Az IMF becslése szerint az emelkedő energiaárak elleni széles spektrumú küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát – belerokkan Európa az ársapkázásba. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Az IMF sürgeti az európai kormányokat, hogy az emelkedő energiaköltségeket hárítsák át a fogyasztókra, s így ösztönözzék az „energiamegtakarítást”, és a zöldebb gazdaság felé történő elmozdulást, miközben megvédik a szegényebb háztartásokat.
Azoknak az európai kormányoknak, amelyek árellenőrzéssel, adócsökkentésekkel és támogatásokkal próbálják megvédeni a háztartásokat a megugró költségektől, engedniük kell, hogy az üzemanyagköltségek teljes növekedése átháruljon a végfelhasználókra az energiatakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás ösztönzése érdekében– hangsúlyozta az IMF európai osztályának igazgatóhelyettese, Oya Celasun.
Hozzátéve: ugyanakkor:a kormányoknak prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, amelyek a legkevésbé képesek megbirkózni az emelkedő energiaárakkal.
Az energiahordozók fogyasztói ára ebben az évben közel 40 százalékkal emelkedett az euróövezetben és 57 százalékkal az Egyesült Királyságban a földgáz és kőolaj nagykereskedelmi árának megugrása nyomán. Ez drasztikusan égeti a háztartások jövedelmét. Különösen súlyosan érinti a szegényebb háztartásokat, amelyek jövedelmük nagyobb részét villamos energiára és földgázra költik. Ezért az IMF a célzott könnyítések híve.
Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában sapkázták az energiaárakat, míg Németországban és Hollandiában adókönnyítéseket vezettek be, Olaszországban és Görögországban pedig energiatámogatásokat.
A széles spektrumú energiatámogatások nemcsak az energiasokkhoz való alkalmazkodást késleltetik, de a globális energiakeresletet és árakat is magasan tartják– figyelmeztetett az IMF.
Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költsége idén meghaladja a GDP 1,5 százalékát. Miközben a háztartások legszegényebb 20 százalékának támogatása a GDP 0,4 százalékából kijönne.
Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza azt jósolja:Az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatások felé mozdulnak el, egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenné válnak.Az IMF Észtországgal együtt kiemelte az Egyesült Királyságot, ahol a háztartások legszegényebb 20 százalékának megélhetési költségei várhatóan körülbelül kétszer akkora mértékben emelkednek, mint a leggazdagabbak költségei.
A nemzetközi szervezet szerint a vállalatok támogatása is fontos, mert egyébként életképes vállalkozások csődjét okozhatja az energiasokk.