A basmati rizs okozott újabb konfliktust két atomhatalom között

Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát.

Komoly kereskedelmi konfliktusba kerülhet egymással India és Pakisztán, melynek tárgya a basmati rizs. A tét pedig nem kicsi, ugyanis, ha India kizárólagos jogot szerzene az elnevezés fölött, akkor ezzel lényegében egyeduralkodóvá válna az Európai Unióban, amely jelenleg a leggyorsabban növekvő rizsexport piac a két ország számára – írja az Asia Times.

Hagyományos rizsfajta a kereskedelmi konfliktus oka

A basmati rizs egy aromás rizsfajta, melyet hagyományosan Dél-Ázsiában fogyasztanak, azonban mára nemzetközileg ismert és közkedvelt lett. A termelői piacot pedig India és Pakisztán uralja, ők látják el a Közel-Keletet, az EU-t és az Egyesült Államokat is azzal.

Az indiai vezetés azonban most azért harcol, hogy az EU-ban saját magának ismertesse el a basmati rizs védjegyét, ami ha sikerrel zárul, akár a világ más tájain is kizárólagosságot hozhat Indiának a kereskedelemben. India a teljes globális basmati rizs kereskedelem 65 százalékát, míg Pakisztán a 35 százalékát bonyolítja jelenleg.

Új-Delhi előnye tehát tetemes, azonban az EU-ba irányuló pakisztáni export több mint duplájára nőtt az elmúlt három évben – a 2017-ben mért 120 ezer tonnáról 2019-re 300 ezer tonnára.

India egyébként azért harcol, hogy elfogadtassa, a basmati rizs megnevezést csak olyan rizsre lehessen használni, melyet az ország bizonyos területén termesztenek. Az ilyen követelések ügyében, nemzetközi szinten, a Szellemi Tulajdon Világszervezete az illetékes.

Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy amennyiben India megszerzi a kizárólagos jogot a basmati rizs elnevezés fölött, az rendkívül súlyosan érintetné a pakisztáni termelőket és kereskedőket. Pakisztán munkaerőpiacának ugyanis több mint 40 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, miközben az ország étkezési gabonatermesztésének nagyjából 20 százalékát a rizs adja.

A fentiek mellett az is látható, hogy India teljes 2019-20-as rizstermelése 102 millió tonna volt, ami magában foglal 7,5 millió tonna basmati típus rizst is. Az ország eközben 4,4 millió tonna basmati rizst exportált ebben a szezonban, amihez jött még 9,9 millió tonna egyéb rizsfajta is.

Ugyanebben az időszakban Pakisztán rizstermelése 7,4 tonna volt, amiből 2,4 millió volt basmati rizs. A koronavírus-járvány közepén az ország összesen 4,2 millió tonna rizst exportált – amiből 900.000 tonna volt basmati rizs.

Az országnak a basmati rizs exportjából évi 800 millió – 1 milliárd dollárd bevétele származik, így sok helyi termelőt valósággal sokkolt az, hogy India kizárólagosságot szerezne az árura – derül ki a beszámolókból.

Továbbá a pakisztáni növekedés ütemét jól mutatja, hogy a 2019–20-as szezonban az ország basmati rizs exportja 28 százalékkal bővült a megelőző évhez képest.

Jogi csatározás indulhat az EU-s piac miatt

Azt pakisztáni kommentárok is elismerik: jelentős érdeksérelmet és súlyos kereskedelmi fenyegetést jelent az ország számára India törekvése a basmati rizs kapcsán. Többen közülük úgy vélik, Iszlámábád megkésve reagál a piaci fenyegetésre, és a kormánynak sokkal határozottabb lépéseket kellene tennie a saját érdekeik védelmére.

Idén februárban a pakisztáni szenátus elfogadta a földrajzi eredetjelzésekről szóló átfogó törvényt, melynek egyik folyományaként létrehozzák a földrajzi jelzésekkel foglalkozó adatbázist a régióspecifikus áruk és termékek nyilvántartására és azok védelmének elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint pedig a pakisztáni kormány hamarosan kiválasztja valamelyik, az ügyet elvállalni hajlandó nemzetközi ügyvédi iroda egyikét, akik az EU-ban Pakisztánt képviselik majd a basmati rizs kapcsán. A pakisztáni miniszterelnök kereskedelmi tanácsadója nemrég azt nyilatkozta a helyi médiának, részletes állásfoglalást dolgoztak ki kérdésben, amelyet hamarosan az Európai Bizottság elé tárnak.

Egy pakisztáni, kisvállalkozásokat és mezőgazdasági termelőket tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke pedig azt nyilatkozta: Indiának nincs olyan érv a birtokában, amivel saját védjegyeként ismertetheti el a basmati rizst, mert az EU jelenleg India és Pakisztán szomszédos nemzeteinek közös örökségeként” tekinti a rizsfélét, azóta, hogy 1947-ben India kikerült a brit gyarmatbirodalomból.

Az ügyben pedig további érdekes előzményt jelent, hogy India korábban tulajdonképpen már elismerte Pakisztán jogát is a basmati rizsre, mégpedig az 1990-es évek végén. Ekkor ugyanis a két ország együttesen akadályozta meg, hogy egy texasi székhelyű cég, a RiceTec, egy bonyolult jogi procedúra eredményeként, magához ragadja a basmati rizs szabadalmi jogait az Egyesült Államokban.

(origo.hu)