Az Öböl-menti országoknak a háború 15 milliárd dollárba került

A Hormuzi-szoros lezárása továbbra is több millió hordó nyersolaj szállítását akadályozza. A Financial Times jelentése szerint a Kpler elemzőcég becslései szerint az Öböl-menti államok mintegy 15,1 milliárd dollárnyi energiabevételtől estek el, mióta az Egyesült Államok és Izrael csapást mért Iránra.

Az elemzők számításai szerint naponta körülbelül 1,2 milliárd dollár értékű olajat, kőolajterméket és cseppfolyósított földgázt szállítanak a Hormuzi-szoroson keresztül.

Miután a konfliktus február 28-án eszkalálódott, a kulcsfontosságú hajózási útvonalon a forgalom szinte teljesen leállt.

Florian Grünberger elemző elmondása szerint a háború előtti időszakhoz képest ma már csak „kisebb” mennyiségű áru halad át a szoroson. A blokkolt szállítmányok legnagyobb részét a nyersolaj teszi ki – a teljes érték 71%-át.

Szaúd-Arábia, mint a legnagyobb olajexportőr szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. A Wood Mackenzie becslése szerint a királyság a háború kezdete óta mintegy 4,5 milliárd dollárt veszített. Ugyanakkor az ország a következő napokban a Vörös-tengeren keresztüli export jelentős növelését tervezi.

Peter Martin, a Wood Mackenzie gazdasági vezetője szerint Irak különösen sebezhető, mivel költségvetési bevételeinek mintegy 90%-a az olajágazatból származik. „Kuvait és Katar is nagymértékben függ az energiaexporttól, de nagy állami vagyonalapokkal rendelkeznek, amelyek tompíthatják a rövid távú következményeket” – tette hozzá.

A Kpler adatai szerint legalább 10,7 milliárd dollár értékű nyersolaj, kőolajtermék és cseppfolyósított földgáz szállítmány van még mindig reteszelve a Hormuzi-szorosban. Ezen szállítmányok egy részét már a háború előtt aláírt hosszú távú szerződések keretében értékesítették, így a fizetési feltételektől függően, amelyek jellemzően a berakodás után 15-30 nap, bevételt termelhetnek.

A Kayrros társalapítója, Antoine Halff szerint Szaúd-Arábia jobban átvészeli az export zavarait, mint Irak, amely szerinte nagyobb pénzügyi veszteségeket kockáztat.

Szaúd-Arábiának is vannak olajkészletei tengerentúli raktárakban, és egy ideig még elláthatja a fogyasztókat. Ezenkívül a növekvő globális olajárak részben ellensúlyozzák a csökkent exportból eredő veszteségeket. Ugyanakkor a magasabb energiaárak fő pénzügyi terhe végső soron az autósokra és más végfelhasználókra hárul.

A Wood Mackenzie becslései szerint a Perzsa-öböl olajtermelő országai – köztük Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein – együttesen 13,3 milliárd dollár értékű értékesítést halasztottak el.

Meg kell jegyezni, hogy az Irán elleni amerikai katonai művelet első 100 órája körülbelül 3,7 milliárd dollárba került, ami napi szinten körülbelül 891 millió dollárt jelent. Az erre vonatkozó számítást a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) tette közzé.