A legmagasabb arányt érte el 2016 óta a globális devizatartalékban a jüan, ugyanakkor jelenleg még megkérdőjelezhetetlen az amerikai dollár vezető szerepe. A jüan jelenleg az ötödik helyet foglalja el a tartalékvaluták sorában, a dollár, az euró, a jen és a brit font után.
A kínai jüan a globális devizatartalékok 2,88 százalékát tette ki 2022 második negyedévében – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentéséből, a jüan így az ötödik helyet foglalja el a tartalékvaluták sorában, a dollár, az euró, a jen és a brit font után. A 2,88 százalékos globális részesedés 1,8 százalékpontos növekedést jelent a jüan részesedése a globális devizatartalékokban 2016. október 1. óta, amikor is a kínai valuta ötödikként bekerült az IMF különleges lehívási jogok – SDR – kosarába.
Megfigyelők szerint ez a jüan globalizálódásának folyamatát, valamint a kínai gazdaság hosszú távú fejlődésének lendületéről alkotott nemzetközi képet tükrözi. A szakértők szerint az arány a jövőben tovább emelkedhet, a jüan bizonyított viszonylagos stabilitása miatt, valamint a Nyugat Oroszország elleni szankciói szintén gyorsítani fogják, hogy a jüan fokozatosan „biztonságos menedékeszközzé” váljon.
Ez pedig visszahat a valuta stabilitására is, hiszen annak mind a devizatartalékok, mind a globális fizetések terén történő bővülése támogatást nyújt a valuta árfolyamának stabilizálásához a globális gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok sorozata közepette. A jüan növekvő globális elismertségének jelentős megnyilvánulásaként az IMF augusztusban tovább növelte a kínai valuta súlyát az SDR-t alkotó valutakosárban 1,36 százalékponttal 12,28 százalékra.
A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication – ismertebb nevén a SWIFT – globális fizetési szolgáltató adatai szerint is a kínai jüan augusztusban tovább őrizte pozícióját a globális fizetések érték szerinti ötödik legaktívabb valutájaként – 2,31 százalékos részesedéssel.
Augusztusban a jüannal teljesített fizetések összege 9,25 százalékkal ugrott meg hónapról hónapra – derült ki a SWIFT adataiból.
A kínai Renmin Egyetem egyik kutatója a Global Timesnak elmondta, hogy egyre többen ismerik el a jüan nemzetközivé válásának hosszú távú tendenciáját.
Ming Ming, a Citic Securities vezető közgazdásza hozzátette, befektetési szempontból a jüanban denominált eszközök egyre vonzóbbak a külföldi befektetők és intézmények számára, beleértve a kötvényeket, részvényeket és egyéb eszközöket. Emellett ezek az eszközök egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az olyan piacokon, mint Oroszország.
A jelentések szerint a kínai jüan és az orosz rubel piaci kereskedési volumene 2023-ban Oroszországban meghaladja a rubel és az amerikai dollár kereskedelmét.
Egyes elemzők szerint az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók felszínre hozták az amerikai dollárra és az euróra való túlzott támaszkodás kockázatait, ami további lendületet ad más országoknak, hogy alternatív fizetési lehetőségeket, például a jüant keressék.
A dél-afrikai ország az egykori Brit gyarmati birodalom része volt, és függetlenségének kikiáltása után gyakorlatilag összeomlott a rézbányászatra épülő gazdasága, a színesfém világpiaci árának esése miatt. Zambia rosszabbnál rosszabb konstrukcióval felvett hitelei tovább rontották a pénzügyi helyzetét, azonban az egykori könyvelőből lett, előre lesajnált elnök tavalyi hivatalba lépése óta több mint felére csökkentette az inflációt, megerősítette az állami fizetőeszközt és stabillá kormányozta országa gazdaságát.
A zambiai fizetőeszköz, a kwacha idén szeptemberig 18,5 százalékot erősödött az amerikai dollárral szemben, ezzel az afrikai ország pénzneme lett a legjobban teljesítő valuta a világon. Míg a nagy afrikai országok, mint a Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Nigéria, Ghána vagy Kenya nem tudták kezelni a növekvő inflációt és a pénzromást, a zambiai kormány a tavalyi 24,4 százalékos inflációt idén 9,7 százalékra csökkentette.
Pedig amikor Hakainde Hichilema zambiai elnök tavaly a hivatalába lépett, a szkeptikusok gúnyolták, „számológépes fiúnak” nevezték a gazdaságra való erős összpontosítása és könyvelői múltja miatt. Pedig utólag nyilvánvalónak tűnik, hogy Zambiának pontosan ezekre a készségekre volt szüksége ahhoz, hogy kilábaljon az akkori gazdasági zűrzavarból, mivel ez lett az első afrikai ország, amely a járvány idején visszafizette adósságait, és a gazdaságot stabil pályára állította.
Az inflációt kontroll alatt tartjuk, a zambiai kwacha stabilizálódott, és egyre erősebb a nagy devizákkal szemben, Zambia erősödik – tette közzé Hakainde Hichilema elnök a hivatalos Twitter-oldalán.
A sötét múlt
Zambia, hivatalosan a Zambiai Köztársaság, egy független állam Dél-Afrikában. Mintegy 20 millióan lakják, és alkotmánya értelmében hivatalosan keresztény nemzet. Az egykori brit gyarmat 1964-ben lett független, de a britek által vezetett Nemzetközösség tagja maradt és így a hivatalos nyelve az angol.
Afrikai országként erős a mezőgazdasága, azonban gazdaságának alapja a rézbányászat, melynek 90 százalékát exportra szánják, nyersen feldolgozva egyaránt, elsősorban Kínába.
Az 1970-es évek közepén azonban a réznek leesett a világpiaci ára, amely nagyon megnehezítette az ország helyzetét, mivel a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott. Az afrikai állam újabb pénzügyi problémái akkor kezdődtek, amikor 2012-ben sikertelenül fordultak hitelhez az IMF-hez. Az akkori vezetés Kínához fordult, ahonnan rendkívül előnytelen feltételekkel vettek fel több milliárd dollárnyi hitelt. Az államadósság öt évvel később elszabadult, a koronavírus-járvány és a recesszió pedig tovább rontotta a költségvetés állapotát és az ország lehetőségeit az újabb hitel felvételére. A kormány által közzétett életkörülmény-felmérés szerint a szegénység szintje vidéken rosszabb lett, ennek ellenére a városokban is sok kiterjedt nyomornegyed található.
Zambia titka
Mi lehet Zambia titka abban, hogy olyan gazdasági területeken szárnyaljon, ahol a világ szinte minden országa szenved? A fővárosi Politikai Monitoring és Kutatóközpont szerint a válasz egy sor monetáris és fiskális intézkedésben keresendő.
A kormány monetáris politikai bizottsága tavaly novemberi ülésén úgy döntött, hogy 50 bázisponttal 9 százalékra emeli a monetáris irányadó kamatlábat.
Az árfolyam pedig a mai napig változatlan, a végső cél azonban az infláció csökkentése 2023 közepéig hat és nyolc százalékra, amely várhatóan teljesülni fog.
A mezőgazdaság és az állattenyésztés támogatása érdekében a kormány eltörölte az ötszázalékos vámot a szarvasmarha- és csirkeállományok behozatalára, amellyel az élelmiszerárak növekedési üteme a júliusi 12 százalékról augusztusra 11,3 százalékra mérséklődött. A kihívások azonban továbbra is fennállnak a bányászatban, amely az ország GDP-jének tíz százalékát adja.
Az Ukrajnában zajló háború és a Covid okozta gazdasági válság miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy új megállapodást kötött Zambia adósságának átstrukturálásáról, emellett az IMF igazgatótanácsa augusztus 31-én 1,3 milliárd dolláros kölcsönt hagyott jóvá Zambiának a 2021 augusztusában kapott alapból, és további 1,3 milliárd dollár lehívását is lehetővé tette igény szerint. Az intézkedések nagyban elősegítették az afrikai valuta megerősödését a dollárhoz képest.
Patrick Chileshe közgazdász szerint a másik ok, amiért a kwacha erősödik az amerikai dollárral szemben, a megnövekedett devizakínálat. Az árfolyam ingadozása ellen ugyanis a jegybank júniusban átlagosan napi 13 millió dollárt adott ki.
„Láttuk, hogy a Kwacha megerősödött, és ezt a Bank of Zambia által a piacra irányuló megnövekedett devizakínálat vezérelte, amely konzisztens volt a piacon, miközben az USA-dollár iránti kereslet alacsony volt, és ez a zambiai kwacha felértékelődéséhez vezetett” – vélekedett Chileshe.
Jelentősen erősödött a forint a múlt héten az uniós csúcson született megállapodás hatására, így most 355 alatt kezdi az újabb izgalmasnak ígérkező hetet. Most elsősorban az MNB holnapi kamatdöntő ülésére figyelnek a befektetők, de szerdán jön a Fed kamatdöntése is.
Hétfő délelőttre 353,4-ig erősödött a forint, ez 0,2%-kal alacsonyabb a péntek esti árfolyamnál, vagyis a jelek szerint maradt még szufla a magyar devizában.
Hétfő reggel 354,24-nél járt a forint az euróval szemben, ez megegyezett a péntek esti szinttel. A múlt héten jelentős erősödést mutatott a forint, mintegy másfél százalékkal értékelődött fel az euróval szemben azt követően, hogy a magyar és a lengyel kormány megállapodott az uniós költségvetésről, így elhárult a vétó veszélye. A következő napokban az MNB holnapi kamatdöntése és az érkező friss előrejelzések mozgathatják elsősorban az árfolyamot, majd szerda este érkezik a Fed döntése is. A dollárral szemben 292-nél járunk, az angol font pedig 390,5 forintba kerül.
A régiós versenytársak közül a lengyel zloty és a cseh korona is minimális erősödéssel kezdi a hetet, miközben a feltörekvő piacokon a török líra fél százalékos gyengülésben van a dollárral szemben, a dél-afrikai rand viszont 0,7%-os erősödést mutat.
Az euró megint erősödéssel indítja a hetet a dollárral szemben, a jegyzés 1,2155 körül jár már, ez 0,3%-kal magasabb a péntek estinél. A japán jen minimális erősödésben van a dollárral szemben, az angol font pedig 1,2%-os szárnyalást mutat miután az utolsónak gondolt határidő után is folytatódnak a Brexit-tárgyalások.
Az
árfolyam-növekedéshez Ukrajnában a valuta iránti kereslet növekedése vezetett,
nincs gazdasági alapja. Ez az igény elsősorban az ukrán vállalatok és a
lakosság részéről nyilvánult meg.
Ezt Oleg Csurij, a Nemzeti Bank
elnökhelyettese jelentette be a Monetáris tanács ülését követő eligazításon.
Elmondása szerint a hrivnya
értékcsökkenésének (és a devizaárfolyam növekedésének) nincsenek gazdasági
okai. A folyamatot a koronavírus terjedése okozta pánikhangulat váltotta ki.
„A keresletet az ukrán export- és importőr vállalatok generálják, akiknek devizahitelük van plusz a lakosság. Láthatjuk, hogy a készpénzpiac gyorsan reagált az eseményekre. Mi ezt pszichológiai tényezőkkel magyarázzuk, a világgazdaságban végbemenő folyamatok és természetesen a vírus” – mondta Csurij.
Ugyanakkor cáfolta azt a tényt, hogy a
hrivnya zuhanása összefügg a külföldi befektetők kiáramlásával az ukrán
gazdasági életből.
„A külföldiek részéről a deviza iránti érdeklődés nagyon alacsony. Ebben a hónapban közel 168 millió dollárt vásároltak, ami csekély szám ahhoz viszonyítva, hogy a Nemzeti Bank ezen a héten 700 millió dollárt adott el”– tette hozzá a Nemzeti Bank alelnöke.
Március 9-én a kőolaj világpiaci ára 30%-al
csökkent. Ezt a piacon kialakult, koronavírus által kiváltott pánik, valamint
az OPEC és Oroszország közötti eredménytelen tárgyalások váltották ki. Mindez
rekord visszaesést váltott ki a tőzsdén.
