Fellendült a Panama-csatorna forgalma

Bővült a Panama-csatorna kereskedelmi hajóforgalma az előző évben és idén januárban, bár még mindig elmarad a 2019–2022-es átlagtól. A vízi út legnagyobb felhasználója továbbra is az Egyesült Államok.

Fellendült a Panama-csatorna forgalma: januárban 632 kereskedelmi hajó haladt át a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő, 82 kilométer hosszú vízi úton, ami éves szinten közel 50 százalékos növekedésnek számít. Tavaly 15 százalékkal nőtt a csatorna forgalma, míg a 2024. januártól 2025. januárig tartó időszakban 9377 kereskedelmi jármű haladt át rajta.

Az Anadolu emlékeztet: ugyan a Panama-csatorna kereskedelmi hajóforgalma bővült az előző évben, még mindig elmarad a 2019–2022-es átlagtól. A vízi út legnagyobb felhasználója továbbra is az Egyesült Államok: a csatornán közlekedő hajók 52 százaléka amerikai, majd a kínai, a chilei, a japán és a dél-koreai lobogó alatt közlekedő járművek következnek.

A közlekedés helyreállása a beruházásokkal és az új technológiák bevezetésével, valamint a szárazság enyhülésével magyarázható. A Közép-Amerikát sújtó történelmi aszály 2022 végén kezdődött és rekordalacsony vízszinteket eredményezett a csatornában, ami leszűkítette a hajóforgalmat. Panama válaszul megváltoztatta a kereskedelmi útvonal üzleti modelljét.

Ehhez egy új, hosszú távú foglalási rendszert vezetettek be és az útvonal vízgyűjtő területét gátrendszerekkel kezdték megerősíteni, hogy elkerüljék a jövőbeli aszályokat. A változások meghozták és az időjárás enyhülése végül eredményt hozott.

Donald Trump szemet vetett a Panama-csatornára

Az Egyesült Államok a Roosevelt-kormányzat idején, 1903-ban szerezte meg a csatorna építésének és üzemeltetésének jogát, 1914-ben nyitotta meg és 1977-ig üzemeltette, amikor Panama és az Washington megállapodást írt alá a vízi út közös üzemeltetéséről. A latin-amerikai ország 1999-ben kapta meg a teljes tulajdonjogot.

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy visszaveszi a globális tengeri kereskedelem 5 százalékát kitevő Panama-csatorna feletti ellenőrzést, mivel szerinte a vízi út az Egyesült Államok legnagyobb riválisa, Kína befolyása alá került. Ezt a közép-amerikai ország és Peking is hevesen tagadta.

Ugyan a távol-keleti óriás sok pénzt fektetett be a Panama-csatorna körül, de nem dönti el, hogy ki hajózhat be.

Valóban egy a hongkongi tőzsdén jegyzett vállalat, a CK Hutchison Holdings konglomerátum egyik részlege, a Hutchison Ports üzemelteti a csatorna két végén lévő kulcsfontosságú kikötőt, a balboait és cristóbalit. Erre azonban 1997-ben kaptak engedélyt, amikor a csatorna még közös amerikai–panamai irányítás alatt állt.

A koncessziót 2021-ben hosszabbították meg újabb 25 évre. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem a hongkongi cég dönti el, ki hajózhat be a csatornába, mivel a vállalat csak a konténerek ki- és berakodásáért, továbbá a hajók üzemanyaggal való ellátásért felel, a többi a Panama-csatorna Hatóság hatásköre.

Valójában az időjárás jobban befolyásolja a csatorna működését, mint a kínaiak. Mindenesetre a panamai kormány az amerikai elnök megbékítése érdekében a megkezdte a kikötőket üzemeltető hongkongi vállalatok átvilágítását és azt is megígérték az odalátogató Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, hogy kilépnek a kínai Egy övezet, egy út programból.

(vg.hu)