A Miniszteri Kabinet tervei a minimálbér növelésével kapcsolatban emelik a bérek adóterhét is, s emiatt megnövekedhet árnyékgazdaság részaránya is Ukrajnában. Ezt olvashatjuk az Európai Gazdasági Szövetség megjegyzésében az ukrán kormány terveit illetően, amely szerint a minimálbért 5000 ezer hrivnyára emelnék, valamint a 2021-es költségvetést 6–6,5 ezer hrivnya minimálbér alapján dolgoznák ki.
Az üzleti közösség szerint ez a tervezet sokkal ronthat a jelenlegi helyzeten és semmilyen kézzel fogható, pozitív következménnyel nem jár majd. A Szövetség hangsúlyozza, hogy ha a bejelentett terveket végrehajtják, az egységes szociális hozzájárulási alap maximális értéke jelentősen megnő, s a legjelentősebb kárt pedig a becsületes adófizetők szenvedik majd, akik nyíltan és becsületesen fizetnek alkalmazottjaiknak.
Az üzleti közösség attól is fél, hogy a bérekre nehezedő adónyomás növelése a gazdasági válság idején ahhoz fog vezetni, hogy egyre többen térnek át az ún. árnyékfizetésre. „A bérek adóteherének növekedése miatt a hivatalos foglalkoztatás csökkenésére, a munkabérek költségeinek visszaesésére, végül pedig a költségvetési bevételek esésére számíthatunk. Ezért a következmények nem igazán tekinthetők pozitívnak” – közölték a Szövetségnél.
Ennek fényében a Szövetség hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlannak tartja a bérek adóteherének növelését, és hangsúlyozza e teher csökkentésének szükségességét.
Denisz Smihal miniszterelnök Facebook-bejegyzése szerint a béremelések a következőképpen zajlanának:
- szeptember 1-től 5000 hrivnyára emelnék a minimálbért (+277 hrivnya vagy 5,9%);
- 2020. január 1-től 6000 hrivnyára emelnék a minimálbért (+1000 hrivnya vagy 20%);
- 2020. július 1-től 6500 hrivnyára emelnék a minimálbért (+500 hrivnya vagy 8,3%).