Több mint 40 energiaipari létesítmény sérült meg a Közel-Keleten

Időbe telik, mire az olajmezők, finomítók és gázművek újraindulnak, így a globális ellátási láncok zavarai a konfliktus befejezése után is folytatódni fognak.

Kilenc közel-keleti országban több mint 40 energiaipari infrastruktúra-létesítmény szenvedett „súlyos vagy nagyon súlyos” károkat a katonai akciók következtében – jelentette Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója hétfőn, március 23-án, közölte a Bloomberg.

Időbe fog telni, mire a lelőhelyek, finomítók, gázerőművek és csővezetékek újraindulnak, így a globális ellátási láncok zavarai a konfliktus befejezése után is fennmaradnak.

A probléma nem korlátozódik az energiaforrásokra.

„Nemcsak az olaj és a gáz, hanem a viággazdaság számos létfontosságú artériája (petrolkémiai termékek, műtrágyák, kén és hélium kereskedelme) is teljesen megszakadt, aminek súlyos következményei lesznek a világgazdaságra nézve” – mondta Birol.

Az Öböl-menti országok a világ olaj- és LNG-készleteinek mintegy 20%-át adják, és egyben a legnagyobb műtrágya-szállítók közé tartoznak. A közel-keleti műtrágyaexport leállása élelmiszerválsággal fenyegeti a világot.

Az energiafronton az IEA 400 millió hordó olaj felszabadítására vonatkozó hajlandósága csak átmeneti megoldás, mondta Birol: még ha az IEA tagországai úgy is döntenek, hogy növelik a nyersolaj felszabadítását a stratégiai tartalékokból, „az ellátási zavarokra az egyetlen valódi megoldás” a Hormuzi-szoros újranyitása.

Hozzátette, hogy Ázsia, amely nagymértékben függ a közel-keleti olajtól és gáztól, a leginkább sújtott lesz.

Ázsia fejlődő országai a Katar által szállított LNG négyötödét vásárolja, amelynek exportja teljesen leállt; a világ legnagyobb gázcseppfolyósító üzeme is az iráni csapások által elszenvedett létesítmények között volt, és a károk helyreállítása három-öt évig is eltarthat.