Ukrajna, Grúzia és Moldova közösen indítványozta az EU+3 párbeszéd megkezdését a Keleti Partnerség program keretében, többek között a szabadkereskedelmi övezet létrehozása és az ágazati integráció területén – jelentette be Denisz Smihal Ukrajna miniszterelnöke.
„Azt reméljük, hogy a Keleti Partnerség mélyebb integrációt kínál a társult partnerországok számára a „többet a többért” megközelítés révén. Vagyis a partnerországok minél előbbre haladnak a reformok végrehajtásában, annál nagyobb támogatást kapnak az EU-tól. Az EU belső piacába való integráció, energiabiztonság, az EU „zöld útja irányvonala”, digitalizáció, egészségügyi ellátás – ezek azok a területek, amelyekben az együttműködés elmélyítésében érdekelt Ukrajna” – idézte Smihalt a kormány sajtószolgálata a Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélése során, amelyre Ukrajna miniszterelnökének németországi munkalátogatása során került sor.
Az ukrán kormányfő kihangsúlyozta, hogy aktuális kérdés az együttműködés megerősítése a biztonság területén Keleti Partnerség program keretén belül, elsősorban az Orosz Föderáció hibrid fenyegetéseinek ellensúlyozása érdekében.
Smihal külön kihangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága jelentősen megerősíti a Szövetség keleti szárnyát és megerősíti az Európa biztonságát. Ukrajna reméli, hogy Németország támogatni fogja, hogy hazánk megkapja a NATO-tagság Cselekvési tervét.
A megbeszélés során a felek tárgyaltak Krím megszállásáról, az emberi jogok megsértéséről az oroszok által megszállt ukrán területeken. Smihal megjegyezte, hogy Ukrajna elvárja, hogy Németország és az Európai Unió aktív szerepet vállaljon a Krími Platform munkájában, amelynek az emberi jogok védelmét és a félsziget mielőbbi ukrán felügyelet alá kerülését célzó nemzetközi erőfeszítések összehangolásának helyszínévé kell válnia.
„Ukrajna elnöke több mint 100 vezetőt, többek között Angela Merkel kancellárt is meghívta a Krími platformon való részvételre és felajánljuk, hogy vezesse a Platform tevékenységének egyik irányvonalát, amely összefüggésben lehet az emberi jogok védelmével vagy Oroszország tevékenységének a Fekete-tengeri régió országaira gyakorolt gazdasági következményeinek enyhítésével” – jegyezte meg a miniszterelnök.
A kormányfő köszönetet mondott Németországnak Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának támogatásáért, és hozzátette, hogy hazánk az európai partnerekkel együtt továbbra is követelni fogja Oroszországtól, hogy biztosítsa a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek és az ENSZ emberi jogi főbiztosának az ideiglenesen megszállt területekhez való hozzáférését.