A globális élelmiszer-áremelkedés és az infláció miatt egyre többen válnak vegetáriánussá

Az állati eredetű termékek árának világpiaci emelkedése világszerte sok embert kényszerít arra, hogy lemondjon a húsevésről. Ennek eredményeként a vegetarianizmus egyre népszerűbb, mivel a hústermékek egyes kategóriái jelentősen megdrágultak, közel 60%-kal. Tehát konstatálhatjuk, hogy a vegetarianizmus egyesek számára kényszerű megoldás, míg másoknak egyfajta életmódváltozás.

Emellett a környezetvédők és a Zöld Párt képviselői már évek óta világszerte arra buzdítják az embereket, hogy kevesebb húst egyenek, mindezt azzal indokolva, hogy annak termelése jelentős hatással van a globális felmelegedésre. Egyrészt rengeteg metánt bocsát ki, másrészt a legelőknek kijelölt területek káros hatással vannak a természetre.

Szem előtt kell tartani azt is, hogy az élelmiszerválság az orosz–ukrán háború kezdete óta még kiélezettebbé vált. Maga a krízis éhezéssel és az inflációval fenyeget a világszerte. Ennek egyik oka az ukrán gabona már gyakorlatilag kritikus hiánya a világpiacon.

Általánosságban elmondható, hogy a világ országaiban sok gabonát termesztenek, de ezek jelentős részét (több mint 50%-át) nem használják fel liszt előállítására és exportálásra, hanem takarmányként használják főleg sertés és szarvasmarha etetésére. Vagyis újra azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ország összes szántóföldjének több mint felét hústermelésre használják.

Emiatt a környezetvédők és a politikusok egyaránt a hús fogyasztásának korlátozását szorgalmazzák. Emellett úgy vélik, hogy több gabonát kell termelni exportra, és ezzel lehet támogatni a világméretű éhínség problémájának megoldását.

Az infláció szintén a „zöldeknek” és a vegetáriánusoknak kedvez, mert az elmúlt hónapban a marhahús körülbelül 55-60%-kal drágult, és ez rekord szintű mutatónak számít. Ez nem egy adott régió vagy ország problémája, hanem globális méretű.

Egyébként a jó minőségű, farmokon nevelt szarvasmarha korábban is a legdrágább termék volt, de ma már gyakorlatilag a luxus kategóriába tartozik. Így természetesen ritkábban vásárolnak húst, kolbászt és egyéb húskészítményeket.

Ezen tények okán nő a hús pótlása iránti igény. Ezek elsősorban növényi eredetű húsgombócok, hamburgerek, fasírtok stb. Emiatt ma sokan inkább flexitáriusnak, és nem vegetáriánusnak nevezik magukat. Ez azt jelenti, hogy a húsevéshez való hozzáállásuk rugalmas: igyekeznek kevesebbet fogyasztani belőle, de nem utasítják vissza vagy nem hajlandók teljesen lemondani róla.

Valószínű, hogy a húsárak további emelkedése és az orosz „humanitárius” politika okán csak nőni fog az állati fehérjét elutasítók száma.

NEWSMAKER