Zelenszkij ezer hrivnyája kritikát váltott ki

December elsejétől új lakossági támogatási program indul Ukrajnában, amelynek keretében minden állampolgár ezer hrivnyát kap – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök esti videoüzenetében, írta az RBC-Ukrajina.

Az elnök megjegyezte, hogy a kormány konkrét intézkedéseket dolgozott ki a lakosság támogatására. „Utasítottam a kormányt, hogy december 1-jétől vezessen be egy új programot, amelyet minden ukrán család érezni fog. A ePidtrimka program mindenkire kiterjed – felnőttekre és gyerekekre egyaránt”, hangsúlyozta Zelenszkij.

A pénz ukrán árukra vásárlására vagy jótékony célokra költhető

A program keretein belül minden család a befolyt összeget közüzemi költségekre, ukrán termékekre és szolgáltatásokra fordíthatja, beleértve az Ukrzaliznicja vonatjegyeit és gyógyszereket. Zelenszkij hangsúlyozta a kulturális szféra támogatásának fontosságát is, lehetővé téve a pénzeszköz könyvekre és kulturális eseményekre való elköltését. Ezenkívül a polgárok a pénz egy részét a hadsereg támogatására fordíthatják, többek között drónok vásárlására és az önkéntesek kezdeményezései támogatására.

Zelenszkij utasította a kormányt, hogy sürgősen egyeztesse a program minden részletét, és készítsen elő tervet annak végrehajtására. „A közeljövőben konkrét döntésekre várok. Már december 1-jétől az emberek rendelkezésére kell állnia a pénznek” – tette hozzá az elnök.

Honnan van rá pénz?

Az ukrán lakosság ezer hrivnya összegű pénzbeli támogatásával kapcsolatban számos kérdés merül fel ezen kifizetések megvalósíthatóságával és finanszírozási forrásaival kapcsolatban. A Szuszpilne beszámolt, a szakértők úgy vélik, hogy a források nyugati partnerektől származhatnak, és bizonyos korlátozások vonatkoznak a védelmi igényekre való felhasználásukat illetően.

Populizmus és az infláció csökkentése vagy állami támogatás a nehéz időkben?

Szerhij Fursza pénzügyi szakértő bírálta a kezdeményezést, és „a populizmus ékes példájának” nevezte azt. Véleménye szerint az állami forrásokat, különösen a nyugati segélyeket hatékonyabb gazdaságtámogatási intézkedésekre kellene átirányítani, ahelyett, hogy egyforma összeget osztanának szét minden állampolgár között. Megjegyezte, hogy az ilyen kifizetések csak serkentik az inflációt, amely a közelmúltban a Nemzeti Bank hrivnya árfolyamának stabilizálására tett erőfeszítései miatt növekszik.

„Amikor az embereknek több pénzük van, de az áruk mennyisége változatlan marad, az árak elkerülhetetlenül emelkednek. Ez még nagyobb inflációs nyomáshoz vezet, és ezáltal problémákhoz vezet annak állami szintű szabályozásában” – magyarázta Fursza.

Andrij Dlihacs, a közgazdasági tudományok doktora, az Advanter Group vezetője ebben a programban az elnök renoméjának fenntartására tett kísérletet látja a társadalmi kihívások hátterében. „Az Elnöki Hivatalban a támogatottság csökkenését figyelve keresik a bizalom növelésének módjait, ezért ismét egy népszerű mintát, a lakosság anyagi megsegítését alkalmazták”, mondta Dlihacs. Elmondása szerint az ilyen kezdeményezéseknek korábban volt némi eredményessége, most azonban az ilyen politika a társadalom megosztottságához vezethet, és minimális gazdasági hatást fejt ki.

Ivan Usz, a közgazdasági tudományok kandidátusa és a Külpolitikai Tanulmányok Központjának főtanácsadója úgy véli, hogy az ilyen kifizetések bizonyos pszichológiai hatással járhatnak, lehetővé téve az ukránok számára, hogy érezzék az állam támogatását, többek között az energetikai szektorban. Usz feltételezi, hogy ezt a döntést nemzetközi partnerekkel egyeztették, és a kifizetések célja az állampolgárok, nem pedig a katonai szükségletek támogatása.

A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány hivatalosan nem nyilatkozott arról, hogy ezeket a forrásokat nemzetközi segélyekből különítették volna el: „Ha a pénz egy része külföldi adományozóktól érkezett, akkor nagy valószínűséggel a másik része a finanszírozás a gazdaság belföldi bevételeiből származik majd.”

Okszana Csopak