A mezőgazdaságnak is betesz az gátrobbantás

A Nova Kahovka-i gát felrobbantása a legnagyobb környezeti katasztrófát okozta Csernobil óta. A kahovkai tárolóból a tragédia napján másodpercenként 40 ezer köbméter víz folyt el. Ez a szörnyű cselekedet megváltoztatja a környező élővilágot – közölte a gátrobbanás után Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi miniszter. Mint ismert, Ukrajna déli részén egész falvak kerültek víz alá, emberek tízezrei és sok állat érintett az árvízben. A katasztrófa emberéleteket is követelt.

Az ellenőrizhetetlen vízszivárgás fájdalmas csapást mért az ukrán gazdaságra, különösen a mezőgazdaságra. Szakértők becslése szerint a terrorcselekmény következtében Herszon térségében 600 négyzetkilométert öntött el a víz, a vízmagasság néhol elérte az 5,6 métert. Az elöntött területek egyharmada a Dnyeper jobb partján, a többi pedig az oroszok által ideiglenesen megszállt bal parton fekszik. A következmények évek múltán is érzékelhetők lesznek.

A Nova Kahovka-i gát megsemmisítése oda vezet, hogy jövőre sivataggá válhatnak a dél-ukrajnai szántók – hangsúlyozták az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztériumban.

A termékeny déli régió általában a friss zöldség fő beszállítója volt Ukrajna-szerte, illetve a térségben nagy mennyiségű gabonát is termesztettek.

„Ez az ember okozta katasztrófa óriási csapást mér az agrárgazdaság jövőjére. Herszon megye bal oldali részét, illetve Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megye mezőgazdasági területeinek egyharmadát a kahovkai gát vizéből öntözték” – ismertette Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács elnökhelyettese. Elmondása szerint 2021-ben megközelítőleg 4 millió tonna gabona termett az ideiglenesen elfoglalt délvidéki területeken. Ebből több mint 1,5 milliárd dollár devizabevétele származott az országnak, Ukrajna teljes exportpotenciáljának 14 százalékát tette ki.

A délvidéki öntözőrendszerek helyreállítása több milliárd hrivnyába fog kerülni az ukrán államnak.

Szakértők szerint az új gát megépítése után legalább három évbe telik a kahovkai tározó újratöltése.

Sokakat foglalkoztat, hogy a tragédia után lesz-e zöldség az ukrán piacon, és ha igen, milyen összegek szerepelnek majd az árcédulákon.

A tározóból származó víznek köszönhetően a száraz déli sztyeppéken jelentős mennyiségben termesztettek kukoricát, szójababot, repcét, búzát, padlizsánt, hagymát, paprikát, uborkát, illetve más zöldséget és gyümölcsöt.

Például Herszon megye részesedése az Ukrajnában folyó dinnyetermesztésből 34 százalék volt. Az összes ukrajnai paradicsom 28 százaléka és a paprika 25 százaléka is ezen a földön termett.

Denisz Marcsuk szerint a felszabadított déli területeken nemcsak az ember okozta katasztrófa, hanem az aknaveszély miatt sem tudnak rövid időn belül visszatérni a munkához. Tudniillik, a jobb parti 460 ezer hektárból mintegy 50 ezer hektárt aknamentesítettek.

Az elmúlt hónapokban a gazdák a hiány elkerülésén dolgoztak, így Ukrajna más régióiban is zöldségtermesztésbe kezdtek.

„A betakarítás során azokból a régiókból várunk nagyobb mennyiségeket, amelyek „átvették” a termelés egy részét, ezek Kárpátalja, Lemberg, Kijev és Cserkaszi megye. Általában véve nem számítunk hiányra, ám az áremelkedés garantált” – magyarázta a szakember.

Beláthatatlan következmények

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó hangsúlyozta, hogy ez a „globális ökológiai katasztrófa” hatással lehet a világ élelmiszer-ellátására, hiszen Ukrajna nagy gabona- és olajszállító hírében állt. A pusztítás következményeinek teljes körű felmérésére és a károk kiszámítására azonban csak azután lesz lehetőség, amint a víz visszahúzódik, és a déli part is ukrán ellenőrzés alá kerül. Ukrajnának tehát évtizedekig tarthat leküzdeni a kahovkai katasztrófa következményeit.

(hirado.hu)