Georgi Tahov bolgár mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy „hozzanak védőintézkedéseket” az Ukrajnából az országba irányuló mézimport ellen.
A minisztérium szerint Tahov azt mondta, hogy az ukrán méz importja akadályozza a helyben előállított termékek értékesítését.
Megjegyezte, hogy az európai piacra jelentős mennyiségű, nagyon alacsony áron kerülő ukrán méz „nagy nyomást gyakorol a bolgár méz áraira”.
Az Ukrajnából hazánkba behozott méz mennyisége több mint 30 százalékkal nőtt 2024 januárja és októbere között az előző év azonos időszakához képest
– mondta.
Tahov úgy véli, hogy az ukrajnai import magas szintje „nehéz helyzetbe hozza a bulgáriai gyártókat”. Bulgária felhívását Románia is támogatta.
A bolgáriai Burgaszban megnyílt az International Armored Group (IAG) társaság első üzeme, amely páncélozott autókat fog gyártani, számolt be a Jevropejszka Pravda a BTA-ra hivatkozva.
Az üzem megnyitóján Rumen Radev, Bulgária elnöke és a helyi hatóságok képviselői vettek részt.
A bolgár elmondása elnök szerint az üzem megnyitása azt bizonyítja, hogy a globális biztonsági környezet romlásával összefüggésben hasonló nemzeti kapacitásokra van szükség.
„A modern konfliktusok kategorikus formában azt mutatják, mennyire fontos a saját kapacitás a hazai védelmi termékek előállításához, hogy biztosítva legyen a megbízhatóság a karbantartási, ellátási és a biztonsági igényekhez való folyamatos alkalmazkodás során” – mondta Radev.
Az IAG társaság alapítója és tulajdonosa, Anton Sztefov viszont elmondta, hogy a burgasi gyár különféle típusú harcjárműveket gyárt majd a gyalogság, a hadsereg, a rendőrség, a különleges erők és a tűzoltóság számára.
A rendezvényen bemutatták az üzemben gyártott páncélozott járművek egy részét – a RILA 8×8, RILA 4×4, Gurdian Extreme, Ford F350 gyalogsági harcjárművet.
Bemutatták a drónokat is, amelyek teljes egészében bolgár gyártásúak, és a mentési, a felderítő és a vészhelyzeti egységek számára készültek.
Az ukrán kormány Bulgáriától vásárolna használaton kívüli orosz atomreaktorokat, hogy a hmelnyickiji erőműben új blokkokat tudjanak létrehozni. Az ügyben nincs egyetértés, ugyanis sok képviselő szerint a „leselejtezett” reaktorok nem is biztos, hogy működnek, ha működnek, sem biztos, hogy jól, és erre elkölteni 600 millió dollárnyi hrivnyát nagy felelőtlenség lenne Zelenszkijék részéről.
Az ukrán kormány továbbra is küzd a növekvő ellenállással a több millió dolláros terve ellen, amelynek célja használaton kívüli atomreaktorok megvásárlása. Azzal a váddal szembesülnek, hogy a tisztviselők ajtót nyitnak a korrupció előtt, miközben az ország energiaágazatának megtisztítását szorgalmazzák – írta meg a Politico.
A kormány két új blokkot akar üzembe helyezni a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij atomerőműben, azzal érvelve, hogy ezek segítenek majd az ország energiahálózatának megerősítésében, amelyet az orosz bombatámadások megtizedeltek. Véleményük szerint a leggyorsabb módja ennek az, hogy megvásárolják a jelenleg Bulgáriában tárolt, orosz gyártmányú reaktorokat, amelyek becsült költsége 600 millió dollár.
Az üzlethez azonban a törvényhozók aláírására van szükség, és több parlamenti képviselő – köztük legalább egy Volodimir Zelenszkij elnök saját pártjából – azt állítja, hogy az üzlet hatalmas lyukat üt az ország megtépázott költségvetésén az elavult technológiáért, amely nem feltétlenül segít az ukránoknak a fenyegető áramkimaradások elhárításában.
Az ügy kedd reggel csúcsosodott ki, amikor a kormány tisztviselői találkoztak a parlamenti képviselőkkel, hogy megvitassák a kérdést. Két jelen lévő törvényhozó szerint a kormány elismerte, hogy jelenleg nincs meg a szükséges támogatás a kavargó kétségek közepette.
Rendkívül ritka, hogy ilyen magas szintű dolgok ne kapjanak támogatást – mondta Andrij Zsupanyin, Zelenszkij kormánypárti képviselője, a parlament energetikai bizottságának tagja.
Számos kérdést sorolt fel, amelyek szerinte megválaszolatlanul maradtak:
„Megengedhetjük-e magunknak, hogy orosz atomreaktorokat vásároljunk a teljes körű invázió alatt?”
„Milyen állapotban vannak ezek a reaktorok?”
„Bulgária vásárolta őket 10-12 évvel ezelőtt, vajon működni fognak-e, amikor Ukrajnába érkeznek?”
A tervet szorgalmazó ukrán energiaügyi miniszter, Herman Halusenko azonban elhárította az aggályokat, és azzal érvelt, hogy az atomenergia bővítése az egyetlen módja annak, hogy a meggyengült energiahálózat működőképes maradjon, és hogy a két VVER–1000-es reaktor a leggyorsabb és legolcsóbb elérhető lehetőség számukra.
„Az orosz támadásokkal szemben az atomenergia az energiamixünk 60 százalékát teszi ki, és az energiarendszerünk gerincét képezi – mondta a lapnak adott nyilatkozatában. – A hmelnyickiji atomerőmű fejlesztése és további blokkokkal való bővítése prioritás Ukrajna kormánya számára.”
A Bulgargaz kártérítés iránti keresetet indított a Gazprom orosz gázipari óriáscég ellen a gázszállítások csökkentése miatt az ukrajnai háború kitörése nyomán – közölte kedden a bolgár állami vállalat.
A Bulgargaz tájékoztatása szerint a párizsi választottbíróságon adta be a keresetet 400 millió euró kártérítési igénnyel. Egy peren kívüli egyezséggel a felek előzőleg kudarcot vallottak.
Bulgária és Lengyelország voltak az első országok, amelyek felé a Gazprom csökkentette a gázszállításokat 2022-ben, mert az érintett országok nem voltak hajlandók rubelben fizetni, ahogy azt Moszkva kérte az ellene elrendelt nyugati szankciók nyomán.
Az ukrajnai háborút megelőzően a Gazprom szállította a Bulgargaz által beszerzett földgáz 90 százalékát. Időközben a Bulgargaz Azerbajdzsánból szerez be földgázt, illetve görög kikötőkön keresztül cseppfolyósított földgázt (LNG) az Egyesült Államoktól és a Közel-Keletről.
Júniusban az Uniper német energiakonszern javára döntött egy stockholmi választottbíróság 13 milliárd euró kártérítést ítélve meg szintén amiatt, hogy a Gazprom csökkentette, majd végleg beszüntette a gázszállításokat. A német cég ugyanakkor a bírósági siker ellenére nem számít arra, hogy valóban meg is kapja az odaítélt összeget.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
A Bulgargas bolgár állami gázipari vállalat több mint 400 millió eurós kártérítést követel a Gazprom Export-Import orosz gázmonopóliumtól a földgázszállítások 2022 áprilisában történt hirtelen felfüggesztése miatt.
A tranzit leállítására azután került sor, hogy Bulgária az ukrajnai háború kitörése után nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért. Vlagyimir Malinov energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a Gazpromnak egy hónapja van arra, hogy önként rendezze a követelést, különben választottbírósági eljárást indítanak Párizsban – írja az Euractiv.
A kártérítést nemzetközi ügyvédi irodák által készített jogi és pénzügyi elemzés alapján számították ki. Malinov bírálta a korábbi bolgár kormányokat, amiért „elfogadhatatlan módon” két évig nem küldték meg a követelésüket a Gazpromnak. A orosz gázcég egyébként 2022 áprilisában Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletére hivatkozva állította le a gázexportot Bulgária felé, mivel az ország nem volt hajlandó rubelben fizetni, annak ellenére, hogy a szerződésben még amerikai dollárban határozták meg az egyetlen elfogadható pénznemet.
2023-ban Bulgária megkísérelte bevezetni egy az országon áthaladó orosz gázra vonatkozó kiegészítő energiaadót, amelyet a Gazpromnak kellene megfizetnie. Magyarország és Szerbia azonban ellenezte ezt, és a bolgár kormány elvetette az ötletet a Bulgária légi és tengeri schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló tárgyalások során.
A GERB vezetője és volt bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov később elismerte, hogy a gázadó csak eszköz volt arra, hogy nyomást gyakoroljanak Ausztriára, hogy oldja fel vétóját Bulgária schengeni csatlakozásával szemben. 2025 januárjától Bulgária lesz az egyetlen útvonal a Török Áramlaton keresztül történő orosz gázimportra, mivel a Gazprom Ukrajnával kötött szerződései lejárnak az idei év végén.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Ukrajna azt reméli, hogy júniusban aláírja a megállapodást két atomreaktor vásárlásáról Bulgáriától, hogy kompenzálja az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű kapacitáskiesését – közölte pénteken Petro Kotyin, az Enerhoatom állami atomipari vállalat vezetője a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kotyin elmondta, hogy az új reaktorokat a Hmelnickiji Atomerőműben telepítik, és orosz fejlesztésű berendezésekkel szerelik fel, amelyeket Kijev Bulgáriából akar importálni. „Folytatódnak a tárgyalások Ukrajna és Bulgária kormányai között, és úgy gondolom, hogy valamikor júniusban meglesz az eredménye, hogy szerződést kötünk Bulgáriával ennek a berendezésnek a megvásárlására” – vázolta.
Az igazgató szerint a Hmelnickiji Atomerőműben az első reaktor helyszínét júniusra készítik elő, és azonnal készen áll a beépítésre. Ha a reaktort időben és hiánytalanul szállítják, az Enerhoatom két-három éven belül készen áll az új reaktor üzembe helyezésére – ez az időszak az erőmű turbinájának legyártásához is szükséges – tette hozzá, megjegyezve, hogy az Enerhoatom előzetes tárgyalásokat folytat a General Electric amerikai vállalattal a turbina megépítéséről.
A második reaktort később telepítik, de Kotyin nem mondott határidőt. Jelezte, hogy Bulgária korábban 600 millió dollárra becsülte a két reaktor árát, Szófia azonban igyekezett emelni a berendezések árát, amelyeket Bulgárián kívül csak Oroszországban lehet megvásárolni.
„A bolgár fél folyamatosan próbál több profitra szert tenni, mint ez a 600 millió dollár, és minél több idő telik el, annál magasabbra srófolják az árat, de mi továbbra is a 600 millió dolláros árra koncentrálunk” – mondta el Kotyin. A szavai szerint az Enerhoatom további két reaktort kíván építeni az amerikai AP-1000-es reaktor alapján Hmelnickijben, és április elején megkezdi a betonozást a két új reaktorhoz.
Bulgáriában péntektől teljes tilalom lépett életbe az orosz kőolaj behozatalára – számolt be a BGNES bolgár hírügynökség.
A tilalom oka Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Az Európai Bizottság már két éve embargót rendelt el az orosz kőolajjal szemben, hogy csökkentse a Kreml háborús bevételeit, Bulgária azonban könnyítést kért, amit meg is kapott.
A bolgár parlamentben 2023 közepe óta folytak viták az orosz kőolaj behozataláról, egyes pártok az import teljes betiltását szorgalmazták. A parlament végül úgy döntött, hogy az év elejétől fokozatosan csökkenti a Bulgáriába érkező orosz olajimport mennyiségét.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírhez hozzáfűzte: tavaly júniusban vált ismertté, hogy a bolgár energiaügyi minisztérium választott bírósági keresetet készít a Gazprom orosz gázvállalattal szemben, miután Oroszország 2022 áprilisában felfüggesztette a Bulgáriába irányuló gázszállításokat.
Bulgária megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Gazprommal, és kérte a gázszállítás újraindítását, de az orosz cég nem volt hajlandó erre egyértelmű választ adni. A bolgár energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a kormány nem tett le arról, hogy beperelje a Gazpromot, amiért az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2002. februári kezdete után két hónappal leállította a gázszállításokat Bulgáriába.
A bolgár parlament ma határozatot fogadott el az orosz gázra kivetett adó és az orosz olajra vonatkozó korlátozások eltörléséről, közölte a 021.rs.
Eltörölték az orosz gáz Bulgárián keresztül történő szállításának többletdíját. Továbbá elfogadták azt a módosítást, amely felgyorsítja az orosz olajimportra vonatkozó korlátozásokat, ami elsősorban a Lukoil Neftohimnak kedvez. Az energiaügyi miniszter, Dubravka Đedović Handanović néhány napja úgy nyilatkozott, örül, hogy megoldották ezt az esetleges problémát és így a polgároknak nem kell magasabb árat fizetniük az országba érkező gázért.
Bulgária egy évvel kitolta, 2025 elejére az euróbevezetés céldátumát – közölte a kormány sajtószolgálata szerdán.
A halasztást nem indokolták, de már február elején az akkori pénzügyminiszter is úgy látta, hogy az eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti csatlakozásnak nincs sok esélye, mert Bulgária lemaradásban van a szükséges törvényi előfeltételek megteremtésében.
Bulgária eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti belépés céldátumának tarthatóságát több szakértő kétségbe vonta egyebek mellett a magas infláció miatt.
A nemzeti statisztikai hivatal kimutatása alapján 2022-ben 15,3 százalékos volt az éves infláció Bulgáriában, ami a nyolcadik legmagasabb ráta volt az EU-ban
Az euróövezethez való csatlakozás egyik kritériuma, amelyet az összes uniós tagállam által 1993-ban ratifikált maastrichti szerződésben rögzítettek, az árstabilitásra vonatkozik. Ez arról szól, hogy az uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindex (HICP) nem lehet 1,5 százalékponttal magasabb, mint a három legjobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának az átlaga.
Bulgáriában 6,4 százalék volt az infláció szeptemberben az augusztusi 7,5 százalék után, míg az euróövezetben az augusztusi 5,2 százalékról szeptemberben 4,3 százalékra, az EU-ban 5,9 százalékról 4,9 százalékra változott.
A bolgár kormány csütörtökön jóváhagyta az orosz olajimport fokozatos megszüntetésére irányuló kezdeményezést, amely lehetővé teszi annak a tervezettnél hamarabb történő megszüntetését.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Bloombergre hivatkozva.
Bulgária és több más uniós ország 2024 végéig mentesül az orosz olajimport tilalma alól.
A bolgár kormány kezdeményezése azonban azt irányozza elő, hogy ez év végéig 80%-ra korlátozzák az orosz olaj felhasználását a Lukoil finomítóban, jövő év októberéig pedig teljesen felhagyjanak vele.
Ez a lépés arra kényszeríti a helyi Naftohim Lukoil olajfinomítót, hogy alternatív nyersanyagokat keressen. Lehetséges, hogy Bulgáriának a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában kell alternatívákat keresnie az orosz olaj helyettesítésére.
