A JP Morgan szerint 150 dollárt is érhet hamarosan egy hordó Brent olaj, de mehetnek még e fölé is az árak, ha a globális kereslet úgy alakul. Az ukrajnai háború miatt a világ második exportőre, Oroszország kiszorulóban a piacról.
„Az orosz olaj 70%-a nem talál vevőre” – állítja Natasha Kaneva. A JP Morgan szakértője szerint az USA és szövetségesei még nem alkalmaznak szankciókat az orosz energiaszektor ellen, de ennek ellenére világossá vált, hogy az orosz olajat elkerülik a vásárlók.
Pedig 76%-kal emelkedett az olaj ára egy év alatt. Ki emlékszik már arra, hogy két éve még negatív volt az olaj ára egy rövid ideig a piacon.
„Ha minden így megy tovább, akkor 185 dollárra is felmehet egy hordó Brent olaj ára az idén” – hangsúlyozza Natasha Kaneva. Mindez természetesen megnövelte az olajcégek részvényeinek az értékét. Miközben a tőzsde a világ legtöbb országában mélyrepülésbe kezdett az Ukrajna elleni orosz támadás hírére, az olajrészvények eddig 32%-kal emelkedtek.
Az OPEC+ szolidáris Oroszországgal
A kőolajexportáló országok nem növelik kitermelésüket a korábban megállapított mértéknél jobban, vagyis nem enyhítenek az olajhiányon – ez derült ki a virtuális konferencián. Joe Biden amerikai elnök hiába kérte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst a váltásra. Szaúd-Arábia egyedül is képes lenne napi 2 millió hordóval enyhíteni az olajhiányt, de nem teszi meg ezt az USA kedvéért. Nemcsak azért nem, mert Mohamed bin Szalman kiváló kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hanem attól is tartanak Rijádban, hogy az olajbőség lejtmenetbe indíthatná az olajárakat. Márpedig a szaúdi trónörökös gigászi fejlesztési terveit csakis magas olajárakon lehetne megvalósítani.
Miben bízhatnak a fogyasztók? A Barron’s portál szerint abban, hogy a túl magasra szökő árak visszafogják a keresletet. Jelenleg ennek nem sok jele látszik, a magas olajár viszont felgyorsíthatja a globális inflációt, amely megölheti a konjunktúrát. Emiatt pedig csökkenhet az olaj iránti kereslet a világpiacon.