A védelmi kiadások az ukrán költségvetés közel 75 százalékára nőttek – Számvevőszék

A Számvevőszék közzétette az ukrán állami költségvetésről szóló 2025-ös törvény végrehajtásának elemzését az első negyedévben, amely szerint a védelmi kiadások jelentősen megnőttek – számolt be az rbc.ua hírportál a Számvevőszék sajtószolgálatára hivatkozva.

Amint a jelentésben szerepel, a költségvetést nemzetközi partnerektől származó kölcsönökből és támogatásokból dotálták. Ezeknek a teljes külső bevételen belüli részesedése 9 %-ról 27 %-ra nőtt. A költségvetési bevételek 2025 első negyedévében 926,2 milliárd hrivnyát tettek ki – ez 284,1 milliárd hrivnyás (44,3 %-os) növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest. Ez elsősorban a költségvetési intézmények, elsősorban a Védelmi Minisztérium ellenőrzése alá tartozó intézmények saját bevételei 2,2-szeres (292,5 milliárd hrivnyára) növekedésének köszönhető.

Az intézmények saját bevételei a költségvetési bevételek közel harmadát tették ki, míg az adóbevételek aránya 10 százalékponttal csökkent. Az állami költségvetés kiadásai 2025 első negyedévében 1,2 trillió hrivnyát tettek ki – ez 38,5 %-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedés elsősorban a védelemre és az állambiztonságra fordított kiadások növekedésének köszönhető – a teljes kiadás 73,5 %-ára.

A Védelmi Minisztérium kiadásainak legnagyobb részét fegyverek, katonai felszerelések, eszközök és felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére és javítására fordítják. Ugyanakkor a 2025 október-decemberi tervezett bérköltségvetésből (174,8 milliárd hrivnya) jelentős összegű kiadásokat csoportosítottak át védelmi eszközök beszerzésére – jelentette a Számvevőszék.

Az ukrán 2025. évi állami költségvetésről szóló törvény első negyedéves végrehajtása elemzésének eredményei alapján a Számvevőszék olyan kockázatokat azonosított, amelyek negatívan befolyásolhatják a gazdasági mutatókat. Köztük: a helyi költségvetések és a társadalombiztosítási alapok bevételeinek csökkenése a regisztrált egyéni vállalkozók számának csökkenése, a valutaárfolyam és a pénzügyi instabilitás, valamint a fokozott inflációs nyomás miatt.

Ezenkívül január-márciusban a reál GDP mindössze 0,5 % volt, a 2025-re előrejelzett 2,7 %-os növekedéssel. „Ez magában hordozza annak a kockázatát, hogy nem érkezik meg az idei évre tervezett bevétel” – áll a jelentésben. A GDP növekedését visszatartó egyik fő tényező az export 8,7 %-os csökkenése volt. Először is, az élelmiszerek és az előállításukhoz szükséges alapanyagok, valamint a vasérc exportja csökkent a tavalyi alacsony gabonatermés és a vasérc alacsonyabb világpiaci árai miatt.

(vb/rbc.ua)