Kína jelentősen csökkentette az oroszországi beruházásait

Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin kijelentette: „példátlan partnerséget” köt Kínával, a kínai befektetők a háború alatt jelentősen csökkentették befektetéseiket Oroszországban – írja a The Moscow Times.

A Finn Bank Feltörekvő Gazdaságok Intézete (BOFIT) szerint Peking 2022–2023-ban mindössze évi 400 millió dollárt fektetett orosz projektekbe – háromszor kevesebbet, mint 2011–2018-ban, amikor az átlagos befektetési volumen elérte az 1,2 milliárd dollárt.

„Amikor Oroszországba való befektetésről van szó, a kínai befektetők ugyanúgy viselkedtek, mint mindenki más” – jegyzi meg a tanulmány. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankja szerint a háború három éve alatt a reálszektorba történő külföldi közvetlen befektetések volumene 57 százalékkal csökkent – a 2022 eleji 497,7 milliárd dollárról 2025 elejére 216 milliárd dollárra zsugorodott. Ez a 2009 óta mért legalacsonyabb érték.

Májusban Putyin azt mondta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy Moszkva kész „kényelmes feltételeket” teremteni a kínai üzleti élet számára, és az országok közötti kapcsolatokat „a 21. század államközi kommunikációjának modelljének” nevezte.

A kínai hatóságok azonban

• már megtiltották vállalataiknak, hogy befektessenek az orosz olaj- és gáziparba,
• az autógyártóknak, hogy gyárakat építsenek,
• és elálltak a Szibéria Ereje 2. gázvezeték finanszírozásától is.

Az American Enterprise Institute becslései szerint az utolsó nagyobb kínai projekt Oroszországban 2021-re nyúlik vissza – a Sinopec olajfinomító konszern 360 millió dollárt fektetett be az orosz olajiparba.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháború európai befejeződése 80. évfordulója alkalmából több megállapodást írt alá. Hszi a Kremlben folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy a viharos nemzetközi környezet ellenére Kína és Oroszország a jövőben is elkötelezett marad az örök jószomszédság szelleme mellett.

(vg.hu)