A franciák és a lengyelek vezetésével több ország lobbizik az ellen, hogy az európai piacot elárasszák az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek – írja a Mandiner.
Az uniós nagykövetek szerdán megállapodtak abban, hogy újranyitják a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az Ukrajnával szembeni liberalizációs intézkedések meghosszabbításával kapcsolatban, miután több tagállam ellenezte a múlt héten elért megállapodást, írja cikkében a Mandiner.
Nem elegendőek a védőintézkedések több uniós ország szerint
Az orosz inváziót követően bevezetett és júniusban lejáró úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) célja az EU-ba irányuló ukrán mezőgazdasági export megkönnyítése volt.
A gazdák azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek elárasztják az EU piacát.
A Tanács és a Parlament tárgyalói március 20-án megállapodtak abban, hogy kibővítik az „érzékenynek” minősülő importtermékek (baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz) listáját. Ezen felül automatikus védőintézkedéseket vezetnek be, ha a behozatal mennyisége meghaladja a 2022–23-as átlagot. A Franciaország és Lengyelország által vezetett uniós országok koalíciója szerint azonban ezek a védőintézkedések nem elegendőek és további rendelkezéseket szorgalmaztak.
Blokkoló kisebbség
Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter megerősítette, hogy az országok „blokkoló kisebbsége” erősebb védőintézkedéseket szeretne.
Lengyelország volt a leghangosabb az ATM-ről szóló vitában, a lengyel gazdák blokádjai miatt többször is feszültség alakult ki Kijev és Varsó között.
Czesław Siekiersk lengyel mezőgazdasági miniszter szerint Lengyelország és más szomszédos országok „elsőként fizették meg” az Ukrajnával való kereskedelmi liberalizáció következményeit. Hozzátette: Varsó továbbra is ellenzi a kompromisszumos megállapodást.