Kazahsztán alternatív tranzitútvonalakat keres a kőolaj szállítására

A teljes körű háború kezdete óta Oroszország immár harmadszor blokkolta a kazah kőolajat Európába szállító vezeték működését. Kazahsztán központi vezetése ismételten kijelentette, ösztönözni fogja az Oroszországot elkerülő szállítási útvonalat, és ez ügyben együttműködésre szólítja fel az Európai Uniót.

Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev, Kazahsztán elnöke a hét elején Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével folytatott megbeszélésen elmondta, készen áll arra, hogy segítse Európát az energiaválság leküzdésében. Másnap pedig a novoroszijszki járási bíróság egy hónapra blokkolta a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium működését: ez a vezeték szállítja Európába a kazah kőolajat.

A döntés oka az volt, hogy a novoroszijszki konzorcium létesítményeiben a májusi ellenőrzés „az ökológiai jogszabályok megsértését fedte fel”. Végül is nem szennyezésről van szó, mert az orosz ellenőrök „a dokumentumok hiányosságát fedték fel a kőolajszennyezés felszámolási terve kapcsán”. Vagyis a bíróság leállította a terminál munkáját.

A szakértők pedig okkal gyaníthatják, hogy ez a „baráti gesztus” Oroszország részéről politikai döntés. Ez egyfajta erődemonstráció és vulgáris bosszú Tokajev elnök Vlagyimir Putyin jelenlétében, a pétervári gazdasági fórumon kifejtett álláspontért. A fórumon Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán nem ismeri el az úgynevezett DNR-t és az LNR-t független államként, valamint bírálta az orosz köztisztviselőket a Kazahsztán ellen irányuló információs támadásokért.

„Oroszország már elkezdte energetikai nyomását Kazahsztánra, akadályozva ezzel az ország olajexportját. Korábban ezt tette Ukrajnával a gázszférában, függővé téve az országot az orosz gázpolitikától” – jegyezte meg ennek kapcsán Doszim Szaptajev, kazah politológus. A szakértők úgy vélik továbbá, hogy a kazah kőolajexport blokkolása az elégedetlenség megnyilvánulása lehet annak kapcsán, hogy Kazahsztán nyilvánosan és hivatalosan megtagadta Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatását, egyben egy kísérlet annak demonstrálására, hogy Oroszország el tudja szigetelni Európát nemcsak saját, hanem kazahsztáni szállítmányaitól is. Mint ismeretes, jelenleg is van kereslete a kazah kőolajnak Közép- és Dél-Európa országaiban, és ott jelentős szerepet tölt be.

Vajon képes lesz Kazahsztán gyorsan alternatív útvonalat találni?

A kazah kőolaj tranzitjának jelenlegi felfüggesztése már a harmadik eset a teljes körű orosz–ukrán háború kezdete óta. Júniusban Oroszország blokkolta a vezeték munkáját, állítólag azért, mert a „kikötő közelében második világháborús aknákat fedeztek fel”.

A felfüggesztést követően Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev utasította Kazahsztán kormányát, hogy dolgozza ki az alternatívszállítási útvonalat. Prioritásként az alábbi útvonal fejlesztését nevezte meg: a kőolaj a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül, azaz Oroszország megkerülésével jut el Európába.

A kazahsztáni elnök egyúttal megbízást adott arra, hogy a kazah kikötőket egy kaszpi-tengeri gyűjtőponttá alakítsák át. „Kazahsztán soha nem volt tengeri ország, ezért nem használta ki a tengeri szállításban rejlő lehetőségeket. Most más időket élünk” – tette hozzá az egy korábbi értekezleten.

Kazahsztán régóta tartályhajókon szállítja a Kaszpi-tengeren a kőolajat, mondja Mihajlo Krutyihin szakértő. A kazah kőolaj az azerbajdzsáni Bakun keresztül Grúzia fekete-tengeri kikötőin át kerül exportálásra.

A szakértők megjegyezték, Kazahsztánnak jelenleg nincs olyan logisztikai kapacitása, hogy rövid időn belül alternatív útvonalat sikerüljön találnia. A Kaszpi-tenger medrében nem épült meg a kőolajvezeték, és nincs elegendő tartályhajója sem.

„Mindemellett az energiapiac nagyon lassan reagál az ilyen helyzetekre, ott évekre előre terveznek, és egy éjszaka alatt nem lehet mindent megváltoztatni. A Novoroszijszkon keresztül vezető útvonal fontos volt Kazahsztán számára. Ez egy optimális útvonal, amelyre nincs alternatíva, és a közeljövőben nem is lesz. Vannak persze más útvonalak is:a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon keresztül, esetleg egy Kínába vezető kőolajvezeték is megoldás lehet. De ezek sokkal drágábbak, és nem olyan jövedelmezőek, mint a Novoroszijszkon keresztüli útvonal” – jegyezte meg a szakértő.

A politológusok is úgy vélik, hogy Kazahsztánra „még sok kellemetlen megrázkódtatás vár”, ezért az országnak el kellene kezdenie egy válságkezelő modell kialakítását. Hangsúlyozzák azt is, hogy a 30 éves függetlenség alatt Kazahsztán olajexportjának 80 százaléka Oroszország akaratától és kívánságától függ. Az Oroszországi Föderáció  energetikai nyomásának fel kell gyorsítania és csökkentenie kell Kazahsztán a nyersanyag exporttól való függőségét.

Ebben a helyzetben felmerül egy egyszerű kérdés, hogy van-e Kazahsztánnak befolyása Oroszországgal szemben? Ha folytatódik a Kazahsztán elleni orosz nyomás, akkor az megnehezítheti az orosz vállalatok életét. Szakértők elmondása szerint, ha Kazahsztánt sarokba szorítják, megtilthatja a Rosznaftának, hogy használja az Omszk–Pavlodar–kínai kőolajvezetéket, amelyen keresztül társaság 10 millió tonna kőolajat exportál Kínába Kazahsztánon keresztül. Tehát Kazahsztán ezen az útvonalon saját kőolaját exportálhatná Kínába. Ezenkívül Kazahsztán elzárhatja a gázszállítást az orenburgi kőolajfeldolgozó üzembe.

És az orosz vezetés álláspontját figyelembe véve a legvalószínűbb forgatókönyv – a feszültség növekedése.

Mindezeket figyelembe véve igen erős Kína, és egyre növekszik Törökország, Európa és az USA befolyása Kazahsztánban. Ennek megfelelően, ilyen támogatással a háta mögött Kazahsztán megengedheti magának, hogy megtagadja az Oroszországtól való függőségét.

A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szakaszban lehetetlen teljesen „elszakadni” Oroszországtól,„legalábbis minimum azért, mert Kazahsztán integrálódott az eurázsiai térségbe, és meglehetősen magasak az orosz üzletemberek érdekeltségei Kazahsztánban és fordítva”.

NEWSMAKER