Több száz multi várja csendben a jobb időket Oroszországban

Több száz multi várja csendben a jobb időket Oroszországban

19:45 Május 27, 2023

Gazdaság 837 7 хвилин

Meglepően sok nemzetközi nagyvállalat van még mindig jelen Oroszországban – Ukrajna megtámadása után több mint egy évvel – annak ellenére, hogy már több mint ötszáz felfüggesztette tevékenységét, és ugyanennyien véglegesen felhagytak működésükkel az agressziót elkövető államban – derül ki az amerikai Yale University felméréséből.

Az összeállítás szerint 151 multi a tevékenységét visszafogva „meglapul”, 175 időnyerésre játszik, 230 pedig a helyzetet kihasználva még fokozza is jelenlétét. Az utóbbi kategóriába főként a kínai vállalatok tartoznak, de török példa is akad rá.

A Yale anyagát szemléző AP hírügynökség a maradó cégek közül elsőként a kanadai-amerikai Restaurant Brands International (RBI) tulajdonában álló Burger Kinget említi.

Noha az RBI nem válaszolt az AP e-mailben feltett kérdéseire, a hírügynökség idézi a cégelnök alkalmazottakhoz írt levelét, amelyben kifejtette, hogy a franchise-megállapodás rendelkezései miatt nem tudják a helyi üzemeltetőt bezárásra kényszeríteni, a vállalat azonban folyamatosan árulja 15 százalékos részesedését az orosz vegyesvállalatban. Az esetleges nyereséget az ENSZ menekültügyi szervezetének adományozzák.

Vígan vehetik az oroszok a népszerű Aperol likőrt gyártó olasz Campari Group italait is, a cég ugyan leállította reklámjait, ám az üzletet csak annyira fogja vissza, hogy azért kitermelje 118 oroszországi munkatársa fizetését.

Szintén megtartotta volgográdi gyárában többségi részesedését a traktorokhoz gumiabroncsokat gyártó amerikai Titan International is, mivel – mint Paul Reitz vezérigazgató mondja – az üzem működése „kritikus jelentőségű a globális élelmiszer-ellátási lánc kiszolgálásában”.

A vállalat ugyanakkor nem szállít sem az orosz kormánynak, sem a hadseregnek – teszi hozzá.

Nem kell szomorkodniuk az olasz divat moszkvai híveinek sem, hiszen az ironikus nevű Evropejszki Mallban kedvükre válogathatnak a Benetton és Calzedonia ruhái és alsóneműi között.

A babatermékeket árusító Mother Care elnevezése ugyan Mother Bearre változott az Evropejszki Mallban, de ez nem zavarja a választékhoz hozzájutó fogyasztókat, mint ahogy az sem, hogy a spanyol Zara divatcikkeit most egy orosz vállalattól, jelesül a Maagtól vehetik meg.

A kivonulás nehézségeiről beszélt az AP-nek Tanja Fredricsen, a dán Carlsberg sörgyár kommunikációs vezetője is, kiemelve, hogy olyannyira integrálódott az orosz üzletág a cégcsoportba, hogy tavaly március óta 15 millió dolláros befektetéssel próbálják szétválasztani a szálakat, de állítólag már közel a folyamat vége.

A cég amerikai szektortársa, az Anheuser-Busch még ugyancsak jelen van Oroszországban, ám már javában tárgyal az orosz piacon idén a jelenlétét két új termék – egy sör és egy energiaital – bevezetésével is erősítő török Anadolu Efesszel érdekeltsége átruházásáról.

A Metro német nagykereskedelmi áruházlánc, amely egyébként minden „de és ha” nélkül elítélte a háborús agressziót, mintegy 10 ezer helyi alkalmazottjáért viselt felelősségével indokolja maradását, persze az sem elhanyagolható szempont, hogy 2022-ben 29 milliárd eurós éves bevétele 10 százalékát az orosz piacon termelte ki.

Végül a német Bayer is a maradásra voksol.

Az alapvető egészségügyi és mezőgazdasági termékek – mint például a rák-, szív- és érrendszeri kezelések, a terhes nőknek és gyermekeknek szánt egészségügyi termékek, valamint az élelmiszer-termesztéshez szükséges vetőmagok – visszatartása csak megsokszorozná a háború áldozatainak a számát – áll a vállalat közleményében.

A kivonulás tehát nem is olyan könnyű, a vállalatok egy része gyakorlatilag elveszett az amerikai, európai és orosz szankciók Bermuda-háromszögében – mondja Michael Harms, a német vállalatokat képviselő keleti üzleti szövetség vezetője.

Először is egy olyan vevőt kell találniuk, amelyet a Nyugat nem szankcionál. Oroszországban azonban a szóba jöhető üzletemberek gyakran olyan emberek, akik jó kapcsolatban állnak a kormánnyal, ezért Nyugaton már felkerültek a feketelistákra – fűzi hozzá.

Emellett nagy árengedménnyel kell eladniuk, azaz szinte elajándékozniuk az érdekeltségeiket olyan embereknek, akiket nem kedvelnek, akik közel állnak a rezsimhez.

Ezenkívül Oroszország bevezetett egy trükkös szabályt is, amely szerint a piacról kivonuló cégeknek 10 százalékos kilépési adót kell fizetniük, átruházott érdekeltségük értéke után számítva. Az amerikai vállalatoknak ráadásul a befizetéshez engedélyt kell kérniük a washingtoni pénzügyminisztériumtól is, különben az amerikai szankciókkal kerülnének szembe – mondta Maria Shagina, a berlini Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője.

Így aztán több száz vállalat csendben úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, de inkább marad.

(vg.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei