A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank e heti, washingtoni éves közgyűlésén az adósság lesz a legfontosabb napirendi pont.
Az IMF várhatóan azzal érvel majd, hogy az adóssághegy kezd fenntarthatatlanná válni. Az Egyesült Államok és Kína a 2008-as pénzügyi összeomlás óta sorra vette fel a nagy összegű hiteleket, hogy gazdaságuk kerekeit mozgásban tudják tartani. A világjárvány szintén arra kényszerítette a kormányokat, hogy térjenek vissza a kötvénypiacokra, továbbá tetemes állami támogatásokat költöttek el az elmúlt évek inflációs sokkja során a háztartások és vállalkozások támogatására.
Az IMF korábbi országjelentéseiben mindegyiküket megdorgálta, amiért hagyták, hogy az államadósság a GDP száz százaléka körüli szintre emelkedjen.
A The Guardian cikke megjegyzi, hogy a fejlett országok egy csoportja (az Egyesült Királyság, Brazília, Franciaország, Olaszország és többek között Dél-Afrika is) várhatóan kénytelen lesz tovább növelni államadósságát. Ezekben az államokban a jóléti és az egészségügyi kiadások könnyen elszabadulhatnak.
Az adósság fenntarthatóságának legnépszerűbb mérőszáma az adósságnak a nemzeti jövedelemhez, vagyis a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya.
Olaszország GDP-arányos adósságrátája 130 százalék felett van,
az Egyesült Államoké 124 százalék,
Görögország aránya 160 százalék körüli,
Japáné pedig több mint 260 százalék.
IMF: a globális adósság hamarosan meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt
Az IMF előrejelzése szerint a globális államadósság az év végére meghaladja a 100 ezermilliárd dollárt. A szegényebb országok általában alacsonyabb GDP-arányos adósságrátával rendelkeznek, viszont az adóbevételekhez képest a kifizetendő kamatteher aránya náluk sokkal magasabb – részben a magasabb kamatfelárak miatt, részben pedig azért, mert dollárban veszik fel hiteleiket, így erősen kitettek saját devizájuk és a zöldhasú árfolyam-ingadozásainak.
A Világbank főnöke, Ajay Banga megpróbálja majd a gazdag országok figyelmét a legszegényebb országok adósságaira irányítani, amelyek közül sokan küzdenek a kamatszámlák kifizetésével. A szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó Development Finance International (DFI) jótékonysági szervezet jelentése szerint
a Világbank legkevésbé tehetős országokat felsoroló listáján szereplő, 146 ország esetében az adósságszolgálati költségek átlagosan a kiadások 42 százalékát emésztik fel, ezen belül Afrikában a ráta 55 százalék.
A DFI azt kifogásolja, hogy ezeknek az országoknak az adóbevételekből kell kifizetniük a kamatkiadásokat, amelyeket egyébként az alapvető egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítására és az éghajlati válság kezelésére fordíthatnának. Az alternatíva szerintük az, hogy új hitelt kell felvenni a meglévő kötelezettségvállalások kiváltására – alacsonyabb kamatszinten.
A Világbank csak mentöövet tud dobni, adósságot elengedni nem
A találkozókat megelőző sajtótájékoztatón Banga elmondta, hogy az adósságelengedés nehéz folyamat, mivel a legtöbb hitel összetett és többrétegű. Elmondta, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő országok közül néhányan tárgyalásokat folytatnak az adósság elengedéséről, de ez mindig is nehéz és hosszadalmas folyamat volt. Banga elmondta, a Világbank Zambiának, Csádnak, Etiópiának és Ghánának 16-17 milliárd dollárt juttatott az adósságátütemezési folyamat során.
Mentőövet dobunk nekik, akár adósságelengedésként, akár támogatásként. Ám az adósságukat csak a hitelezők tudják elengedni, mi nem – tette hozzá.
