Hollandia bezárja Európa legnagyobb gázmezőjét

Európa legnagyobb földgázkészlete található a hollandiai Groningen alatt, de földrengésveszély miatt nem lehet kitermelni, így ez sem oldhatja meg az öreg kontinens orosz gázfüggését.

Nemcsak szélmalmairól, és csatornáiról, hanem elképesztő gázexportjáról is híres lehetne Hollandia az elkövetkező években is.

Groningen környékén ugyanis annyi nyersanyagot rejt a föld, hogy már ezen a télen ki tudná váltani az orosz import nagy részét. Ám a kitermelés növelése helyett éppen a mező teljes lezárása van folyamatban.

Pont akkor, amikor Európának minden eddiginél nagyobb szüksége lenne földgázra. Az első olvasásra talán hihetetlennek tűnő helyzet hátterében nagyon is kézzelfogható ok áll: a földrengésveszély.

A holland tisztviselők ugyanis nem hajlandók megszegni, amit korábban a helyi lakosságnak megígértek, azaz hiába néz szembe a kontinens eddigi legnehezebb telével, Európa legnagyobb gázlelőhelyén fel kell hagyni a kitermeléssel – írja a Bloomberg.

Groningen egyébként 1963 óta Európa gázellátásának egyik fő támasza. Még fél évszázad elteltével is körülbelül 450 milliárd köbméter kitermelhető gáz van Északnyugat-Hollandiában. A profitfigyelmeztetést közlő Shell, – az egyik vezető kitermelő – szerint évente mintegy 50 milliárd köbmétert lehetne kitermelni, veszélytelenül, ami bőven fedezné a kiesett orosz importot.

„Máshol kell gázt keresnie Európának”– hangsúlyozza Wilnur Hollaar. A groningeni lakos ugyanis azt mondja, 2004-ben még egy díszes „palotának” számított a háza, ami mára egy romhalmazzá vált, a falai repednek, a homlokzata pedig süllyed a rengésektől. A holland bányászati miniszter már árnyaltabban fogalmaz.

Hans Vijlbrief azt mondta, valóban veszélyes folytatni a termelést, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy „Európa szenved a gázhiánytól, így sokféle döntés is szóba jöhet”.

Hozzáteszi azt is, ugyanolyan kockázatos, ha kórházakban, iskolákban, vagy éppen otthonokban nem lehet fűteni. Vijlbrief harapófogóba került, ugyanis több európai vezető, köztük Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa a közelmúltban azt mondta, Hollandiának át kellene gondolnia Groningen bezárására vonatkozó döntését. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint nem lehet teljesen kizárni, hogy a groningeni mezőkhöz nyúlnának átmenetileg, de csak a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkezése esetén – a körülmények tehát még ebben a pillanatban nem állnak fenn.

Groningenben 1986-ban jegyezték fel az első kis rengéseket, amelyeket több száz hasonló követett. A legtöbb földmozgást azonban csak a műszerek érzékelik, de elegendők ahhoz, hogy kárt tegyenek az ingatlanokban, miután sűrűn ismétlődnek. 2012-ben aztán egy 3,6-es erősségű földrengés sújtotta a tartományt, ami után megszigorította a szabályokat a holland kormány.

Így a 2013-ban kitermelt 54 milliárd köbméter idénre 4,5 milliárdra esett vissza.

A régióban található csaknem 330 ezer ház majd harmadában keletkeztek károk, és több mint 3 ezret le is kellett bontani, mert lakhatatlanná vált. Közben persze az ingatlanok ára mélyrepülésbe került a környéken, és a lakosok a megítélt kártérítésekkel is elégedetlenek, hivatkozva egyebek mellett arra, hogy a Het Financieele Dagblad című újság szerint az inflációval kiigazítva a mező összesen 428 milliárd euró nyereséget hozott, amiből a holland állam 363 milliárdot zsebelt be az elmúlt 60 évben.

Forrás