiacon is. Ukrajna kiesése átrendezi az európai acélipar ellátási láncait, drágább és távolabbi beszerzési források felé tereli a gyártókat.
A Ferrexpo kedden közölte, hogy leállította ukrajnai bányáit, és dolgozóinak egy részét kényszerszabadságra küldte, miután Oroszország támadásai az ország villamosenergia-hálózata ellen ellehetetlenítették a stabil áramellátást – írja a Reuters.
A vállalat tájékoztatása szerint a termelés felfüggesztése addig marad érvényben, amíg nem biztosítható a működéshez szükséges, folyamatos áramellátás.
A Ferrexpo hozzátette, hogy a támadások során a munkavállalók közül senki nem vesztette életét és nem sérült meg, valamint a cég eszközeiben sem keletkezett kár.
A bányavállalat novemberben már beszámolt termelési és exportkiesésekről, miután orosz drón- és rakétacsapások érték a regionális energetikai infrastruktúrát. Akkor a korlátozott működés az ideiglenesen helyreállított áramellátásnak, illetve a meglévő félkész és kész vasérckészletek felhasználásának köszönhetően folytatódhatott.
Az Ukrzaliznica vasúttársaság a biztonsági helyzetre való tekintettel ideiglenesen korlátozta a vonatok közlekedését Kramatorszk irányába Harkiv megye határáig – jelentette be szerdán Vadim Filaskin, a Donyeck Megyei Katonai Adminisztráció az Ukrzaliznica közlése nyomán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Filaskin elmondta: „A döntést biztonsági szempontok diktálják, így mind az öt Kramatorszk irányú távolsági vonat utasai részletes értesítést kapnak a végállomásról az UZ alkalmazásban közvetlenül az indulás napján.” Szerinte jelenleg buszjáratokat szerveznek Kramatorszk–Szlovjanszk és az ideiglenes végállomás között. Ezenkívül ideiglenesen korlátozzák az elővárosi forgalmat Donyeck megyében, elsősorban a Bantiseve–Kramatorszk és a Szlovjanszk–Rajhorodok összeköttetéseket.
„Az emberek biztonsága a legfontosabb prioritás. A védelmi erőkkel, a rendvédelmi tisztviselőkkel és az Ukrzaliznyicával közösen figyelemmel kísérjük a helyzetet – amint lehetséges, újraindítjuk a forgalmat” – hangsúlyozta a katonai kormányzó.
Az Ukrzaliznica beszámolója szerint kalauzok és állomási alkalmazottak kísérik az utasokat az átszállások során, és segítenek nekik eligazodni a helyszíneken.
Az augusztusi kibertámadás, amely a Tata Motors tulajdonában lévő Jaguar Land Rovert érte, 1,9 milliárd fontnyi kárt okozott a brit gazdaságnak, és több mint 5000 szervezetet érintett, derül ki a független Cyber Monitoring Centre (CMC) szerdán közzétett jelentéséből.
A szakértőkből, köztük a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ korábbi vezetőjéből álló testület szerint ez volt az Egyesült Királyság történetének legnagyobb gazdasági kárt okozó kibertámadása.
A veszteség túlnyomó része a JLR és beszállítóinak leálló gyártásából származott, és a jelentés figyelmeztetett, hogy a károk tovább nőhetnek, ha a termelés nem áll helyre a vártnál gyorsabban.
A luxusautó-gyártó közel hathetes kényszerszünet után október elején kezdte újraindítani brit gyárait, amelyek együttesen naponta mintegy ezer autót állítanak elő. Elemzők szerint a vállalat hetente körülbelül 50 millió fontot veszített a leállás alatt.
A brit kormány szeptember végén 1,5 milliárd fontos hitelgaranciát nyújtott a JLR-nek, hogy segítse a beszállítók működésének fenntartását.
A CMC a támadást egy ötfokú skálán hármas kategóriájú, azaz rendszerszintű eseményként sorolta be. A jelentés szerint a becsült kár a gyártás leállásából, a többszintű beszállítói lánc megbomlásából és az értékesítési hálózatok, például autókereskedések zavarából adódik.
Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója, a Rosznyefty, amely többek között a moszkvai régió üzemanyag-ellátásáért felelős, leállt, miután ukrán dróntámadás érte február 24-én éjszaka. Erről a Reuters számolt be három, az orosz olajfinomító iparágból származó forrásra hivatkozva.
Az ügynökség forrásai szerint a támadás következtében lángra kapott a nyersolaj desztilláló berendezésének fő egysége és a finomító teljesen leállította az olajfeldolgozást.
Az egyik forrás szerint a finomító néhány napon belül részben újraindíthatja működését.
2024-ben a Rjazanyi Olajfinomító 13,1 millió tonna olajat dolgozott fel (napi 262 000 hordót), ami Oroszország teljes olajfeldolgozásának mintegy 5%-át tette ki. Az üzem 2,3 millió tonna benzin, 3,4 millió tonna dízel, 4,2 millió tonna fűtőolaj és 1 millió tonna repülőgép-üzemanyag előállításáért felelt.
[type] => post [excerpt] => Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója, a Rosznyefty, amely többek között a moszkvai régió üzemanyag-ellátásáért felelős, leállt, miután ukrán dróntámadás érte február 24-én éjszaka. Erről a Reuters számolt be három, az orosz olajfinomító ipa... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1740495600 [modified] => 1740484197 ) [title] => A Rosznyefty olajfinomító teljesen leállt a ukrán drónok támadását követően – Reuters [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57613&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 57613 [uk] => 57597 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 57598 [image] => Array ( [id] => 57598 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [original_lng] => 14476 [original_w] => 300 [original_h] => 173 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/300x173-6.jpg [width] => 300 [height] => 173 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1740476998:5 [_thumbnail_id] => 57598 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4466 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz gáz tranzitjának 2025. január 1-jétől történő megszűnése nem érinti az állampolgárok gázellátását, Ukrajna jól felkészült – jelentette ki szerdán Herman Haluscsenko energetikai miniszter az ukrán televízió adásába, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta: „Az állampolgárok egyáltalán nem fogják érezni ezt az eseményt, mert minden ukrán otthon számára biztosítjuk a gázt és a fűtést.” Hangsúlyozta, hogy a rendszer előkészítésével kapcsolatos összes szükséges munkát Ukrajna gázszállítási rendszerének az üzemeltetője végezte el.
„Ezért teljesen készen állunk arra, hogy gázrendszerünk az orosz gáz tranzitja nélkül is működjön” – mutatott rá Herman Haluscsenko.
Az orosz Gazprom energiaipari óriás szerdán közölte: moszkvai idő szerint 8 órától, vagyis magyar idő szerint 6 órától leállították az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázexportot, mivel lejárt az erről szóló tranzitmegállapodás.
Az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves gáztranzit-megállapodás 2025. január 1-jén, a kora reggeli órákban lejárt, Kijev pedig többször is kijelentette, hogy a háború miatt nem hosszabbítja meg a megállapodást – emlékeztet a Reuters.
„Az ukrán fél ismételt és egyértelműen kifejezett elutasítása miatt, hogy meghosszabbítsa ezeket a megállapodásokat, a Gazpromot megfosztották attól a technikai és jogi lehetőségtől, hogy 2025. január 1-jétől gázszállítást végezzen Ukrajna területén keresztül történő tranzitra” – üzente az orosz energiaipari óriás Telegramon közzétett közleményében.
A Fekete-tenger medrében húzódó török áramlat gázvezetéken keresztül viszont továbbra is exportál gázt Oroszország.
Az Európába vezető legrégebbi orosz gázútvonal leállításával egy évtizedes feszült kapcsolat ér a végéhez, amelyet még a Krím 2014-es oroszországi elfoglalása gerjesztett – jegyzi meg a Reuters.
Az Európai Unió a 2022-ben kirobbant ukrajnai katonai konfliktus kitörése után fokozta erőfeszítéseit, hogy alternatív források felkutatásával csökkentse az orosz energiától való függőségét.
