Meghaladja a 200 milliárd dollárt az amerikai olajkitermelők bevétele

Az amerikai olajkitermelők több mint 200 milliárd dolláros, 80 ezer milliárd forintos bevételt kaszáltak Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta. A háború felrázta a nemzetközi energiapiacot, az árak pedig lebegő pályára léptek.

Az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és üzemanyagipari vállalatok összesített bevétele egészen pontosan 200,24 milliárd dollárra rúgott az év második és harmadik negyedévében – idézi a Financial Times a Standard and Poor’s S&P számára készített jelentését.

Ebbe a csoportba tartozik a „hét nővér”, a legnagyobb olajcégek közül az öt amerikai: a BP, a Chevron, az Exxon, a Shell és a Total, továbbá a közepes méretű és a kisebb, független kitermelők.

A hat hónapos eredmények azt sugallják, hogy az év végén minden idők legmagasabb bevételét fogják elkönyvelni.

„Az üzemeltetési cash flow az év végére valószínűleg rekordot dönt, vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá” – véli Hassan Eltorie, az S&P elemzésért felelős igazgatója.

Az elképesztő pénzügyi eredmény azonban a Fehér Ház haragját váltotta ki, mivel az emelkedő üzemanyagárak rontották a demokraták esélyeit a félidős választások előtt.

„Hadisarcnak” nevezte például az irdatlan bevételt az amerikai elnök. Joe Biden azzal vádolta az olajvállalatokat, hogy hasznot húznak Moszkva inváziójából.

Az elnök belengette: amennyiben nem növelik a piaci kínálatot, ami lejjebb vinné az árakat, a kongresszustól fogja kérni az olajipar adókulcsainak növelését.

A kitermelés növelése helyett a profitot ösztönözte a piac

Elenyésző az esélye, hogy egy szélsőséges adótörvény zöld utat kapjon Washingtonban, hiszen nagy valószínűséggel hamarosan republikánus többségű lesz a képviselőház. Ugyanakkor az Atlanti-óceán túlpartján már működik: Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vetett ki az extra bevételre, míg London további 25 százalékos „energiaprofit-járulékot” vezetett be, 2025 végéig pedig 65 százalékra emeli a nyereségadó mértékét. Rishi Sunak, az új brit miniszterelnök már fontolóra vette, hogy a járulékot 30 százalékosra növeli, az adófizetési kötelezettséget pedig 2028-ig meghosszabbítja.

A brent nyersolaj, az olaj világpiaci referenciaértéke a második és harmadik negyedévben átlagosan több mint 105 dollár volt hordónként. Ez jóval magasabb, mint az előző öt év átlagolt, hordónkénti 70 dolláros ára.

Március elején, az orosz tankok ukrajnai bevonulása után a jegyzés elérte a 140 dolláros szintet.

Eközben a Wall Street, amely az egy évtizedes pazarlás és elhúzódó veszteségek után még mindig szenved, azt követelte az olajvállalatoktól, hogy lépjenek át a tőke önfegyelmezésének új időszakába, és a kitermelés bővítése helyett a részvényesi hozamokat helyezzék előtérbe.

A világ ötven legnagyobb kitermelőjének tőkeberuházásait az idén csupán 300 milliárd dollárra becsüli a Raymond James befektetési alap. Ez nagyjából alig a fele a 2013-as értéknek, amikor a költségek utoljára voltak hasonló mértékűek.

Az elmúlt öt évben az iparág a kitermelés helyett a tőke megtérülésére összpontosított – állítja a Raymond James elemzője.

Az osztalékok soha nem voltak olyan bőkezűek, mint most – mondta Pavel Molchanov.

A cég nagy osztalékára úgy kell tekinteni, hogy „nyereségünk egy részét közvetlenül az amerikai népnek juttatjuk vissza” – így reagált Darren Woods, az ExxonMobil vezére a kilátásba helyezett extraadó hírére azok után, hogy cége minden idők legjobb negyedévét érte el. A kijelentés kissé álságos, mert ugyebár nem minden amerikai rendelkezik Exxon-részvénnyel.

Hasonló elvet vall a Devon Energy vezetője is. A részvények értékteremtése fontosabb a termelési volumen növelésénél – mondta Rick Muncrief.

A hozzáállás egyértelműen nem fogja csillapítani az üzemanyagárakat az USA-ban.

(index.hu)