Irán újra megnyitná a Hormuzi-szorost, ha az USA feloldja a blokádot

A tűzszünet ellenére az USA és Irán továbbra is szemben áll egymással a Hormuzi-szoros miatt, amelyen keresztül békeidőben a világ olaj- és gázkereskedelmének ötöde halad át.
Irán felajánlotta, hogy megszünteti a Hormuzi-szoros fojtogatását, ha az Egyesült Államok feloldja az iszlám köztársaság elleni blokádot. Teherán javaslata egyben azt is jelentené, hogy elhalasztják a nukleáris programjáról folytatott tárgyalásokat – állítja két regionális tisztviselő.

Az ajánlat hétfőn látott napvilágot, amikor Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Oroszországba látogatott, miután az USA és Irán között Pakisztánban lemondták a hétvégére tervezett lehetséges tűzszüneti tárgyalásokat. Moszkva Teherán egyik legfontosabb támogatója.

Donald Trump amerikai elnök azt javasolta, hogy a megbeszélésekre inkább telefonon kerüljön sor.

Médiajelentések szerint a Trump-kormányzat a jelek szerint nem valószínű, hogy elfogadja a Pakisztán által Washingtonhoz eljuttatott ajánlatot, amely megoldatlanul hagyná azokat a vitás kérdéseket, amelyek miatt az Egyesült Államok és Izrael február 28-án csapást mért Teheránra, és megölte annak legfőbb vezetőit.

„Nem hagyhatjuk, hogy megússzák” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn.

„Biztosítanunk kell, hogy bármilyen megállapodás születik, az olyan legyen, amely végérvényesen megakadályozza, hogy bármikor az atomfegyver felé sprinteljenek” – tette hozzá Rubio.

Az érvényben lévő tűzszünet ellenére az Egyesült Államok és Irán továbbra is harcban áll egymással a Hormuzi-szoros miatt, amelyen keresztül békeidőben a világ olaj- és gázkereskedelmének egyötöde halad át.

Az április közepén életbe lépett amerikai blokád kettős blokádot eredményezett, aminek Trump szerint az a célja, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy eladja az olaját, így megfosztva azt a létfontosságú bevételtől, ugyanakkor potenciálisan olyan helyzetet teremt, amelyben Iránnak le kell állítania a kitermelést, mert nincs hol tárolnia az olajat.

A lezárás nyomást gyakorolt Trumpra is, mivel az olaj és a benzin ára az egekbe szökött a kulcsfontosságú félidős választások előtt.

Hétfőn a Brent nyersolaj spot ára, a nemzetközi referenciaárfolyam hordónként 108 dollár felett zárt, mintegy 50%-kal magasabban, mint a háború kezdetekor.

Az európai vezetők csalódottságuknak adnak hangot
Hétfőn több nemzet ismételten felszólított a kritikus fontosságú vízi útvonal megnyitására, miközben António Guterres ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács előtt arról beszélt, hogy a humanitárius áldozatok száma egyre nő.

„Ez üres üzemanyagtartályokhoz, üres polcokhoz – és üres tányérokhoz vezet” – mondta.

Európa-szerte vezető politikusok is hangot adtak csalódottságuknak.

Friedrich Merz német kancellár bírálta Washingtont, amiért az stratégia nélkül lépett be a háborúba.

„Az ilyen konfliktusokkal mindig ugyanaz a probléma: nem csak a belépésről van szó. Ki is kell szállni” – mondta Merz.

Párizsban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter minden felet bírált, de hangsúlyozta, hogy a válság csak azután kezdődött, hogy az USA és Izrael világos célok nélkül, „a nemzetközi jogot semmibe vevő módon” csapott le Iránra.

Barrot elítélte Teheránt az átjáró lezárásáért. „A tengerszorosok a világ ütőerei. Nem tartoznak senki tulajdonába” – mondta.

Forrás