Aknamezők fogják vissza az ukrán mezőgazdaság teljesítményét

Az elaknásítottság alapjaiban érinti az élelmezésbiztonságot, és a mezőgazdaság újraindulását is igencsak lelassítja. Ukrajna teljes területének harmada minősülhet szennyezettnek, az aknamentesítés pedig hosszú és drága folyamat – a veszély elhárítása azonban elkerülhetetlen.

Mintegy 174 ezer négyzetkilométer minősül aknákkal potenciálisan szennyezettnek. Azt pontosan senki sem tudja, hogy valójában mekkora területen vannak aknák, de ennyit kell átvizsgálni, mielőtt ismét hasznosítanák a mezőgazdaságban.

A probléma nem csupán a keleti és déli háborús övezetekre korlátozódik, hanem egyre inkább a központi régiókat is érinti, különösen a visszafoglalt vagy felszabadított zónákban.

Ukrajna a háború előtti években a világ egyik vezető mezőgazdasági exportőre volt. A gabonafélék, napraforgó, kukorica és egyéb alapvető termények termesztésének lehetősége azonban nemcsak termelési kérdés, hanem stratégiai jelentőségű is a globális élelmiszerláncok szempontjából. A helyreállítás során az ukrán kormány és nemzetközi partnerei elsősorban a mezőgazdasági területekre fókuszálnak.

A célkitűzés szerint az elkövetkező tíz évben a szennyezett területek legalább 80 százalékát vissza kell adni a gazdaságnak.

A munka már folyik

A tavalyi év végére az ukrán állami és magán-aknamentesítő szervezetek – köztük a katasztrófaelhárítás, a rendőrség, a nemzeti gárda és a határőrség – mintegy 35 ezer négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg különféle robbanószerkezetektől.

2025 tavaszáig országosan már több mint ezer hektárt lehetett újra használatba venni, és ezeket a területeket azonnal be is vetették gabonával és burgonyával.

Az ukrán állam 2024 szeptemberében indította el a mezőgazdasági földek humanitárius aknamentesítését támogató programját, amely az egyik legkomplexebb újjáépítési alprogramnak számít. A programban a termelők kétféle kompenzációs lehetőség közül választhatnak: előzetes regisztráció esetén 100 százalékos, utólagos pályázat esetén pedig 80 százalékos költségtérítés igényelhető. A finanszírozás átláthatósága érdekében az állam az erre a célra elkülönített összegeket letéti számlákon kezeli, és a munkát kizárólag hivatalos pályázati eljáráson keresztül kiválasztott vállalkozások végezhetik.

Az ukrán kormány a központi költségvetés mellett külső és közösségi források mozgósítására is törekszik. A 2025-ös költségvetésből 2,5 milliárd hrivnyát irányoztak elő humanitárius aknamentesítésre, ám ez önmagában nem elegendő. Kiegészítésképpen a Uinited24 nevű hivatalos adománygyűjtő platformon keresztül eddig 200 millió hrivnya gyűlt össze, amelyet pirotechnikai eszközök, nehézgépek, védőfelszerelések és logisztikai támogatás beszerzésére fordítottak.

Nemzetközi támogatók is részt vállalnak az újjáépítés ezen szegmenséből. Az olasz AICS fejlesztési ügynökség például 6 millió eurós keretet különített el aknamentesítési projektekre, különös tekintettel a Harkiv térségében lévő területekre.

Az aknamentesítés költségei jelentősek: nemzetközi becslések szerint egyetlen hektár megtisztítása akár 50 ezer amerikai dollárba is kerülhet.

Ez az összeg még közepes méretű vállalkozások számára is megterhelő, a kisebb gazdaságok számára pedig gyakorlatilag elérhetetlen. Ebből következik, hogy sem az ukrán állam, sem a mezőgazdasági szereplők nem képesek egyedül viselni a teljes terhet – ezért van kulcsszerepe a kombinált finanszírozási modellnek.

(vg.hu)