Hogyan adóznak az ukrajnaiak a kétes eredetű jövedelmük után

Az Ukrán Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy olyan törvényjavaslatot dolgoz ki, amely azon jövedelem utáni adózás mechanizmusát írja elő, amely forrását nem tudják megindokolni, közölte az Ekonomicsna pravda a Pénzügyminisztérium közleményére hivatkozva.  

A tárcánál megjegyezték, hogy a törvényjavaslatot az Állami Adóhivatallal közösen dolgozzák ki. Ennek megfelelően az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy úgynevezett „közvetett ellenőrzési módszereket” alkalmazzon a polgárok jövedelme felett.

Hogyan „szedi be” az adót az Adóhivatal?

A Pénzügyminisztériumnál megjegyezték, ha a törvényjavaslatot elfogadja a Parlament, akkor az adóhatóságok felhatalmazást kapnak arra, hogy összevesse az egyén életmódját a jövedelmével és ezen jövedelem után befizetett adóról rendelkezésre álló információkkal.

Például, ha egy személy hivatalosan minimálbért kap, viszont egy drága autót vásárol, az adóhatóság ellenőrzi a pénz eredetét. Ha az egyén nem tud magyarázatot adni, honnan van pénze, akkor kénytelen adót fizetni a vásárlásra fordított összeg után.

Pontosan milyen adókat vetnek ki?

Amint azt a Pénzügyminisztériumnál értelmezték, a törvényjavaslat normáinak bevezetése várhatóan növeli a személyi jövedelemadóból és a hadi adóból befolyó bevételeket. Ezeket az adónemek a megszokott 18% illetve 1,5%-os adók.

Vagyis, abban az esetben, ha az adóhivatal az állampolgárok költséges vásárlásait illetően összeegyezhetetlenséget fed fel, amelyekre az állampolgár nem tud magyarázatot adni, akkor minden ilyen vásárlás értékének közel 1/5-ét adóként kell befizetnie.  

Sőt, valószínűleg, ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor az adóhivatal minden ukrán állampolgárt, vagyonuktól függetlenül ellenőrizni fog.

„A törvényjavaslat rendelkezései minden magánszemélyre, az adófizetőre vonatkozik majd”, – értelmezték a Pénzügyminisztériumnál.

Miért kerül kidolgozásra a törvényjavaslat?

Az állampolgárok jövedelme feletti felügyeletet szigorító törvényjavaslat kidolgozásának szükségességét az adóamnesztiáról szóló törvény írja elő, amit a Parlament ez év júniusában hagyott jóvá. Maga az amnesztia 2021. szeptember 1-én lép életbe.  

Hogyan fog működni Zelenszkij adóamnesztiája, és miért nem bocsátanak meg Ahmetovnak és Kolomojszkijnak.

Az adóamnesztiáról szóló törvény záró passzusában a Parlament arra utasítja a kormányt, hogy a törvény hatálybalépését követő 9 hónapon belül dolgozzon ki törvényjavaslatokat, amelyek megszigorítják az állampolgárok jövedelme feletti felügyeletet.

A képviselők szerint az adóellenőrzéstől való félelemnek arra kell ösztönöznie a polgárokat, hogy aktívabban vegyenek részt az adóamnesztiában, és önkéntesen nyilatkozzanak a korábban be nem jelentett vagyonukról.

Ugyanakkor az EP tárgyalópartnerei a Parlamentben nem bíznak abban, hogy a Parlament valóban elfogadja ezt a törvényjavaslatot.

„Ez egyfajta „megfélemlítés”, amelynek arra kell ösztönöznie az embereket, hogy egyszeri nyilatkozatokat nyújtsanak be. Nem hiszem, hogy lesz elegendő szavazat a parlamentben ennek a törvényjavaslatnak a jóváhagyására. Valószínűleg arra sem lesz elegendő szavazat, hogy ezt a törvényjavaslatot napirendre tűzzék” – mondták a képviselők nem hivatalosan.

Emlékeztetőül, Danyilo Hetymancev, a Parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke volt az első, aki augusztus elején a törvényjavaslat kidolgozását jelentette be.

„A kormány az adóellenőrzés úgynevezett közvetett módszereiről szóló törvényjavaslat Parlamentbe való benyújtására készül. Ez arról szól, hogy az adóhatóság kérheti értékes eszköz beszerzése esetében a pénzforrás eredetének igazolását. Ha pedig a személy nem tud válaszolni vagy amnesztia-nyilatkozatot felmutatni, akkor kénytelen lesz további adót befizetni azon költségei után, amelyeket nem tud igazolni”, – jelentette ki a parlamenti képviselő.

Forrás