Nagy gondban az üzemanyag-kiskereskedelmi piac

Az ukrán Üzemanyag- és Energiai Üzleti Szövetség friss elemzése szerint jelenleg a piac bevételeinek 50,3 százaléka mindössze 17 nagyvállalat kezében összpontosul, míg a fennmaradó 49,7 százalékon több száz kisebb piaci szereplő osztozik. Ez a látszólagos egyensúly azonban gyorsan megbillenhet.

• Ha kizárólag autógázzal kereskednek, havi 30 ezer hrivnyát,
• vegyes értékesítés esetén – amennyiben az autógáz eladásának részesedése meghaladja az 50 százalékot – 45 ezer hrivnyát,
• más esetekben pedig 60 ezer hrivnyát kell teljesíteniük.

Ez a szabályozás különösen a kisvállalkozásokat sújtja: a bevezetés előtti időszakban csupán három vállalat fizetett ilyen összegű adót. A változás hatására az üzemanyag-kiskereskedelmi engedélyek száma mindössze két hónap alatt 7,8 százalékkal csökkent, és több mint 70 vállalkozás nem tudta teljesíteni az új kötelezettségeket.

Árrés nélkül – árháború és márkahűség az ukrán piacon

A piaci koncentrációt fokozza a nagy hálózatok árképzési előnye is. A multinacionális vagy országos vállalatok tömegesen, olcsóbban tudják beszerezni az üzemanyagot, és ehhez társulnak hűségprogramjaik, marketingkampányaik, partnerségi kedvezményeik is. Egy átlagos kisvállalkozás mindezzel nem tud lépést tartani, sok esetben csupán minimális haszonnal dolgoznak, vagy kénytelenek lehúzni a rolót. A versenyképesség elvesztése tehát nem csupán gazdasági, hanem strukturális kérdés is: a kis kutak nem férnek hozzá azokhoz az eszközökhöz és piaci volumenhez, amelyek a túléléshez szükségesek.

Egyre nagyobb szeletet hasít ki a feketepiac

A hivatalos statisztika szerint az ukrán üzemanyagpiac legalább 10 százalékát illegálisan működő kutak teszik ki.

Ezek sokszor engedély nélkül üzemelnek, és nem fizetik be az államnak járó adókat, közben azonban kiszolgálják a keresletet – gyakran alacsonyabb árakon. Ez jelentős versenyhátrányt okoz a törvényesen működő kisvállalkozásoknak, akik viszont viselik a teljes pénzügyi és adminisztratív terheket. Az illegális szereplők térnyerése ráadásul közvetlen reakció a szigorú adópolitikára: azok a vállalkozók, akik nem tudják teljesíteni az új követelményeket, vagy megszűnnek, vagy „szürkezónába” vonulnak vissza.

Tetyana Dumenkova, az Üzemanyag- és Energiai Üzleti Szövetség alelnöke szerint az állami szabályozás nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket.

A regionális hálózatoknak egyszerre kellene versenyezniük a nemzetközi óriáscégekkel és a szabályozatlan feketepiaccal. Ha az állam nem vezet be rugalmasabb, célzott támogatási mechanizmusokat, akkor rövid időn belül szinte az összes helyi töltőállomás eltűnhet – fogalmazott.

Van még visszaút?

A jelenlegi kihívásokra adott válaszok között több lehetséges irány is kirajzolódik, amelyek enyhíthetik a kis- és középvállalkozásokra nehezedő nyomást az üzemanyag-kiskereskedelemben. Ezek közé tartozik:

• az előlegalapú adófizetési rendszer felülvizsgálata és forgalomhoz igazítása,
• az illegális kutak felszámolásának fokozása, hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokkal,
• a kisvállalkozások közötti együttműködések, közös beszerzési rendszerek ösztönzése,
• valamint a szolgáltatási portfólió bővítése: autómosók, éttermek, csomagküldő pontok integrálása a kutak mellé.

A 2025-ös év sorsfordító lehet az ukrán kis- és középvállalkozások számára az üzemanyag-kereskedelemben. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak és nem történik érdemi kormányzati beavatkozás, a piac további monopolizációja szinte elkerülhetetlennek látszik. A fogyasztók jelenleg még élvezhetik a verseny okozta árkedvezményeket, a jövőben az árak és a választék szempontjából is szűkülhet a mozgástér – ami végső soron senkinek sem kedvez.

(vg.hu)