Az Egyesült Királyságban három év alatt 250 millió fontot (293 millió eurót) utal ki a zsidó közösségek védelmének megerősítésére, miután idén országszerte antiszemita támadások sorozatát követték el – írta a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
A kormány által kiutalt forrásokat a zsinagógák, zsidó iskolák és közösségi központok körüli rendőri járőrözés fokozására fogják felhasználni, miután megnövekedett a gyűlölet alapú támadások száma és az antiszemitizmus.
A három évre elosztott finanszírozás több mint 500 további rendőrtiszt bevetését fedezi azokon a területeken, ahol tömbben élnek zsidók, köztük 300 rendőrt Londonban.
„Az antiszemitizmus elmúlt években tapasztalt növekedése megpróbáltatás az országunk értékei számára, és annak kezelése kezdetektől fogva központi szerepet játszott a munkámban”, jelentette ki hétfőn a leköszönő brit miniszterelnök, Keir Starmer.
A brit fővárosban idén számos támadás történt zsidó közösséghez kapcsolódó ingatlanok ellen, többek között márciusban egy zsidó közösségi szervezethez tartozó négy mentőautót gyújtottak fel.
Januárig leállítja az orosz olajból más országokban készült repülőgép-üzemanyag és a gázolaj importját a brit kormány. London szerint így lehetett a „piaci rugalmasságot” és az Oroszországra gyakorolt nyomást növelni.
Nagy-Britannia már 2023 januárjában megtiltotta az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, tavaly októberben pedig megtiltatta azt is, hogy a brit vállalatok tengeri szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások – például biztosítást – nyújtanak a harmadik országokba, vagy azokból kiinduló orosz LNG-export számára. Ugyancsak októberben a munkáspárti brit kormány terveket jelentett be a külföldi finomítókban gyártott orosz eredetű olajpárlatok importjának tilalmára.
Május üzleti végén a londoni és kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy ennek a szankciónak „fokozatosan” érvényes, és a Hormuzi-szoros lezárása okozta energiaellátási sokk enyhítése végett határozza meg az időre szóló „átmeneti engedélyeket” ad az olajból külföldön gyártott termékeket a repülőgép- és dáraízelüzemanyagok behozataláról.
Ezt a döntést komoly bírálatok érték mások mellett az Európai Unió részéről.
Az Európai Bizottság szóvivője minapi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „nincs itt az ideje az Oroszország elleni szankciók enyhítésének”.
A brit üzleti és kereskedelmi tárca szombati tájékoztatása szerint az orosz nyersolajból külföldi finomítókban gyártott repülőgép-üzemanyag és gázolaj importjára kiadott átmeneti engedélyek legkésőbb 2027. január 1-én lejárnak.
A tárca igyekezett megvédeni az átmeneti engedélyek kiadását: közleményében úgy fogalmaz, hogy a szankció fokozatos érvényesítése összhangban volt a külföldi partnerországok által is széles körben alkalmazott gyakorlattal.
A minisztérium szerint így lehetett a „piaci rugalmasságot” és az Oroszországra gyakorolt nyomást növelni.
Stephen Doughty, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkár a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte:
Nagy-Britannia az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával egy időben a hazai piaci stabilitást is fenntartja.
Az üzleti és kereskedelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ideiglenes importengedélyek lejártára most megszabott januári időpont a legkésőbbi határidő, a brit kormány addig is kéthetente felülvizsgálja és „a lehetséges legkorábbi időpontban” visszavonja ezeket az engedélyeket.
Az orosz nyersolajból külföldön gyártott repülőgép-üzemanyag behozatali tilalma elsősorban Indiát érinti, mivel a szankciók bevezetése előtt az indiai finomítókból érkezett Nagy-Britanniába és más európai országokba az orosz eredetű kerozin zöme.
A brit kormány az Európai Unió egységes belső piacához hasonló szabályozás teljes körű meghonosítását javasolta az EU-nak a kétoldalú áruforgalomban, a BBC brit közszolgálati médiatársaság és más brit médiaorgánumok egybehangzó szombati értesülései szerint azonban az Európai Bizottság egyelőre nem mutat lelkesedést az indítvány iránt.
A BBC-nek nyilatkozó, a javaslatról részletes tudomással bíró ipari források szerint az ügy az EU szkeptikus hozzáállása miatt elakadt.
A Financial Times című londoni üzleti napilap uniós diplomáciai forrásai szerint a brüsszeli bizottság visszautasította a brit kezdeményezést, a javaslat azonban Nagy-Britannia és az EU július közepére tervezett kétoldalú csúcstalálkozóján ismét napirendre kerülhet lehetséges jövőbeni tárgyalási irányként.
A lapnak nyilatkozó EU-illetékesek szerint a brit indítványt az Európai Bizottság csak néhány tagországnak mutatta meg, és azok is kifogásokat emeltek ellene.
A Financial Times által idézett egyik uniós forrás szerint a felmerült aggályok közé tartozik, hogy az indítvány alapján Nagy-Britannia kedvezőbb kereskedelmi helyzetbe kerülhetne az EU piacán, mint az uniós tagállamok. London tervezetében ugyanis nem szerepel a szolgáltatások kereskedelmi szabályozásának hozzáigazítása az EU belső piacának szabályrendszeréhez, és ez így versenyképességi kérdéseket vetne fel, „vagyis lejtene a pálya”.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A 2024 júliusában tartott parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány is többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba.
A kormányzó Munkáspárton belül ugyanakkor most már egyre többször hangzanak el olyan felhívások, hogy Nagy-Britanniának vissza kell térnie az EU-ba.
Wes Streeting volt egészségügyi miniszter, aki Keir Starmer miniszterelnök tisztségére pályázik, a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási eljárás minapi nyitórendezvényén „katasztrofális hibának” nevezte a kilépést az EU-ból (Brexit), és kijelentette, hogy Nagy-Britanniának „egy napon” vissza kell térnie az Európai Unióba.
Nem sokkal korábban Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere egy interjúban közölte, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.
Az Egyesült Királyság május 19-én „csendben” kiadott egy új engedélyt a szankcionált orosz olajból előállított dízel- és repülőgép-üzemanyag behozatalára, valamint egy külön engedélyt az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) tengeri szállítására – tájékoztat a Kyiv Independent.
Az első engedély lehetővé teszi az orosz olajból előállított dízel és repülőgép-üzemanyag importját, ha „a termékeket harmadik országban dolgozták fel” – áll az Egyesült Királyság kormányzati portálján.
Ezek a termékek mentesülnek az Egyesült Királyság által más országokban feldolgozott orosz olajtermékekre vonatkozó általános tilalom alól.
Az engedély május 20-án lép hatályba határozatlan időre, és bármikor visszavonható vagy felfüggeszthető.
Ettől függetlenül május 19-én az Egyesült Királyság általános engedélyt adott ki az orosz LNG tengeri szállítására. Ez lehetővé teszi az LNG hajóval történő szállítását és kiszállítását Oroszország Szahalin–2 és Jamal LNG-termináljairól.
Az engedély 2027. január 1-én jár le.
„Elkötelezettek vagyunk az Oroszország elleni szankciók szigorítása mellett, hogy gyengítsük az ország háborús képességeit Ukrajnában, miközben védjük a kritikus ellátási láncokat és fenntartjuk a piaci stabilitást” – nyilatkozta a BBC-nek az Egyesült Királyság kormányának szóvivője.
John Foreman, a Chatham House társult kutatója és az Egyesült Királyság korábbi kijevi és moszkvai védelmi attaséja „cinikusnak, de érthetőnek” nevezte a lépést, szerinte ez aláássa a Keir Starmer brit miniszterelnök által képviselt magas erkölcsi színvonalat.
A Bloomberg jelentése szerint az Egyesült Királyság a HMS Dragon hadihajót tervezi a Hormuzi-szorosba küldeni egy nemzetközi haditengerészeti misszió előkészületei keretein belül.
A hírügynökség adatai szerint a brit HMS Dragon 45-ös típusú romboló kereskedelmi hajók kíséretére irányuló misszióban vehet részt a Hormuzi-szorosban.
A brit védelmi minisztérium kijelentette, hogy a hajó előzetes telepítése az Egyesült Királyság és Franciaország közös vezetésével zajló esetleges nemzetközi művelet előkészületeinek része.
A küldetés a hajózás biztonságának garantálása egy stabil tűzszünet létrehozása vagy egy békemegállapodás megkötése után.
A HMS Dragon a jelentések szerint nemrégiben fejezte be a fegyverrendszerek tesztelését Kréta partjainál, és korábban Ciprus védelmének megsegítésére küldték.
A Bloomberg információja szerint több mint 40 ország vesz részt a misszió tervezésében. Várhatóan egyes országok az aknamentesítésben, járőrözésben és a hajók kíséretében is részt vesznek.
A brit kormány engedélyezte a légitársaságoknak, hogy a nyári szezonban töröljék vagy összevonják a járataikat a repülőgép-üzemanyag megtakarítása érdekében a közel-keleti helyzet miatt – írja a The Guardian.
Megjegyezték, a brit hatóságok azért vezetnek be ilyen intézkedéseket, hogy elkerüljék a légiközlekedési ágazatban bekövetkező nagyszabású zavarokat. Jelenleg a légitársaságok felülvizsgálják menetrendjeiket, és meghatározzák azokat a járatokat, amelyek az utasok számára minimális kellemetlenséggel törölhetőek. Az új jogszabály lehetővé teszi a fuvarozók számára, hogy kombinálják a menetrendeket azokon az útvonalakon, ahol több járat is közlekedik ugyanarra a célállomásra egy nap alatt. Várhatóan ez segít elkerülni a járattörléseket az utolsó pillanatban. A kiadvány adatai szerint a légitársaságok legalább két héttel az indulás előtt értesítik a törlésekről. Ez lehetőséget ad az utasoknak arra, hogy időben alternatív útvonalakat válasszanak.
A brit kormány közölte, hogy a járatokat törölhetik, ha nem adnak el elegendő jegyet. Ez a szinte üres repülőgépek használatának és a szükségtelen üzemanyag-fogyasztásnak a megakadályozását szolgálja.
A döntések oka az iráni háború hátterében az Európában esetlegesen fennálló sugárhajtóanyag-hiány miatti aggodalom. Az európai légiközlekedési piac üzemanyagának jelentős részét korábban a Közel-Keletről szállították.
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
Ukrajna megkapta a legújabb, 752 millió fontos (körülbelül 1 milliárd dolláros) részletet Nagy-Britanniától a G7-országok Ukrajna Rendkívüli Bevételgyorsítási Kezdeményezésének (ERA) keretében, a forrást Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére fogják fordítani – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Ukrajna Pénzügyminisztériumára hivatkozva.
A jelentés szerint Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közölte: „Hálás vagyok Nagy-Britannia kormányának az Ukrajna iránti következetes és határozott támogatásáért az orosz agresszió ellensúlyozásában a teljes körű háború ötödik évében. A biztosított finanszírozás célzott, és a biztonsági és védelmi szektor elsődleges szükségleteinek kielégítésére lesz fordítva.”
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy 2025. március 1-jén Szerhij Marcsenko és brit kollégája, Rachel Reeves megállapodást írt alá Ukrajna 2,26 milliárd font (körülbelül 3 milliárd dollár) védelmi szükségleteire történő biztosításáról. Ukrajna az első két részletet, összesen 1,5 milliárd fontot, 2025 márciusában és áprilisában kapta meg.
Megkezdte működését az Ukrszpecszisztems drónokat gyártó vállalat első ukrán védelmi üzeme Nagy-Britanniában – jelentette be szerdán Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zaluzsnij jelezte, hogy az Ukrszpecszisztemsz vállalat gyártókomplexumáról van szó, amelynek a drónjai bizonyították hatékonyságukat a high-tech hadviselésben. „Ukrajna folyamatos rakétatámadások, az infrastruktúra pusztulása és a termelést fenyegető veszélyek körülményei között harcol. Mérnökeink pedig olyan megoldásokat hoznak létre, amelyek közvetlenül a front tapasztalataiból születnek. Nem elméleti kutatások eredményeire, hanem valós harci alkalmazások eredményeire alapozva fejlesztik a rendszereket” – jegyezte meg.
Ezért a diplomta szerint a termelés beindítása Nagy-Britanniában mély stratégiai logikával rendelkezik. „Ez nem a súlypont áthelyezése Ukrajnáról. Ez a közös képességeink bővítése és egy második ellenálló képességi áramkör létrehozása, amely garantálja a termelés folytonosságát” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a mérnöki szakértői központ Ukrajnában marad, a termelést pedig integrálják a brit védelmi térbe. „Új minőségű partnerséget teremtünk, amikor a szövetségesek nemcsak támogatják egymást, hanem közös ipari biztonsági bázist is alkotnak” – jegyezte meg Valerij Zaluzsnij.
Egy Glascoudban épülő brit gyár megnyitása, amely a brit hadsereg és Ukrajna számára is lőszert lett volna hivatott gyártani, több mint hat hónappal késik. A gyár kulcsfontosságúnak számít a brit készletek időbeni feltöltése szempontjából, mivel az ország növeli Ukrajnának szállított ágyúgolyóit – számolt be a The Guardian.
A gyár várhatóan 16-szorosára növelte volna az Egyesült Királyság tüzérségi lőszer előállítási kapacitását. Az eredeti tervek szerint a termelés 2025 nyarán indult volna, azonban ez még nem valósult meg. A BAE Systems megerősítette a késést, amelyet az okozott, hogy a gyár kapacitását megduplázták.
Britannia célja, hogy jelentősen növelje saját területén az robbanóanyag-termelést, csökkentve a más országoktól való függőséget. Korábban a BAE Systems az RDX robbanóanyagot az USA-ból és Franciaországból importálta, amelyet az ágyúgolyókhoz használnak.
Az Egyesült Királyság kész lépéseket tenni egy, az orosz árnyékflottához tartozó hajó elkobzására, bár konkrét intézkedés nem történt. Az elemzők szerint nem világos, hogy egy vagy két hajó elfoglalása mennyire befolyásolná az orosz olajexportot. Mindenesetre Moszkvának az orosz árnyékflottából továbbra is jelentős bevétele keletkezik.
Az Egyesült Királyság fontolgatja egy orosz kötődésű, az árnyékflottához tartozó tartályhajó lefoglalását. Brit védelmi források megerősítették, hogy a NATO-szövetségesekkel folytatott egyeztetéseken már azonosították a katonai lehetőségeket a meg nem nevezett hajó elkobzására, bár konkrét lépés nem történt. Az orosz árnyékflotta évente több tízmilliárd dollár bevételt hoz Moszkvának.
Újabb csapás készül Putyin pénztárcája ellen: London simán lenyúlná az orosz olajmilliárdokat
A The Guardiannek nyilatkozó elemzők szerint a brit haditengerészet a nemzetközi tengeri jog alapján több ilyen tankert megállíthatna és ellenőrizhetne, mivel ezek gyakran hamis zászló alatt közlekednek, így gyakorlatilag államtalan hajóknak minősülnek.
Azonban az eszkaláció kockázata miatt mindeddig nem történt ilyen lépés.
A múlt hónap végén az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és más balti-, valamint északi-tengeri NATO-országok közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a régióban közlekedő hajóknak szigorúan be kell tartaniuk a nemzetközi jog előírásait. A nyilatkozat óta nem történt konkrét intézkedés.
Franciaország lefoglalt egy tankert, de elengedi
Egy hónappal korábban az Egyesült Államok üldözőbe vette a Marinera tartályhajót a Karib-tengertől az északi Atlanti-óceánig, majd brit segítséggel Skócia és Izland között elkobozta. A hajó kezdetben hamis zászló alatt haladt, de az üldözés során orosz zászló alá regisztráltatta magát, sikertelenül próbálva elkerülni az elfogást.
Január 22-én – a közös nyilatkozat aláírása előtt – Franciaország őrizetbe vette a Grinch nevű olajszállító tartályhajót Spanyolország partjainál. A Murmanszkból indult hajó a Comore-szigetek zászlaja alatt haladt, de Emmanuel Macron francia elnök a héten közölte, hogy a francia jog miatt szabadon kell engedni a hajót.
Az orosz reakciók mindkét eset után visszafogottak voltak, de egy brit vagy európai vezetésű művelet nagyobb feszültséget keltene, Moszkva várhatóan keményebben reagálna.
Zavartalanul folyik az orosz olajexport a tengeren
Oroszország naponta mintegy 10 millió hordó olajat termel – mondta a lapnak Craig Kennedy, a Harvard Egyetem Davis Központjának orosz és eurázsiai tanulmányokkal foglalkozó munkatársa.
A kivitel egy részét vezetéken keresztül juttatja el a célországokba, de napi 5-6 millió hordót tengeren keresztül szállít.
A tengeri szállítmányok 60 százaléka Kínába és Indiába kerül. Az elemzők szerint nem világos, hogy egy vagy két hajó elfoglalása mennyire befolyásolná az orosz olajexportot. A lefoglalások mellett november vége óta több, az árnyékflottához tartozó tartályhajót ért dróntámadás, és érdemben nem csökkent az orosz kivitel.
Ráadásul továbbra is több mint 200 orosz kötődésű árnyékflottahajó üzemel, miközben Moszkva saját zászlós flottája bővül, ami már az export 51 százalékát adja.
