A vakcinációval kapcsolatos problémák és késedelmek a világgazdaság globális fellendülését veszélyeztethetik

Tekintettel arra, hogy a koronavírus elleni immunizálás folyamata a világ legtöbb országában egyre inkább elmarad a tervezett menetrendtől, némely országokban, valamint a világgazdaság egészében már most észlelhető a feszültség a gazdasági fellendülése ütemtervének elcsúszása miatt. És ha ez a tendencia nem változik, akkor bolygónk nagy része nem csak ebben és 2022-ben folytatja a járvány elleni küzdelmet, de nem kizárt, hogy sokkal hosszabb időt vesz igénybe.

Az ezzel kapcsolatos pozitív fejleményekkel kapcsolatosan csak néhány példa hozható fel. Az Egyesült Államokban és számos kis országban (Izrael, Egyesült Arab Emírségek, Dánia) a vakcinációval kapcsolatos helyzet többé-kevésbé kielégítő, és a lakosság nagy része ez év nyara végéig be lesz oltva. Ellenben a bolygó nagy részén, így Európában is, a beoltás folyamata egyre inkább lassul. Problémák merülnek fel nemcsak egyes oltóanyagok hatékonyságával, hanem szállításuk mennyiségével és annak feltételeivel is.

A vakcináció jelenlegi ütemének megfelelően 2021 végéig a világ lakosságának csak 10%-át, a 2022-es év végéig pedig 21%-át oltják be – állítják a szakértők. Ugyanakkor a világon csak 10 ország lesz képes beoltani polgárainak több mint egyharmadát ebben az évben.

Tudnunk kell, hogy ez a probléma a szegény országok tekintetében teljesen érthető. De furcsa, hogy a gazdag és virágzó Európában ilyen lassan zajlik az oltási folyamat, akiknek, úgy tűnik, az oltási verseny élén kell állniuk, mert a közelmúltban azt az ambiciózus feladatot tűzték ki maguk elé, hogy nyárra be kell oltani a kontinens lakosságának 70%-át.

Jelenleg ez a cél elméletileg is elérhetetlenné vált, mert január végére Európa lakosságának mindössze 2%-át oltották be. E mutató szerint az Európai Unió messze elmarad Izraeltől, az Egyesült Arab Emírségektől, az Egyesült Államoktól és még az Egyesült Királyságtól is.

Ez utóbbival kapcsolatban az egy külön téma, mivel Boris Johnson kormányfő, „mindent egy lapra feltéve”, ennek megfelelően sok politikai pontot kapott, mivel többé-kevésbé kielégítően látta el az Egyesült Királyságot oltóanyaggal.

A britek sikerei mind a brit politikusok, mind a populisták számára a kontinensen esélyt ad arra, hogy azt állítsák, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Unióból nem tévedés volt, és ismét az EU-ban való maradás célszerűtlenségéről beszéljenek.

A vakcinázás lassú üteme lehetővé teszi annak a megállapítását, hogy némely országok valamint blokkok gazdaságának fellendülése, legalábbis a közeljövőben, különbözőképpen fog végbemenni. Az amerikai gazdaság, az IMF előrejelzése szerint, ebben az évben 5,1%-kal nőhet, viszont az euró övezet és gazdaságának fellendülése, a lassú vakcinációt beszámítva, eléggé ködösnek látszik.

Az egyenlőtlen immunizálásnak számos más hátránya van. Például nagy valószínűséggel az a tény, hogy az olyan országokban, mint például Brazília és Dél-Afrika, ahol az új Covid-19 terjedésének üteme jelentősen meghaladja a vakcináció ütemét, a vírus még sokáig jelen lesz.

Jelenleg a globális vakcináció fő problémái az oltóanyaggyártás mértékének gyors növekedésének nehézségei és az ellátással kapcsolatos késedelmek, amelyek dominó effektust válthatnak ki, és számos vevőt érinthet.

Ez világosan látható Európa példáján, ahol számos, az oltóanyagot előállító gyógyszergyárban, technikai problémái merültek fel. Szembesülve azzal, hogy február-márciusban 60%-al csökken az AstraZeneca vakcina beszállítása, amelyre Brüsszel leginkább számított, múlt pénteken az Európai Bizottság azzal fenyegetőzött, hogy március végén betiltja az oltóanyag kontinensről történő exportját, hacsak nem oldják meg az ellátással kapcsolatos problémákat. És mivel számos ország – köztük az Egyesült Államok, Kanada, Japán és mások – az európai oltóanyagok kínálatától függ, bár ez a döntés még nem született meg, hatalmas általános elégedetlenséget váltott ki. Úgyhogy ne lepődjünk meg, hogy a közeljövőben az egzotikus és hibrid háborúkhoz csatlakozik egy új típusú – a vakcina-háború.

Azonban nemcsak Európa szenved. Például a belga gyógyszergyár gyártási folyamatának lassulása már ahhoz vezetett, hogy Kanada a közelmúltban 70%-al kevesebb Pfizer oltóanyagot kapott, mint az a szerződésben áll. Hasonló helyzet alakult ki Japánban is, ahol a lakosság vakcinációját június végére tervezték befejezni. Egyébként a vakcinázási folyamat elhúzódása Japánban negatív következményekkel járhat a nyári olimpiára nézve. És ez nagyon komoly kihívás és potenciális veszteség a G7 országai számára.

Ékes példa lehet a világ legnagyobb muszlim országa, Indonézia. Az elemzők számításai szerint, az ország vezetése a 270 millió lakosú ország kétharmadát (65%-át) 15 hónap alatt tervezte beoltani, de már ma bizonyos, hogy a vakcináció folyamata 3-4 évre elhúzódik.

Még rosszabb a helyzet Latin-Amerikában, ahol a régió két legnépesebb országa, Brazília és Mexikó eddig a lakossága 0,8 és 0,5%-át oltotta be.

És Afrikát egyáltalán ne is emlegessük, mert például, a kontinensen legsűrűbben lakott ország Nigéria, a 206 millió lakosával egyetlen adag oltóanyagot sem kapott. És az első, csekély 100 ezer adagot tartalmazó szállítmány, csak ebben a hónapban várható. De ez csak várható (ha betartják a szerződésben foglaltakat).

Nagyon sok a vakcinációval kapcsolatos probléma, és ennek megfelelően, az ezzel kapcsolatos következmények elkerülhetetlenül világméretűek lesznek…

NEWSMAKER