Ki kaphat kártérítést a háborúban lerombolt ingatlanért?

Egy évvel az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziója után a parlament második olvasatban elfogadta a lerombolt vagy megrongálódott ingatlanok kártalanításáról szóló törvényt.

Február 23-án a parlamenti képviselők második olvasatban is jóváhagyták a 7198. számú törvénytervezetet – számolt be az Ukrinform. A törvény előírja az orosz agresszió következtében lerombolt ingatlanok kártalanításának mechanizmusát.

A törvény azokra az objektumokra vonatkozik, amelyek a hadiállapot bevezetésének időpontjában nem voltak az ideiglenesen megszállt területen, és megsemmisültek. A dokumentum meghatározza azokat a főbb szervezeti és jogi pontokat, amelyek szerint az állam kártalanítást nyújt a harci cselekmények következtében az ingatlanokban bekövetkezett károkért.

Fontos, hogy kártérítésre csak Ukrajna állampolgárai, ingatlantulajdonosai számíthatnak, akik tulajdona 2022. február 24. után semmisültek vagy rongálódtak meg, és nem az ideiglenesen megszállt területeken voltak.

Az Ukrinform adatai szerint az orosz agresszió következtében az ukránok 2%-nak teljesen tönkrement az otthona, 6%-nak pedig megrongálódott.

Hogyan lehet kártérítést igényelni az államtól?

A megsemmisült lakás tulajdonosa megkaphatja a lakhatási igazolást – ez egy speciális dokumentum, amely állami garancia lakásvásárlás esetében egy bizonyos pénzösszegért biztosításáról. A személy önállóan választhatja ki lokációt, ahol alkalmazni szeretné a lakhatási igazolást.

A magánház tulajdonosa választhat a lakhatási igazolás, az ingatlan és a pénzbeli kompenzáció között. Utóbbit külön számlára utalják, a befolyt összeget az építkezés finanszírozására lehet fordítani.

Lehetetlen lesz pénzbeli kártérítést kapni a megrongálódott ingatlanért, mert ebben az esetben csak az építési munkálatok vagy építési anyagok biztosítása van  biztosítva.

A pénzbeli kompenzációnak nincs maximális mérete, nincs korlátozás az új otthon helyére, típusára és területére vonatkozóan. Akár drágább lakást is választhat, és a különbözetet saját költségén fedezheti, vagy több különböző tulajdonostól származó igazolást is igénybe vehet egy ingatlan megvásárlásához. Ez lehet egy másodlagos piacon lévő lakás vagy egy újépítésű ingatlan,  amelyet éppen üzembe helyeznek – magyarázta Olena Suljak, a szakbizottság elnöke. A kompenzáció mértékét a helyi önkormányzati szervek felügyelete alatt lévő bizottságok határozzák meg, a kormány által biztosított módszer szerint.

A lakhatási igazolás a kiállításától számított öt éven belül használható fel, és ugyanezen időtartam alatt ingatlant elidegeníteni, kivéve a hagyatékot, tilos.

A kártérítés során elsőbbséget élveznek a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a harci cselekmények résztvevői és más, szociálisan veszélyeztetett lakossági csoportok.

A megrongálódott vagy megsemmisült ingatlan kompenzálására vonatkozó kérelmet a Gyija alkalmazásban vagy az adminisztratív szolgáltatást nyújtó központokban lehet igényelni. Minden adat bekerül a megrongálódott és megsemmisült ingatlanok nyilvántartásába. A törvénytervezet készítői megjegyezték, hogy a Gyiján keresztül már körülbelül 325 000 kérelmet nyújtottak be olyan személyek, akiknek tulajdona megsemmisült vagy megsérült – írta a Zakon i Biznesz.

A kérelemhez csatolni kell a tulajdonjogot igazoló dokumentumok másolatát, valamint az ingatlan megsemmisítés előtti és utáni fénykép- és videofelvételét, amennyiben az rendelkezésre áll.

A kérelmet az ukrajnai hadiállapot idején és annak lejárta után egy évvel lehet benyújtani.

A Transparency International Ukraine képviselői kifejtették, a törvénytervezet olyan hiányosságokat tartalmaz, mint az, hogy a lerombolt ingatlanok tulajdonosai nem kaphatnak pénzt házuk felépítéséhez, még akkor sem, ha van telkük. További hátrány, hogy öt éven belül lehetetlen elidegeníteni az új lakásokat, írta Andrij Szvadcsak, a Transparency International Ukraine jogi tanácsadója.

A kompenzáció kapcsán nem kell megvárni az oroszországi jóvátételt. A megrongálódott és megsemmisült ingatlanok értékének megtérítése állami és helyi költségvetések, nemzetközi pénzügyi szervezetek, nemzetközi visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pénzügyi segélyek, jóvátételek, egyéb források, beleértve a helyi források révén terveznek finanszírozni.

Okszana Csopak