Az amerikai elnök legújabb vámintézkedései meglepő célpontokat is érintettek: olyan lakatlan, antarktiszi szigeteket, mint a Heard-sziget és a McDonald-szigetek. Ezeken a távoli területeken nincs állandó emberi jelenlét, és gazdasági tevékenység sem nagyon akad, mivel lakóik többsége pingvin vagy egyéb tengeri madár. Ugyanakkor a vámokat megmagyarázhatja, hogy ezek a szigetek Ausztrália külső területeinek minősülnek – írja a hirado.hu.
Donald Trump szerdán ismertette az új vámtételeket, a felsorolásban nemcsak országok, hanem olyan területek is szerepeltek, amelyek hivatalosan nem számítanak önálló államnak – így például a Heard-sziget és a McDonald-szigetekre, amelyek egy külön entitásnak minősülnek.
A Trumpék által a sajtónak kiosztott dokumentum szerint az utóbbi szigetek „10 százalékos vámot vetettek ki az USA-ra”, amit az apró betűs részben devizamanipulációként és kereskedelmi akadályként értelmeztek. Ezért most válaszul az Egyesült Államok is ugyanekkora, 10 százalékos vámot vezet be velük szemben – írja a Wired nevű portál (a lépéssel esetleg azt is megpróbálhatta garantálni az amerikai kormányzat, hogy az ausztrálok számára ne maradjon kiskapu az új vámok kijátszására).
A Heard-sziget és a McDonald-szigetek viszonylag kis méretűek – összesen körülbelül 37 000 hektár területűek. Ennek ellenére jelentős ökológiai értéket képviselnek. Az UNESCO 1997-ben világörökségi helyszínné nyilvánította őket. A térséget jégmezők, sziklák és egy aktív vulkán jellemzi.
A szigetek számos pingvin- és elefántfóka-csapatnak adnak otthont, és fontos szerepet játszanak a klímaváltozás kutatásában is.
Az Ausztrál Antarktiszi Divízió feladata a szigetek védelme és a tudományos kutatások koordinálása, különös tekintettel az élővilágra és a gleccserek állapotára.
Trump nemcsak a Heard-sziget és a McDonald-szigetekre vetett ki vámot: több ausztrál sziget, köztük a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is érintettek, 10-10 százalékos vámmal. A Norfolk-sziget esetében ez az arány 29 százalék.
Az ausztrál kormány egyelőre nem adott ki hivatalos reakciót a vámok miatt.
Elizabeth Buchanan, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet vezető kutatója szerint az ilyen intézkedések sérthetik az Antarktiszi Egyezmény szellemét. Ez a nemzetközi szerződés kimondja, hogy az Antarktisz kizárólag békés, tudományos célokra használható, és egyik ország sem formálhat rá tulajdonjogot.
Ennek ellenére Ausztrália 1953 óta saját területének tekinti az antarktiszi szigeteket, és 2002-ben természetvédelmi övezetté nyilvánította a környező tengeri részeket is. 2024-ben ezt a zónát jelentősen kibővítették.
Bár a szigetek távoliak és nehezen megközelíthetők, időnként tudományos kutatóhajók, halászhajók és turistahajók is megfordulnak a környéken. A vizeket az Ausztrál Védelmi Erők az „Operation Resolute” nevű művelet keretében figyelik, amely az ausztrál felségvizek és környező szigetek biztonságát hivatott garantálni.
Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja következményekkel járhat Ukrajna Nyugat általi támogatására – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának az elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev kifejtette, hogy a 10 %-os vámnak nem lesz jelentős negatív hatása Ukrajnára, tekintettel az Egyesült Államokba irányuló áruexport csekély részarányára. Egyúttal megkérdőjelezte, hogy Kijevnek tükörválasszal kell-e élnie Washington irányában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kereskedelmi háború jelentősen mértékben érinti Ukrajna gazdasági és kereskedelmi partnereit.
Ők (Ukrajna partnerei – a szerk.) lelassulnak. Így kevesebb pénzt fognak termelni, ami csökkenti a segítségnyújtás lehetőségét. Ugyanakkor a partnerországok kormányai kénytelenek lesznek a protekcionizmussal szembefordulni, és nem csak az amerikai áruk esetében. És ezek a protekcionista intézkedések sokkal erősebben fognak sújtani minket
Az Egyesült Államok kormányzata 10%-os vámot vezetett be az ukrán termékekre. Azonban a listán, amely több száz országot tartalmaz, nem szerepel Oroszország.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy külön vámot vezet be az Ukrajnából származó importra, amely 10%-ot tesz ki.
A „Szabadság napja – kölcsönös vámok” nevű listára számos ország és az Európai Unió is felkerült. Érdekes módon azonban Oroszország nem szerepel rajta. A kölcsönös vámok alól Kanada és Mexikó is mentesültek.
A kölcsönös vámok április 9-én lépnek életbe, míg az alapvámot minden ország április 5-től köteles fizetni – közölte a Trump-adminisztráció.
Trump szerint az alapvám minden, az Egyesült Államokba szállított árura 10% lesz, de sok ország esetében ez magasabb.
Trump ezt „történelmi rendeletnek” nevezte, amely kölcsönös vámokat vezet be az országok számára világszerte.
Nem a többi országot hibáztatom. A korábbi amerikai elnököket hibáztatom, akik megengedték ezt a katasztrofális egyensúlytalanságot. Mi fedeztük a hiányaikat, fizettünk a hadseregeikért és gondoskodtunk az egész világról. Ennek vége
Mark Carney, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy Kanada hamarosan válaszol az Egyesült Államok által kivetett új importvámokra, amelyeket Donald Trump amerikai elnök jelentett be.
Carney Trump lépését „közvetlen támadásnak” nevezte, és tájékoztatta a sajtót, hogy csütörtökön magas szintű kabinetülést hív össze, hogy döntsenek a válaszlépésekről.
Meg fogjuk védeni munkavállalóinkat, meg fogjuk védeni cégeinket, meg fogjuk védeni országunkat, és együtt fogjuk ezt megtenni
– mondta Carney.
A vámok veszélyeztethetik az észak-amerikai autóipar integráltságát.
Kanada már bejelentett válaszként egy 155 milliárd kanadai dolláros vámpakettet, amelyet fokozatosan vezetnek be a Trump által tett intézkedések függvényében.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn 25 százalékos vám kivetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat és gázt vásárolnak Venezuelától, a dél-amerikai országtól, amellyel vitába keveredett a bevándorlás ügyében. Két tényt érdemes előre kiemelni: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, és legnagyobb vásárlói közé tartozik Kína – valamint az orosz olajtól önmagát megfosztó Európa is.
Az intézkedés, amely Trump Truth Social-posztja szerint április 2-án már életbe is lépne, egyszerre csap le Nicolás Maduro elnök caracasi rezsimjének egyik fő jövedelemforrására és Kínára, amelynek áruira már korábban kivetettek 20 százalék vámot. A csavar: a venezuelai olaj nagy vásárlói közé tartozik maga az Egyesült Államok is.
Trump a Venezuelával kapcsolatos intézkedést „másodlagos vámnak” nevezte, ami azt jelzi, hogy az elnök által elindított vámkivetési hullám még annál is bonyolultabb lehet, mint amire korábban gondolhattunk. Venezuelával korábban sem volt ideálisnak nevezhető az amerikaiak kapcsolata, de Joe Biden elnöksége alatt a vizsgálódásokon és szankciókon valamelyest enyhítettek.
A bejelentés egyébként azt is követi, hogy februárban öt hónapos csúcsra emelkedett Venezuela nyersolajexportja, amire a Trump-adminisztráció azzal reagált, hogy rákényszerítette a Chevron Corp. olajvállalatot: április 3-ra szabaduljon meg venezuelai tevékenységeitől. A Chevron halasztásért lobbizott.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja csökkentette részvételét több, az Oroszországgal szembeni szankciók betartását felügyelő csoport munkájában, tájékoztatták európai tisztviselők a Bloomberget.
Elmondásuk szerint az Egyesült Államok gyakorlatilag nem vett részt több olyan munkacsoport munkájában, amelyeket a szövetségesek hoztak létre, hogy megakadályozzák a Kreml elleni szankciók megkerülésére irányuló kísérleteket.
Az egyik csoport, amelyben az Egyesült Államok megszüntette részvételét, azt hivatott megakadályozni, hogy az oroszok fegyverekhez szükséges alkatrészekhez és felszerelésekhez jussanak. Egy másik csoport feladata az orosz olaj árplafonjának betartásának felügyelete és biztosítása volt.
A tisztviselők elmondása szerint nem egyértelmű, hogy az Egyesült Államok tudatos döntést hozott-e a részvétel csökkentése mellett, vagy egyszerűen nincs elég kulcsfontosságú személyzete – egyes találkozókon csekély felhatalmazással rendelkező fiatal tisztviselők vettek részt.
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy 200%-os vámot vet ki az európai borokra, pezsgőkre és más alkoholtartalmú italokra, ez az USA és az EU közötti kereskedelmi háború legújabb eszkalációja – számol be a Reuters.
„Ha ezt a vámot nem szüntetik meg azonnal, akkor az USA hamarosan 200 százalékos vámot fog kivetni a Franciaországból és más, az EU által képviselt országokból származó összes BORRA, PEZSGŐRE és ALKOHOLOS TERMÉKRE” – írta Donald Trump a közösségi médiában.
Az amerikai elnök hozzáfűzte, hogy „az intézkedés nagyszerű lesz az Egyesült Államok bor- és pezsgőüzleteinek”, mivel az ilyen magas vámtarifa elősegítheti a belföldi termelés növekedését.
Trump posztjában bírálta az Európai Uniót is, hamisan állítva, hogy az unió csak azért jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat.
Az EU-val való kapcsolatairól elmondta, hogy nem tisztelik az Egyesült Államokat, és az Európai Unió csak a saját gazdasági előnyeit szolgálja. Az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelmi viták és vámháborúk már több éve zajlanak, és Trump bejegyzése most ismét napirendre tűzte ezeket.
Donald Trump elnök ma a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott a vámokkal kapcsolatban, és aláírta azt az memorandumot, amely a kölcsönös vámrendszer bevezetését célozza meg. Az elnök szerint ez a lépés annak érdekében történik, hogy „kiegyensúlyozott versenypályát” teremtsenek.
Donald Trump az Ovális irodában jelentette be, hogy kölcsönös vámrendszert léptet életbe az egyesült államok.
A kölcsönös vámrendszer értelmében azokat az országokat, amelyek vámot vetnek ki az amerikai árukra, ugyanezzel a mértékkel érinthetik saját termékeiket az USA piacán. A Fehér Ház szerint ez megerősíti a gazdaságot és a nemzetbiztonságot.
Trump hangsúlyozta, hogy az autóipart és a gyógyszeripart is érintik a vámok. Az elnök szavai szerint már a közeljövőben várhatóak lesznek olyan vámok, amelyek célja ezen ágazatok védelme, illetve a versenyfeltételek kiegyensúlyozása.
A Fehér Ház egyik tisztviselője kifejtette, hogy a Trump-kormány „heteken belül” megkezdheti a vámok kivetését.
Először azokra az országokra, amelyek a legnagyobb amerikai kereskedelmi többlettel rendelkeznek az Egyesült Államokkal szemben.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára az a stratégia, amikor az árut más országokon keresztül szállítják, hogy megkerüljék a vámterheket, egyszerűen nem elfogadható. Az elnök hangsúlyozta, hogy az új, kölcsönös vámrendszer keretében nem lesz lehetőség semmiféle kivételre vagy mentességre.
„Az Egyesült Államok az olyan országokat, amelyek az áfa-rendszert alkalmazzák – ez sokkal büntetőbb, mint a vám –, ugyanúgy kezeli, mintha vámtarifát alkalmaznának” – mondta Trump.
Az USA úgy érvel, hogy az olyan országokban, amelyek magas áfát alkalmaznak, versenyképtelenebbek lehetnek az USA termékei, mintha explicit módon protekcionista, vámintézkedéseket alkalmaznának. Ezt azonban a legtöbb közgazdász vitatja: az áfa elsősorban egy fogyasztáshoz kapcsolat adó, amely nem kereskedelempolitikai intézkedés, míg a vámtarifa az importot terheli.
Trump szerint az amerikai piacra érkező áruk esetében a vámterhek elkerülésére irányuló kísérletek nemcsak az Egyesült Államok gazdasági érdekeit sértik, hanem a verseny torzításához is vezetnek.
Ezért a kormányzat szigorú ellenőrzéseket és intézkedéseket fog bevezetni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi praktikák ne terjedhessenek el.
A vámok részleteit a következő időszakban dolgozzák ki. A Trump-kormányzat több lehetséges forgatókönyvet mérlegel.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna kijelentette, hogy hazájának fel kellene ajánlania Donald Trump amerikai elnöknek, hogy fektessenek be ritkaföldfémek feltárásába, amelyek az északi Vīrumaa régióban találhatók.
Tsahkna elmondta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik saját befektetéseik védelme iránt, így Észtországnak el kell gondolkodnia azon, hogyan vonhat be ilyen befektetéseket a ritkaföldfémek kitermelésébe, különösen a foszforitokba és a kapcsolódó ritkaföldfémekbe, amelyek fontos erőforrást jelentenek az ország számára.
Tsahkna kiemelte, hogy fontos „észt szemléletű vitát” folytatni arról, hogyan lehetne ezeket az ásványokat felhasználni anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre. Szerinte ez nagy amerikai befektetéseket vonhat be, amelyek lehetővé tennék a magas technológiájú termékek előállítását.