A Gazprom leányvállalata javára bírálta felül a korábbi elutasító döntést Michal Bobek, az Európai Unió Bíróságának főtanácsosa.
Mégis megtámadhatja a Gazprom svájci leányvállalata, a Nord Stream-2 AG az uniós gázszabályozás 2019-es kiterjesztését, amely előírta, hogy az a szabály, amely szerint a gázvezetékek nem állhatnak a gáztermelő cégek tulajdonában, az EU-t harmadik országokkal összekötő vezetékekre is vonatkozik, legalábbis így foglalt állást az Európai Unió Bíróságának, azaz az EU legfelsőbb szintű jogi fórumának főtanácsosa.
Az Unió alacsonyabb szintű bírósága tavaly még elutasította az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 üzemeltetőinek a szabály ellen benyújtott keresetét, mivel álláspontja szerint a cégeknek nincsen kereshetőségi joguk.
Az irányelv elfogadása megváltoztatta a Nord Stream-2 AG jogi helyzetét, amely ráadásul az egyetlen olyan vállalat, amelyet ténylegesen érintett ez a jogi aktus – áll Michal Bobek főtanácsos szerdán nyilvánosságra hozott indítványában. Amennyiben ezt az eljáró tanács is megerősíti, ami öt esetből négyben megtörténik, megkezdődhet a jogvita érdemi része.
Az indítvány kiadását nem is lehetett volna jobban időzíteni, hiszen Európát kezdi megbénítani a gázárak robbanásszerű emelkedése.
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzemeltetője szerint egyébként az uniós jogszabály 2019-es kiterjesztése kizárólag e vezeték ellehetetlenítését célozta.
Oroszország szerdán tagadta, hogy hozzájárult volna az európai földgázárak megugrásához. Moszkva szerint a kereslet gyors helyreállása, a tárolók alacsony feltöltöttsége és az azonnali piacra irányuló kisebb kínálat okozta az energiapiaci válságot.