Hogyan készül az Európai Unió az orosz Gazprommal való konfrontációra?

Számos szakértő véleménye szerint Európában különböző oldalról és platformokról nehezedik nyomás az orosz gázóriásra.  A Gazprom kapcsolata az Európai Bizottsággal (EB) az utóbbi években rendkívül bonyolult és feszült. Ennek eléggé banális oka van – az európai tisztviselők nem alaptalanul azzal vádolják az orosz gáztermelőt, hogy monopolhelyzetben van, és őt tartják Moszkva legfőbb fegyverének a kontinens „energetikai rabszolgásításában”.

2018-ban a Gazpromnak sikerült elkerülnie a több millió dolláros bírságot. Az európai energiaválság közepette azonban Brüsszel ismét azt tervezi, hogy felelősségre vonja az orosz gázóriást. Margaret Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős biztosa a múlt héten kijelentette, az EB ismét megvádolja a Gazpromot, hogy monopolhelyzetben van, manipulál a gáz árát illetően, ezzel energetikai válságba sodorta a kontinenst.

„A kereslet növekedésének feltételei között (Gazprom) korlátozza a kínálatot, ami bizonyos gondolatokat ébreszt. Ilyen magatartás a piacon csak ritkán figyelhető meg”, emelte ki az általában szűkszavú Margaret Vestager a sajtó képviselőinek. Az európai biztos hozzátette, hogy nem hivatalos vizsgálatot indított a Gazprom monopóliumtevékenysége kapcsán, és máris elegendő információt gyűjtött össze. A Politico amerikai kiadvány a kialakult helyzet kapcsán megjegyezte, hogy az újabb „antimonopol” ügy, amellyel az EB a Gazpromot fenyegeti, nagyon nem kedvez Moszkvának.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy különböző irányokból nehezedik a nyomás az orosz gáztársaságokra Európában. Josep Borrell, Európa fődiplomatája például úgy véli, Oroszország azon reményét, miszerint a Balti-tengeren keresztül közvetlenül szállít gázt Németországnak, össze kell kapcsolni az Ukrajnával szembeni magatartásával, többek között a határokon kialakult állapottal. 

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is csatlakozott Brüsszel Gazprom elleni támadásához. „Komoly bizonyítékokat látunk a „mesterséges keresletnövekedésre” az európai gázpiacokon… Ebben úgy tűnik, Oroszország állami gázszállítója a hibás” – jelentette ki Fatih Birol, az IEA vezetője.

Mint ismeretes, Moszkva ígéretet tett arra, hogy amint megtelnek az ország gáztárolói, növeli az európai gázszállítást, de 2021 vége óta három hete a Jamal–Európa gázvezeték „revers” üzemmódban dolgozik.

Mike Fullwood, az Oxford Institute for Energy Research szakértője közölte: „Ezzel azt feltételezhetjük, hogy a Gazprom, bár mintha teljesítené kötelezettségeit az európai vásárlókkal szemben, a hosszúlejáratú szerződéseknek megfelelően, de geopolitikai vagy gazdasági okok miatt, hogy megőrizze a magas árakat, nem szállít a piacra elegendő mennyiséget.”

Európában, csakúgy, mint az Egyesült Államokban, továbbra is azt állítják, hogy a Kreml a gázt használja az agresszív politikája egyik leghatékonyabb eszközeként a kontinensen. Moszkva és Brüsszel közötti nézeteltérések abban a kérdésben, hogy mennyi geopolitika és mennyi gazdaság van az orosz gázban, továbbra is legyőzhetetlenek. Ennek bizonyítéka nemcsak az európai és tengerentúli politikusok rendszeres vádjai, és természetesen az Északi Áramlat-2 gázvezeték körüli folytatásos regény, amely a végtelennek tűnő engedélyeztetés folyamatát éli meg, és persze az újabb USA szankciók bevezetésének veszélye.

Az energiaválsággal kapcsolatos eddigi legrosszabb félelmek azonban – az európaiak szerencséjére – nem indokoltak. Elsősorban a meteorológusok előrejelzései ellenére a tél első fele nem volt olyan hideg. Ám a gázárak még a viszonylag magas hőmérséklet ellenére is annyira „harapósak”, hogy az európai országok kormányai kénytelenek kompenzálni fogyasztóiknak.

NEWSMAKER