A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
Mintegy 2,3 milliárd dollár értékben szállítottak dollár- és euróbankjegyeket Oroszországba azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázióra adott válaszul 2022 márciusában megtiltotta bankjegyei odaexportálását, írja a Reuters, miután betekintést nyert a korábban ismeretlen, vonatkozó vámadatokba.
A készpénzt olyan országokból szállították Oroszországba, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a Moszkvával folytatott kereskedelemre. Ilyen az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. Az összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A Reuters által látott vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, azt tehát nem tudni, hogy idén mennyi amerikai és EU-s készpénz jutott Oroszországba.
A hírügynökség ugyanakkor arról is ír, hogy Moszkva közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása előtt alaposan bespájzolt a nyugati valutákból, felkészülve a borítékolhatóan érkező szankciókra. 2021 novembere és 2022 februárja között ugyanis 18,9 milliárd dollárnyi dollár- és euróbankjegy érkezett Oroszországba, míg az azt megelőző négy hónapban mindössze 17 millió dollár.
Az orosz központi bank az ukrajnai invázió indulását követően gyorsan lekorlátozta a magánszemélyek devizakészpénzfelvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt. Az adatok szerint 2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot.
Ezzel szemben a devizabeáramlás jóval nagyobb volt. A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy Aero-Trade nevű cég volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi váltót jelentett be.
Az Aero-Trade 73, egyenként 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt regisztrált, amelyeket mind a moszkvai Domodedovo repülőtéren, a vállalat székhelyének közelében lévő nemzetközi csomóponton vámkezeltek. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként írták le. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő szerepelt, vagyis mint a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezet. A Reuters nem tudta azonosítani az Aero-Trade ügyfeleit, és nem tudta meghatározni a készpénz forrását vagy rendeltetési helyét.
Az Aero-Trade tulajdonosa, Artem Martinjuk a Reuters megkeresésére kétségbe vonta a hírügynökség által látott vámnyilvántartások hitelességét, bővebben pedig nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A cég kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogy “az Aero-Trade nem foglalkozik keményvaluta Oroszországba történő szállításával”.
A vámadatok szerint az Aero-Trade által kezelt 20 millió eurós szállítmányt tavaly februárban az Yves Rocher Vostok, az Oroszországban még mindig több tucat üzletet működtető Yves Rocher francia kozmetikai csoport leányvállalata importálta. Az adatokban sem származási ország, sem a szállító neve nem szerepelt. A franciaországi anyavállalat, a Groupe Rocher a Reuters megkeresésére azt mondta, hogy sem a csoport, sem az Yves Rocher Vostok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérte a szóban forgó átutalást.
Az invázió kezdete óta beáramlott 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint egynegyedét orosz bankok hozták be, nagyrészt nemesfémekkel fizettek érte, mondta a Reutersnek egy a vámfeljegyzéseket és tranzakciókat ismerő személy.
Szerinte több orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt külföldről 2022 márciusa és 2023 decembere között, és nagyjából ezzel megegyező értékben nemesfémet exportált. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítmányok a bankjegyeket szállító vállalatokhoz kerültek – ez már a nyilvántartásokból derül ki.
Az orosz hitelező Vitabank például 2022 és 2023 között 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől. Ugyanebben az időszakban a Vitabank 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt a török cégnek. A Demas a Reuters forrása szerint az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállította a bankjegyeket Oroszországba, hogy ne sértse meg a török és a nemzetközi szabályokat. A forrás szerint 2023 harmadik negyedévében minden olyan szerződés kifutott, melyet a Demas még az invázió előtt kötött orosz cégekkel, attól fogva pedig leálltak az efféle kereskedéssel.
A vámdokumentumokból kiderül, hogy a többi nagy készpénzimportőr között ott voltak olyan szervezetek is, melyek az orosz állami hadiipari konglomerátum, a Rosztek ellenőrzése alatt állnak. A Roszteket az USA már 2014 óta szankcionálja. A Reuters megkeresésére nem reagáltak, ahogy a Vitabank, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány sem.
Ukrajna lakossága 2024 júliusában készpénzt és nem készpénzes valutát adott el kereskedelmi bankoknak 1,658 milliárd dollárekvivalens értékben, és 2,775 milliárd dollárt vásárolt. A nettó valutavásárlás 1,117 milliárd dollárt tett ki – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a valutavásárlások volumene 14,9%-kal nőtt júniushoz képest, amikor az ukránok 972 millió dollárt vettek. Az év eleje óta az ukránok 6,356 milliárd dollárt vásároltak a bankoktól. Júliusban az majdnem 12 éves rekordmennyiségnek megfelelő valutát vásároltak (2012 novemberében 1,523 milliárd dollárt).
A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41-42 hrivnya között ingadozott. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 50 kopijkával 41,30 hrivny/dollárra nőtt az árfolyam. A készpénz kamatláb teljes mértékben a bankközi árfolyamtól függ, ahol az NBU dominál, és meghatározza, hogy milyen lesz az arány. A bankközi árfolyam 40,50 hrivnyáról 41,00 hrivnya/dollárra nőtt.
A hivatalos árfolyam július 22-én elérte a 41,49 hrivnya/dollár maximumot, majd 41,02 hrivnya/dollárra esett. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 49 kopijkával (2,1%-kal) nőtt az árfolyam. Az év eleje óta a dollár 3,04 hrivnyával (8,0%-kal) erősödött.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) becslése szerint a bankokon kívüli készpénz mennyisége 2024 júniusában 1,3 milliárd dollárra nőtt a 2023. júniusi 0,8 milliárd dollárral szemben – számolt be az rbc.ua hírportál az NBU 2024. júniusi fizetési mérlegáttekintésére hivatkozva.
Az NBU közlése szerint 2024 január–júniusában a bankokon kívüli készpénz mennyiségének növekedését 7,9 milliárd dollárra, 2023 megfelelő időszakában pedig 6,1 milliárd dollárra becsülik. A jegybank nem közölt becslést a lakosság és a vállalkozások kezében lévő készpénz teljes mennyiségéről, de az előzetes becslések szerint ez az összeg meghaladhatja a 120 milliárd dollárt.
Így a készpénz továbbra is az ukránok fő megtakarítási formája, és jelentősen meghaladja a készpénzes hrivnyamennyiséget – 800 milliárd hrivnyát (kevesebb, mint 20 milliárd dollár).
A bankok által Ukrajnába behozott készpénz devizamennyisége 2024 júniusában 1,331 milliárd dollár volt. A júniusi volumen az év eleje óta a maximumot érte el, bár jelentősen elmaradt a januáritól (1,864 milliárd dollár).
A lakosság 972 millió dollárt vásárolt a bankokban júniusban, ami 6,1%-kal kevesebb, mint májusban. Az év eleje óta az ukránok 5,238 milliárd dollárt vásároltak. A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41 hrivnya körül ingadozott.
India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
Ki gondolná, hogy az olaj kereskedelmében probléma lehet a fizetés: stratégiai fontosságú árucikk, amelyért a világ legkeményebb valutáival fizetnek, leginkább dollárral vagy euróval. Csakhogy Oroszországot Ukrajna megtámadása óta szankciók sújtják, amik a nemzetközi fizetési rendszerben való részvétételét is nehezítik.
Szankciós kellemetlenségek
Így a dollár és az euró nem vonzó számára, hisz korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja használni, mondhatni ezek barátságtalan országok pénznemei. Egyúttal importálni sem tud az adott országokból a szankciók miatt, így szinte mindent Kínából vásárol meg, amire szüksége van. Ehhez viszont jüanra van szüksége, ugyanakkor idén rengeteg indiai rúpiához jutott a megnövekedett indiai olajeladások révén.
A rúpiával viszont már nem tud mit kezdeni, mivel sokkal kevesebbet vásárol Indiában, mint az oda eladott olaj értéke. Ezért felszólította Indiát, hogy fizessen jüanban. Normális körülmények között ezek a problémák kezelhetők, hisz egyszerűen átváltják a piacon egyik devizát a másikra, azonban a rúpia még nem teljesen konvertibilis a nemzetközi kereskedelemben.
India szempontjai
India szabadabban végezhetné tranzakciót ezzel együtt is, hisz mondjuk devizatartalékaiból vásárolhatna dollárt, de a Bloomberg értesülése szerint India ezt nem szívesen tenné, mivel Kínával egyrészt feszült a viszonya határkérdések miatt, másrészt szeretné saját devizája regionális szerepét növelni. Ez, ha a gazdasága erősödik és a jelenleginél sokkal komolyabb súlya lesz, magától is megvalósul, rövidtávon viszont érdekes kérdés lesz, hogy találnak-e megoldást, vagy Oroszország elveszti legnagyobb vevőjét, India pedig vásárolhatja a drágább közel-keleti olajat.
A bankokon kívüli készpénz valuta teljes összege Ukrajnában 116 milliárd dollár, mely összeg állampolgári és vállalkozói megtakarítás – számolt be Bohdan Danilisin, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tanácsának tagja a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danilisin azt írta: „A háztartások és a vállalkozások pénzeszközeik nagy részét valutában tartják.” A tájékoztatása szerint ez az összeg a 2023. szeptember 1-jei állapotoknak megfelelően 136 milliárd dollárt tett ki készpénzben, valutabankbetétekben és devizakötvényekben.
Ahogy a nemzeti banki tanácsos megjegyezte, a háború alatt 4 százalékponttal nőtt a valutaeszközök aránya a vállalkozások és a lakosság teljes pénzügyi vagyonában. (2022. január 1-től 65 %-ról 2023. szeptember 1-re 69 %-ra). „A valutaeszközök több mint 85 %-a készpénz valuta (116 milliárd dollár)” – mutatott rá a bankszakember, hozzátéve, hogy „ez bankokon kívüli valuta”.
A háztartások és vállalkozások pénzeszközeinek szerkezetében a hrivnya pénzeszközök 31 %-ot tesznek ki, ebből a készpénz hrivnya 31 %, a háztartások lekötött betétei 11 %, az üzleti lekötött betétek 11 %, a folyószámlák 42 % – vázolta Bohdan Danilisin.
Augusztus 21-től tovább gyengült a hrivnya. Miért változott a trend, és mi lesz ősszel, a dollár árfolyamával?
A dollár ára növekedésének okai Ukrajnában
Olekszij Druhov, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem menedzsment tanszékének professzora úgy véli, hogy a dollár drágulásának fő oka a hadseregnek nyújtandó pótlékok kifizetésének visszaállítása, a gabonafolyosó blokkolása, a hadműveletek elhúzódása és spekulatív bevételszerzési kísérletek – számolt be Facebook-oldalán, közölte az Espresso.
A professzor ugyanakkor megjegyezte, hogy a hrivnya hirtelen összeomlására nincs ok. Hiszen makrogazdasági szempontból a helyzet stabil. A bankközi helyzet kiszámítható, a nemzetközi pénzügyi segítség időben érkezik. Olekszij Druhov megjegyezte, hogy most trendváltással van dolgunk, mert ha korábban olcsóbb volt a dollár, most fokozatosan drágulásnak indult.
Eközben a Nemzeti Bank lemond a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva. A hrivnya dollárhoz viszonyított 18 hónapos fix árfolyama után a Nemzeti Bank a rugalmas árfolyamra készül áttérni.
A Nemzeti Bank biztosított arról, hogy az átmenet első szakaszában aktívan jelen lesznek a devizapiacon, hogy megvédjék azt az erős árfolyam-ingadozásoktól, és kompenzálják a piaci devizahiányt.
Szakértők becslése szerint a rugalmas árfolyamra való áttérés után, amely alatt a jegybank figyelemmel kíséri és szükség esetén módosítja a devizapiaci helyzetet, az árfolyamnak nem kellene jelentősen változnia.
A dollár erősödik a világpiacon
Az amerikai gazdaság pozitív makrogazdasági adatainak hátterében a dollár erősödik a világpiacon egy, hat másik világvalutából álló kosárhoz képest. Ez többek között a japán jen és a kínai jüan gyengülésére vonatkozik. Utóbbi a gazdasági növekedés lassulása miatt veszít pozícióiból, írta a Reuters.
A rubel összeomlása
Oroszországban hirtelen összeomlott a rubel, emiatt az elnök rendkívüli ülést tartott. A Bloomberg szerint Oroszországban jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak a valutakontroll megerősítésének kérdésére. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának irányadó kamatának hirtelen 12%-ra való emelkedése nem mentette meg a helyzetet a rubel összeomlása kapcsán. A 24 Finance beszámolója szerint az orosz rubel az év eleje óta körülbelül 25%-ot veszített és a világ három leggyengébb devizája közé tartozik a fejlődő piacokon. Az okok között többek között Prigozsin zendülési kísérletét említik, amely után jelentősen felgyorsult a rubel leértékelődése. Ráadásul erőteljes nyomást gyakorolnak a rubelre szankciókorlátozások, a gáz- és olajexport volumenének csökkenése (és ezáltal a devizabevételek csökkenése), valamint a tőkekiáramlás az országból.
A The Economist írása szerint az Oroszországi Föderációnak vagy az áruimportot, vagy a katonai kiadásokat kell csökkentenie. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a civil gazdaság sínyli meg, mert az infláció miatt csökken az átlag orosz állampolgárok vásárlóereje.
Az Oroszországi Föderáció még az összes monetáris eszköz és a kiegészítő alapból származó forrás felhasználásával sem lesz képes radikálisan megváltoztatni a helyzetet és elkerülni a jelentős veszteségeket a gazdaság számára.
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
A jövő év elején a jegybank folytatja a rögzített árfolyam-politikát. Ezt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás mértéke teszi lehetővé.
A megnövekedett devizakereslet azonban továbbra is az árfolyam emelkedéséhez vezethet a készpénzpiacon, közölte Jurij Krohmal, az Avangard Bank treasury termékek értékesítési részlegének vezetője az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában, és megjegyezte, hogy Ukrajna devizatartalékainak értékesítési üteme decemberben felgyorsult, és januárban is magas lehet. Az elemző nem zárja ki, hogy az év végén a készpénzszegmensben gyengülés következik be a hrivnya beáramlása miatt. Ezért a pénzváltókban valamivel drágább lesz a dollár.
A következő év nehezebb lesz, mint az előző
Bohdan Mirosnyicsenko az Ekonomicsna Pravdában közzétett cikkében azt írta, hogy a világgazdaság jövőre nehéz időket él át. A 2022-es évet az elmúlt 40 év világszerte rekord áremelkedése jellemezte. Az infláció nyáron a fejlett országokban meghaladta a 9%-ot. A pénz leértékelődését a pénznyomtatás túl nagy mértéke a pandémia idején, valamint az ellátási láncok bonyolultsága, az ukrajnai háború és az újabb kínai lockdownok okozták.
A jegybankok megpróbálják megfékezni az inflációt
Az infláció kordában tartása érdekében az országok jegybankjai 2022 folyamán többször is irányadó kamatemelésre kényszerültek. Ezért drágultak a hitelek, az emberek nem vesznek fel újabb hiteleket, csökken a gazdaságban a forgó pénzmennyiség. Az USA-ban az irányadó ráta emelése következtében 16,7%-kal csökkent a dollár mennyisége az országban. A vállalkozások és a fogyasztók kevesebbet költenek, így az árak leesnek. Másrészt, a vállalkozások elveszítik ügyfeleiket, és nehezebben gyarapodik. Az infláció megfékezésére a gazdasági növekedést kell feláldozni. Nincs más módja az infláció elleni küzdelemnek. Minél nagyobb mértékben emelik azonban az irányadó rátát, annál nehezebb dolguk lesz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A túl kemény intézkedések gazdasági visszaeséshez, azaz recesszióhoz vezethetnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció hatása két éven belül visszatér a normál szintre. Így 2023-ban szintje 6,5%, 2024-ben 4,1% lesz.
Kérdéses a GDP növekedés
A kamatlábak emelésének következményei 2023-ban érezhetőek lesznek. Az USA-ban a GDP-növekedése mindössze 1%-os lesz, az eurózónára vonatkozó előrejelzések is meglehetősen pesszimisták. A Goldman Sacks a GDP 0,1 százalékos csökkenésére számít.
A földgáz hiánya jövőre válik nyilvánvalóvá
Fő oka – a gázhiány, a magas árak, amelyek miatt a vállalkozások nem tudnak majd teljes kapacitással dolgozni. A legnagyobb visszaesés Németországban várható. Ennél rosszabb helyzet csak Nagy-Britanniában lesznek, amelynek nem volt ideje kilábalni a Brexit okozta gazdasági sokkból, az országot az infláció és az energiaválság borította el.
A jövő évben kevesen számítanak a földgáz árának csökkenésére. Jelenleg Európában akut hiány van a kék üzemanyagból, ezért az országok cseppfolyósított gázt fognak vásárolni a világpiacon. Ez felpörgetett keresletet és magasabb árakat eredményez. A szakértők véleménye szerint a következő télre nehezebb lesz a felkészülés, mint a mostanira. Hiszen az EU jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik, de ezek tavaszra elfogynak.
Újabb innovációk várhatóak az energetikai iparban
A kék üzemanyag magas ára ösztönzi az innovációk fejlődését és bevonzza a befektetéseket az energetikai szektorba. Németország már bejelentette, hogy a jövő év végéig öt terminált épít a cseppfolyósított gáz tárolására, más uniós országok pedig más országok gázvezetékeinek bővítésébe fektetnek be.
Végső soron az energiahiány hatására az eurózóna országai átgondolhatják az atomerőművekkel kapcsolatos negatív hozzáállásukat.
A héja Fed által megerősített dollár számos országot hoz nehéz helyzetbe. Elsősorban afrikai országok kerültek nagy bajba, ahol folyamatosan nő az adósság.
Az amerikai dollár a Fed egyre agresszívebb kamatemeléseinek hatására sokat erősödött az idei évben, amit többek között a forint és az euró is megszenvedett, de nem az európai kontinens fizetőeszközei teljesítettek a leggyengébben a zöldhasúval szemben, az energiaválság ellenére sem.
A dollár erősödését segítette a befektetők menekülése a biztonságosnak tartott amerikai devizába, de relatíve jól teljesítettek a nagy energiavagyonnal rendelkező és a számottevő kamatemelést végrehajtó országok pénzei is. Mások azonban kevésbé voltak szerencsések.
A Johns Hopkins Egyetem közgazdászprofesszora, Steve Hanke rendszeresen közzéteszi az év legrosszabbul teljesítő devizáinak a listáját, és ezek között most előkelő helyre került a ghánai cedi, amelyből az év elején még nagyjából hat elég volt egy dollár megvásárlására, mára azonban már több mint 14 cedi kell hozzá.
Az éves szinten értékéből mintegy 60 százalékot vesztő ghánai deviza problémáit többek között a megélhetési költségek emelkedése és a fenntarthatatlan adósság okozta, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon – írja a CNBC.
A devizát aztán újabb csapás érte, amikor a jegybank elhalasztott egy devizaaukciót, miközben az elnök lemondását követelő tüntetések rázták meg az ország fővárosát, Accrát.
A cedinél is rosszabbul szerepelt idén a kubai peso, a második legrosszabbul teljesítő fizetőeszköz, és az értékének több mint háromnegyedét elvesztő zimbabwei dollár, amely a legnagyobbat esett az idén. Mind a két országban elszabadult az infláció is.
Zimbabwéban az utolsó hivatalos adat szerint októberben 268 százalékra ugrott a drágulás éves szinten, ám Hanke szerint ez is alulbecsli a valóságot, szerinte 417 százalékos az infláció. Kuba is hasonló problémákkal küzd, ráadásul itt a különbség még szembeszökőbb a hivatalos adatok és Hanke számításai között: a hivatalos 37 százalékkal szemben Hanke modellje szerint 166 százalékos a valóságos adat.
A múlt héten az egyiptomi font is nagyot zuhant, és felkerült a leggyengébb devizák listájára, miután az ország adósbesorolásával kapcsolatban a Fitch Ratings a kilátásokat negatívra változtatta, miközben az ország deviztatartalékai a márciusi 35 milliárd dollárról októberre 32 milliárd dollár alá apadtak.
A Fitch felhívta a figyelmet az ország jövőre lejáró hatmilliárd dollár értékű adósságára, amelyet 2024-ben újabb kilencmilliárd dolláros tétel követ.
A leggyengébben teljesítő devizák között megtalálható még a Srí Lanka-i rúpia, a venezuelai bolívar, a Sierra Leone-i leone, a mianmari kjap, a laoszi kip és az ukrán hrivnya is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt tervezi, hogy 1,4 milliárd dollár támogatást ad Ukrajnának – közölte kedden késő este az IMF ügyvezető igazgatója.
Krisztalina Georgieva azt mondta, hogy kedden elküldték a javaslatot jóváhagyásra az igazgatótanácsnak az 1,4 milliárd dollárról, amit már akár szerdán jóvá is hagynak. A támogatásnak az a célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.
Georgieva arról is beszélt, hogy szerinte az ukrajnai háborúnak és az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak „mellékhatásai” és „hosszú távú következményei lesznek”. Ez elsősorban az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos országokat, valamint a nyersanyagárakat érinti.
Georgieva azt is elmondta, hogy még nincs pontos becslésük arról, hogy mennyivel eshet az orosz gazdaság, de nagyon valószínűnek tűnik a recesszió.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
