Tapintható közelségben Afganisztán teljes gazdasági összeomlása

Afganisztán gazdasága a nemzetközi közösség gyors fellépése nélkül az összeomlás felé tart – figyelmeztetnek a szakértők. Az ország készpénzalapú gazdasága már a tálibok közelmúltbeli hatalomátvétele előtt is nehézségekkel küzdött, és az iszlám mozgalom hirtelen hatalomátvétele miatt az ország pénzügyei bizonytalanságba kerültek – az állam és a jegybank pénzügyi eszközeit befagyasztották, a bankokat bezárták, és a létfontosságú külföldi segélyek elakadtak.

Kevesen hisznek abban, hogy a keményvonalas tálibok képesek lesznek megmenteni Afganisztán gazdaságát, amelynek hetei, de legfeljebb pár hónapja lehet az összeomlásig. Ennek már egy erős jele, hogy az afganisztáni bankszövetség hétfőn a Facebookon jelentette be, hogy a tálibok Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a központi bank megbízott kormányzójának. A gond ezzel csak az, hogy Gul Makhszud Sabít volt pénzügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy soha nem hallott Idrisről – kezdi beszámolóját az NBC News.

„Ez a személy olyasvalaki, aki a tálib gazdasági bizottságban szolgált. Egy pakisztáni [vallási iskolában] volt tanár, onnan jött, tehát ennyit tudunk erről a személyről, és most ő vezeti a központi bankot. Valószínűleg egyáltalán nincs tapasztalata” – nyilatkozta a már az Egyesült Államokban, Kaliforniában élő Sabít.

Az Afganisztánnal foglalkozó pénzügyi szakértők szerint ez a legújabb jele annak, hogy a nemzetközi közösség további beavatkozása nélkül az ország gazdasága még jobban szenvedhet, mint ahogyan az elmúlt hetekben történt. Röviddel azután, hogy Asraf Gáni elnök kormánya augusztus 15-én megbukott, az afgáni, az ország valutájának kereskedése visszaesett, közel 8 százalékot gyengült is az amerikai dollárral szemben. Augusztus 17-e óta azonban a helyi valuta viszonylag stabil, valószínűleg azért, mert gyakorlatilag befagyasztották – most már szinte lehetetlen pénzt be- vagy kivinni az országból. Mivel a kormányzati alkalmazottak nem kapnak fizetést, és a bankok sem nyitottak ki, még a mindennapi kereskedelem is nehézkes.

Kedden a Világbank közölte, hogy „szüneteltette a folyósításokat” – azaz a segélyekre és fejlesztési projektekre szánt pénzek átadását – Afganisztánnak az ottani instabilitással kapcsolatos aggodalmak miatt.

„Mélységesen aggódunk az afganisztáni helyzet és annak az ország fejlődési kilátásaira gyakorolt hatása miatt, különösen a nők esetében” – mondta Marcela Sanchez-Bender, a Világbank szóvivője egy nyilatkozatban. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek mellett folytatódnának a folyósítások, Sanchez-Bender nem kívánt válaszolni. A Világbank honlapja szerint korábban 1992 és 2002 között leállította afganisztáni tevékenységét. A Világbank 2002 óta összesen több mint 5,3 milliárd dollárt nyújtott fejlesztési és sürgősségi újjáépítési projektekre.

Az afgán gazdaság szinte teljes egészében készpénzalapú – a feltételezések szerint az embereknek mindössze 10 százaléka rendelkezik bankszámlával. Ráadásul a Világbank szerint a gazdaságot nagyrészt külföldi segélyek támogatták.

„A nemzetközi biztonsági támogatás mértékével és időtartamával, valamint a tálibokkal kötendő esetleges békemegállapodás kimenetelével kapcsolatos legújabb bizonytalanságok tovább csökkentették a bizalmat, ami a beruházások további csökkenéséhez és tőkemeneküléshez vezetett” – írta a Világbank egy áprilisi jelentésében. „A külföldi támogatás mesterségesen növelte a hazai vásárlóerőt – mesterségesen abban az értelemben, hogy nem járt együtt a hazai termelékenység növekedésével” – írta most vasárnap a szervezet egy friss elemzésében.

Kabul bukása óta rendkívül nehéz pénzt be- vagy kijuttatni az országba. Két olyan cég, amelyen keresztül az emberek általában pénzt küldtek, a Western Union és a MoneyGram leállította az afganisztáni tranzakciókat. A Hawalas, a személyközi pénzkereskedelem évszázados hálózata a jelentések szerint szintén szinte teljesen leállt.

„Azt hiszem, azt látjuk, hogy tőkekontroll van érvényben, és ha valaki afgánival akart kereskedni, akkor nem igazán tud” – mondta Edward Moya, az Oanda, egy devizakereskedő cég vezető piaci elemzője.

Tágabb értelemben a tálibokat nem ismerték el Afganisztán törvényes kormányaként, ami azt jelenti, hogy nem juthatnak hozzá a nagyrészt az Egyesült Államokban tartott több milliárd dolláros tartalékalapokhoz, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 450 millió dolláros úgynevezett különleges lehívási joghoz, amelyet Afganisztán a tervek szerint hétfőn kapott volna meg.

Hans-Jakob Schindler, egy volt német diplomata és ENSZ-tisztviselő, aki a tálibok elleni szankciókkal foglalkozott, úgy látja, Afganisztán közeljövője gazdasági szempontból borzalmas. Lehet, hogy „hetek, talán néhány hónap”, amíg összeomlik a gazdaság, ha nem történik jelentős változás. „A kábítószereken, egy kis bányászaton és egy kis termelésen kívül nem sok minden történt az amerikaiak és más szervezetek pénzinfúziója nélkül” – összegzett Schindler. Bár a pakisztáni médiában megjelentek olyan hírek, hogy a két ország közötti szárazföldi határokat újra megnyitották, Schindler szerint az ilyen határokon átnyúló kereskedelem nem fog érdemi változást hozni az afgán nép számára.

Forrás: napi.hu