Temérdek pénz kell majd Ukrajna újjáépítéséhez

Ukrajna újjáépítése minden bizonnyal az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás lesz a 21. században. A legfrissebb becslések szerint a teljes költség elérheti az 524–550 milliárd dollárt a következő évtizedben. De honnan kerül elő ez a horribilis összeg, és kik fogják fizetni?

A háború több mint három éve alatt Oroszország több mint 350 ezer objektumot semmisített meg Ukrajna területén. A különböző katonai akciók sok kárt tettek az ukrán infrastruktúrában és az ukrán gazdaságban, a Világbank és az EU legfrissebb, 2024-es becslése szerint a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt.

A teljes helyreállítási költséget jelen pillanatban 524 milliárd dollárra saccolják a gazdasági szakértők, de már most figyelmeztetnek arra, hogy a szám dinamikusan változhat, ugyanis minden további háborús nap növeli ezt az összeget. 2024-ben például 70 százalékkal nőttek az energetikai károk az orosz infrastrukturális célpontok elleni támadások miatt.

Az ukrán kormány arról tájékoztatott, hogy a 350 ezer lerombolt objektumból eddig 100 ezret állítottak helyre, de a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz indokolttá, írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Ki fizeti a számlát?

Mint arra az idézett írás rámutatott, a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre.

Az újjáépítés mögött egy többszereplős rendszer húzódik meg, a benne szereplőket összefoglaló néven donorországoknak hívják. Ezek az országok vissza nem térítendő támogatásokat, és kedvezményes hiteleket nyújtanak Ukrajnának. Mostanáig az EU volt a legnagyobb támogató, amely összesen több mint 180 milliárd dollár támogatást nyújtott a Zelenszkij-kabinetnek.

Brüsszelben létrehozták az Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) nevű pénzügyi alapot, ebből 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót irányítanak Ukrajna irányába hitelek (33 milliárd euró) és vissza nem térítendő támogatások (17 milliárd euró) formájában.

Jövőbeli tervek

Az EU költségvetésének jelentős része irányul Ukrajnába a 2028–2034-es ciklusban, az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási kerete 131 milliárd euróra bővül, amelynek egyötöde (26+ milliárd euró) közvetlenül Ukrajnát célozza.

A katonai mobilitási programok finanszírozása is többszörösére növekszik, és ezeknek is Ukrajna lesz az elsődleges kedvezményezettje.

A Globális Európa Eszköz keretösszege 200 milliárd euróra emelkedik, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a tagjelölt országoknak juttatott támogatásokat. A legnagyobb haszonélvező ismét Ukrajna lesz, amely EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása miatt kiemelt prioritást élvez.

A Békekeret költségvetése majdnem megduplázódik: a jelenlegi 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra növekszik. Ez az alap teszi lehetővé az EU számára, hogy katonai felszereléseket és védelmi támogatást finanszírozzon – és ennek túlnyomó többsége is Ukrajnába áramlik.

Összességében ez azt jelenti, hogy az EU 2028–2034 közötti költségvetésének több mint 100 milliárd eurója közvetlenül vagy közvetve Ukrajna támogatását szolgálja – ami a teljes újjáépítési költségek mintegy ötödét fedezhetné.

Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy akár egyetlen ország – így Magyarország is – meg tudja akadályozni a javaslat elfogadását, ha az nem elfogadható számára.

Mi az a SAFE?

Májusban az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE eszköz) létrehozásáról. A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében támogatná azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.

Ezen túlmenően a SAFE lehetővé tenné az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel.

Elfogadtuk az első nagyszabású – 150 milliárd euró értékű – uniós szintű védelmi beruházási programot. Ez nem csupán az elnökség sikere, hanem az egész Európai Unióé. Eddig példa nélküli eszközről van szó, amely fokozni fogja a védelmi képességünket és támogatni fogja a védelmi iparunkat. Minél többet ruházunk be a biztonságunkba és védelmünkbe, annál jobban elriasztjuk azokat, akik ártani akarnak nekünk – nyilatkozta korábbam Adam Szlapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere.

A bankokra is nagy szüksége van Kijevnek

A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak az újjáépítési folyamatban, jelentős összegeket mozgósítanak, elsősorban infrastruktúra támogatására.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például 7 milliárd euróval szállhat be a projektbe.

Mellette az alábbi pénzügyi intézményekre hárulhat fontos szerep:

• Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró
• Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró
• Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró
• Világbank

Van még egy fontos pénzforrás

A kelet-európai háború kezdetén rengeteg orosz vagyontárgyat foglaltak le, válaszul az orosz invázióra.

A befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.

A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak.

Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval támogatják az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.

A mostani vállalkozáshoz képest a Marshall-terv kismiska

A második világháború utáni Marshall-terv referenciapontként szolgálhat Ukrajna újjáépítésének tervezésekor, ám a számok mellbevágóak.

Az 1947–1951 között megvalósított amerikai segélyprogram mai értéken mintegy 150 milliárd dollárral támogatta 16 ország gazdasági helyreállítását négy év alatt. Ezzel szemben Ukrajna újjáépítése 550 milliárd dollárba kerülhet tíz év alatt – vagyis most több mint háromszor annyit költhetnek egyetlen országra, mint anno egész Nyugat-Európa talpra állítására.

Brüsszel nélkül nagy bajban lenne Ukrajna

Az eddigiekből is látszik, hogy az EU-n sok múlhat, de még sok a kérdőjel Ukrajna jövőbeni újjáépítése körül.

Kisebb projekt-tervek már készülőben vannak, egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. De konkrétumok még itt sem hangzottak el.

Ami tehát biztosra vehető, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, nagy viták lesznek arról, mennyi pénzt kapjanak az ukránok a Nyugattól.

(index.hu)