A háború teljesen átalakította a lakáspiacot. Az ukrán ingatlanpiac kettészakadt: az albérletárak a biztonságosabb területeken az egekbe szöktek, a frontvonalhoz közeli régiókban stagnálnak vagy alacsonyak maradtak.
Az ukrán ingatlanpiac az idén jelentős átalakulásokon ment keresztül. A változásokat a háborús helyzet, a belső migráció és a gazdasági kihívások formálták, amelyek együttesen felborították a kereslet és kínálat közötti egyensúlyt. Ennek következményeként az albérletárak számos régióban az egekbe szöktek, különösen a biztonságosabb területeken, miközben a frontvonalhoz közeli régiókban a bérleti díjak stagnálnak vagy alacsonyak maradtak.
Az ukrán albérletpiac drámai áremelkedésen ment keresztül 2024-ben, ami elsősorban a belső menekültek áramlásának és a gazdasági instabilitásnak a következménye. Országos szinten az átlagos albérleti díj 2024 októberében 7148 hrivnyára emelkedett, ami 8,2 százalékos növekedés a 2023. decemberi 6605 hrivnyás átlaghoz képest.
Kárpátalján a legdrágább az albérlet
A legmagasabb árakat a nyugati és központi régiókban jegyezték.
Kárpátalján az egyszobás lakás bérleti díja elérte a 11 822 hrivnyát, míg
Lemberg megyében 10 659 hrivnyára,
Kijev városában pedig 9580 hrivnyára emelkedett.
Ezekben a régiókban a lakások iránti kereslet továbbra is magas, elsősorban a biztonságos környezet miatt. Ezzel szemben a frontvonalak közelében lévő régiók, mint
Herszon (2900 hr.),
Szumi (3700 hr.) és
Harkiv (3900 hr.), alacsony bérleti díjakat mutatnak.
Különösen jelentős áremelkedés tapasztalható
Rivne megyében, ahol 37,4 százalékkal drágult a lakásbérlés,
valamint Voliny (plusz 33,8 százalék)
és Kirovohrad (plusz 30,1 százalék) megyékben is viszonylag drasztikusan emelkedtek az árak.
Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a frontvonaltól való földrajzi távolság és a relatív biztonság közvetlenül befolyásolja az albérleti árakat.
Kijevben pillanatok alatt találni bérlőt
A háború következtében milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, ami lényegesen megváltoztatta az ingatlanpiacot. A belső menekültek a biztonságosabb régiókban próbálnak új életet kezdeni, ami jelentős nyomást gyakorol ezeknek a területeknek a lakáspiacára. Ezekben a régiókban a lakások gyorsan bérlőre találnak: Kijevben például egy lakás átlagosan öt nap, de egyes esetekben akár egy nap alatt kiadható, szemben a 2024 januárjában még 11 napos átlagos bérbeadási idővel. Ez a magas kereslet tovább növeli az albérleti díjakat, miközben a kínálat mindezzel nem tud lépést tartani.
Az albérletpiac szezonális jellegét is átalakította a háború.
A nyár végi és ősz eleji élénkülés, amelyet általában a diákok és szezonális munkások migrációja okoz, tovább erősödött, és a kereslet egész évben magas maradt. Az elemzések szerint az albérletárak az elmúlt évhez képest átlagosan 25 százalékkal emelkedtek, különösen a kisebb méretű, egy- vagy kétszobás lakások esetében.
Új bérlői preferenciák: fő a biztonság
A háborús helyzet új megközelítést hozott a lakásválasztásban. A bérlők már nem csak az árra és a lakás kényelmére figyelnek, hanem olyan biztonsági tényezőket is keresnek, amelyek a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságúvá váltak. Az alsóbb emeleteken található lakások előnyt élveznek, mivel ezek könnyebb menekülést tesznek lehetővé. Hasonlóképpen a gáztűzhely megléte és az alternatív áramforrások, például generátorok vagy napelemek is kiemelkedő szempontokká váltak.
Az óvóhelyekkel rendelkező épületek, valamint a stratégiai objektumoktól távolabb eső ingatlanok szintén különösen népszerűek. Egyes városokban már kialakultak új fogalmak, mint például a „dróntámadás-veszélyes” vagy „nem veszélyes” oldal. Ezek a tényezők jelentős hatással vannak a bérleti díjak alakulására, hiszen a biztonságosnak ítélt lakások magasabb áron kelnek el.
A Kárpátokban is drágul az üdülés
Az albérletárak emelkedése nemcsak a mindennapi lakhatásban, hanem a turizmusban is érzékelhető. A Kárpátok, mint Ukrajna legnépszerűbb téli turisztikai célpontja, szintén jelentős áremelkedéseket eszközölt. Bukovel térségében egy ház napi bérlete átlagosan 4750 hrivnya, 19 százalékkal több, mint az előző évben. Hasonló áremelkedés figyelhető meg Tatarivban (3200 hr.) és Vorohtában (1800 hr.).
Az olcsóbb szálláshelyek, például panziók és szállodák továbbra is népszerűek. Az üdülőhelyeken az árak különösen a decemberi és januári szezonban szöknek majd magasra, ami további terhet ró a belföldi turistákra.
Ukrán ingatlanpiac: marad a lakhatási válság
Az albérleti díjak emelkedése különösen a belső menekülteknek okoz nehézséget, akik gyakran korlátozott anyagi lehetőségekkel próbálnak új életet kezdeni. Bár az ukrán kormány bérleti támogatásokat ígért, ezek kizárólag hivatalosan kiadott lakásokra vonatkoznak. Az ingatlanok jelentős részét azonban informálisan adják ki, így sok bérlő nem részesülhet a támogatásokból.
Összességében tehát a lakhatási válság tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket és növeli a gazdasági bizonytalanságot. A folyamatosan emelkedő albérleti díjak arra kényszerítik a háztartásokat, hogy jövedelmük egyre nagyobb részét fordítsák lakhatásra, miközben a háború más területeken is súlyos terheket ró a lakosságra.
Az ukrán albérletpiac jelenlegi helyzete világosan tükrözi a háború és a gazdasági bizonytalanság mélyreható hatásait.
Az árak emelkedése, a bérlői preferenciák változása és a biztonságra helyezett hangsúly új kihívások elé állítja a bérlőket és a tulajdonosokat egyaránt. A piac alakulása továbbra is a háborús helyzet és az állami intézkedések hatékonyságának függvénye, amelyek nélkülözhetetlenek a lakhatási válság enyhítéséhez. A jelenlegi tendenciák azonban arra utalnak, hogy a lakhatási költségek további növekedésére lehet számítani, ami hosszú távú és átfogó megoldásokat igényelne.
Ukrajnában holnaptól nő a személyi okmányok kiállításának és a migrációs jellegű szolgáltatások ára öt dokumentum esetében – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Paszportnij Szervisz portálra hivatkozva.
A jelentés szerint árkorrekció után a szabvány szolgáltatáscsomag tarifája a következő lesz: útlevél-okmányok kiállítása Ukrajna állampolgárai számára – 650 hrivnya; migrációs okmányok kiállítása külföldiek és hontalanok számára – 1250 hrivnya; jogosítványcsere – 950 hrivnya; gépjármű forgalmi engedélyének cseréje – 950 hrivnya, hitelesítő pecsét beütése – 650 hrivnya.
A Paszportnij Szervisz szolgáltató központok szakemberei online és telefonon is tanácsot adnak. „Akinek bármilyen kérdése van a szolgáltatásokkal kapcsolatban, írja meg privát üzenetben a hivatalos Facebook- vagy Instagram-oldalakon, vagy hívja a kapcsolattartó központot a +38 044 597-87-77 telefonszámon” – tájékoztatott a Paszportnij Szervisz.
A tényleges fogyasztói infláció augusztusban éves viszonylatban 7,5%-ra gyorsult, a növekedés egyik fő tényezője az élelmiszerinfláció felgyorsulása volt az aszály miatti kínálatcsökkenés következtében – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére hivatkozva (2024 október).
A jelentés szerint az NBU becsléseinek megfelelően szeptemberben emelkedett az infláció. A közzétett adatok szerint az éves infláció 8,0% körüli szintre gyorsult. Ahogy az NBU megjegyezte, augusztusban az alapvető inflációs nyomás is nőtt. A maginfláció éves szinten 6,5%-ra nőtt a júliusi 5,7%-ról éves szinten. Ez a dinamika megelőzte az NBU júliusi előrejelzésének pályáját, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek gyors drágulása miatt, ami a nyersanyagok drágulásának másodlagos hatásai az energiaellátásra és a fizetésekre a termelési költségek növekedése miatt következett be. Az inflációs várakozások azonban általában stabilak maradtak.
Augusztusban az élelmiszer-infláció a nyerstermékek árának emelkedése következtében, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti élelmiszer-kínálat csökkenése miatt jelentősen felgyorsult. A feldolgozott élelmiszerek ára is gyorsabban nőtt, mind az élelmiszer-alapanyagok drágulása, mind a vállalatok energiaellátási és a munkaerő bérköltségeinek további emelkedése miatt – derült ki az NBU jelentéséből.
Az NBU szerint a legtöbb nem élelmiszertermék ára gyorsabban emelkedett, elsősorban az árfolyamtényező hatására. A ruhák és cipők ára viszont gyorsabban csökkent, valószínűleg az import és az ukrán gyártású termékek közötti verseny fokozódása miatt. A szolgáltatások áremelkedési üteme az üzleti termelési költségek nyomására némileg gyorsult.
Az üzemanyagárak növekedése mérséklődött augusztusban a bőséges üzemanyagkészletek és a világpiacon a vártnál alacsonyabb olajárak közepette. Az alkoholos italok árai egyre lassabban csökkentek. A dohánytermékek drágulása némileg mérséklődött, de áraik – többek között az árnyéktermékek elleni küzdelem hatására is – meglehetősen nagy ütemben növekedtek. Emellett felgyorsult a gyógyszeripari termékek, gyógyászati cikkek és berendezések árnövekedése, valószínűleg az árfolyamtényező miatt – áll az NBU beszámolójában. A korábbiakhoz hasonlóan az inflációt az egyes lakossági lakás- és kommunális szolgáltatások díjemelési moratóriuma korlátozta.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint Ukrajnában a fogyasztói árak 0,6%-kal nőttek 2024 augusztusában. Az éves infláció 7,5%-ra gyorsult. Az éves infláció csak tavaly augusztusban volt magasabb (8,6%).
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Jelentősen emelkedik 2025-ben a cigaretták jövedéki adója Ukrajnában, ráadásul az árakat nem hrivnyában, hanem euróban rögzítik – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 2025-ös 12000 számú költségvetési törvénytervezet indokolására hivatkozva.
A jelentés szerint 2025-ben a füstszűrős és füstszűrő anélküli cigaretták fajlagos jövedéki adója 23,4 %-kal 47-ről 58 euróra emelkedik 1000 darabonként. Ezenkívül 23,9 %-kal 63,45 euróról 78 euróra emelkedik a jövedéki adó fizetési kötelezettségének minimuma 1000 egységenként. Ráadásul 2024. október 1-től nem hrivnyában, hanem euróban történik a számítás.
Az alkohol és a sör jövedéki adója változatlan marad. Amint a dokumentumban szerepel, az ukrán adótörvénykönyvnek a dohánytermékekre kivetett jövedéki adókulcsok felülvizsgálatára vonatkozó módosításai 27,1 milliárd hrivnya többletbevételt irányoznak elő (a dohánytermékek jövedékiadó-kulcsának emelése – 22,6 milliárd hrivnya; hozzáadottérték-adó az adóalap emeléséből (jövedéki kulcs) – 4,5 milliárd hrivnya).
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2024 augusztusában: a vodka ára 3,8 %-kal 118,3 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok 0,8 %-kal drágultak 121,0 hrivnyára 0,7 literes palackonként, a sör ára 0,3 %-kal 31,5 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, a prémium cigaretták 1,5 %-kal 108,3 hrivnyára drágultak csomagonként.
Az arabica kávé ára megugrott New Yorkban, miután Brazíliában, a világ legnagyobb termelőjének egyes részein enyhe fagy okozott aggodalmat az ellátás miatt.
A kávészerződések ára akár 7%-kal is emelkedett napközben, ami a legnagyobb növekedés július 9. óta. Bár Brazília déli részein a hétvégén előfordultak fagyos területek, a hőmérséklet nem csökkent olyan mértékben, hogy károkat okozzon a cukornád-, kávé- vagy gabonatermésben, mondta Michael McDougall, a Paragon Global Markets ügyvezető igazgatója a Bloombergnek.
A hideg időjárás ezen a héten ismét eléri a déli Rio Grande do Sul, Santa Catarina és Paraná államokat. Bár úgy tűnik, hogy ez nem jelent nagy kockázatot a kávétermesztő területekre, a piaci volatilitás miatt a kereskedők gondosan figyelik az időjárást, hogy felmérjék a kockázatokat és a lehetséges károkat. „A Cerrado/High Mogiana egyes részein előforduló minimális fagy is elegendő volt ahhoz, hogy új félelmeket keltsen az ellátással kapcsolatban” – mondta Thiago Cazarini, a Cazarini elnöke.
A fagy tovább növelheti a Brazíliában már száraz időjárás miatt keletkezett terméskárokat, amely már most is veszélyezteti a jövő évi betakarítást is.
A lakosságot arra figyelmeztették, hogy a közeljövőben emelkedhet a kenyér ára. A termelők arra számítanak, hogy az árak 30%-kal emelkedhetnek– nyilatkozta Jurij Ducsenko a pékek Országos Szövetségének elnökeaz AgroPortalnak adott kommentárjában.
Kifejtette, hogy az áramkimaradások az ukrajnai kenyériparban rossz minőségű termékek előállításához és berendezések meghibásodásához vezetnek, ami a kenyér árának emelkedéséhez vezet.
A legtöbb vállalkozás a kenyériparban kritikus infrastruktúra státuszt kapott, és a törvény szerint nem szabad lekapcsolni az elektromos hálózatról. A gyakorlatban azonban a vállalkozásokat rendszeresen lekapcsolják a rendszerről. Akinek van rá lehetősége, váltson elektromos generátorra, ami elsősorban a munkavégzés stabilitását és az árakat befolyásolja.
Jurij Ducsenko hangsúlyozta, hogy a kenyéripar viszonylag kis mennyiségű áramot fogyaszt. „A tervezett és a nem tervezett áramszünetek hibás termékek gyártásához és a berendezések meghibásodásához vezetnek. Nem minden üzem tud generátorral dolgozni, és azokat, amelyek tudnak, előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a termelést maximum 2-3 órára állítsák át vészüzemmódra” – magyarázta. A helyzet már kapacitáshiányhoz vezetett, mivel egyes üzemek az áramkimaradások miatt nem tudják helyreállítani a berendezéseket. „Nem értem, hogyan fogunk dolgozni az új aratásig. Sürgősen beszélnünk kell a folyamat minden résztvevőjével, memorandumot kell aláírnunk a gazdákkal és az exportőrökkel az illetékes minisztérium égisze alatt, mert ma a malmok nem találnak gabonát az őrlési tételek kialakításához” – tette hozzá Ducsenko.
Ugyanakkor az áramszünet ütemezése sem alkalmas a kenyéripar számára, mivel megszakítja a technológiai ciklust. A szakember szerint ha az áramszünet két óráig tart, nyolc órával tolódik el a kenyér- és pékáruk gyártásának ütemezése.
Emellett a kenyéripar másik kihívása – a hadkötelesek a szolgálat alóli felmentés. A létszámhiány miatt egyes vállalkozások változtatnak a munkarendjükön, csökkentik a termelés mennyiségét és a kínálatot. „A dokumentumokat benyújtják, de akár egy technikai hiba miatt megvan az esélye annak, hogy magyarázat nélkül visszaküldik. És ismét készül egy dokumentumcsomag. A folyamat egy héttől egy hónapig tart. Ez idő alatt a személyt mozgósíthatják” – magyarázta Ducsenko. A kenyér drágulása a liszt drágulásával is összefügg. „Maga a liszt 25-30%-kal drágult” – tette hozzá Jurij Ducsenko.
Az áram árának emeléséről még május végéig dönt a kormány, de valószínűleg a növekedés nem lesz mindenki számára egyforma, hanem a fogyasztás mértékétől függ majd – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko a képviselők kérdéseire válaszolva elmondta: „Ez a kérdés mérlegelés alatt van, ma végezzük a végső számításokat, a döntés a jövő héten, azaz május végéig megszületik. Jelenleg differenciált megközelítést mérlegelünk. Nem hiszem, hogy az egy tarifát egyszerűen egy másikra cseréljük, az áramfogyasztás mértékétől függő differenciálás lesz.”
Ahogy a miniszter kifejtette, ma a lakossági áramdíj nem fedezi az áramtermelés költségeit. „Az olyan cégek, mint az Enerhoatom és az Ukrhidroenerho fizeti a kilowattóra piaci ára és a lakossági tarifák közötti különbséget” – mutatott rá Herman Haluscsenko.
A rézlopás tavaly csak a német állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak 6,6 millió eurós kárt okozott, az idén pedig szeptember végégig 2644 vonat összesen több mint hétszáz órás késését okozta a Handelsblatt gazdasági napilap szerint. A tolvajok fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban, a több százezer érintett utas pedig egyre frusztráltabb a vonatközlekedés megbízhatatlansága miatt.
De nem csupán a Deutsche Bahnnak okoz egyre nagyobb gondot és kárt a rézlopás: az értékes fémet tartalmazó kábeleknek és csöveknek építkezésekről is nyoma vész, sőt, még a régi templomok rézteteje sincsen többé biztonságban a bűnözőktől.
A bűnbandák ráadásul egyre merészebbek és nagyobb tételben játszanak: a leglátványosabb lopásról augusztusban szereztek tudomást, amikor kiderült, hogy könyvelési manőveren keresztül eltűnt 188,7 millió euró értékű fém Európa legnagyobb rézgyártójának, a hamburgi Aurubisnak az üzeméből. Az Aurubis bűnszövetkezetet gyanúsít a lopással, és jelezte, hogy a készleteiben mutatkozó „jelentős eltérések” miatt nem lesz képes elérni az idénre tervezett bevételi előirányzatot.
A réz kulcsfontosságú anyag, de nincs belőle elég
A réz ugyan nem nemesfém, de jó elektromos vezetőképessége miatt számos helyen használják, egész iparágak számára kulcsfontosságú a szén-dioxid-semlegesség felé történő átállásban, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Joachim Berlenbach, az Earth Resource Investment (ERI) tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója. Kétsége sincs afelől, tette hozzá, hogy „a réz iránti kereslet a jövőben masszívan növekedni fog”.
„Gondoljunk csak a szélturbinára, amely úgy termel áramot, hogy egy rézspirált forgat mágneses mezőben. Minden megawatt szélenergia előállításához öt-kilenc tonna rézre van szükség, attól függően, hogy a turbina szárazföldi vagy tengeri-e” – magyarázta Berlenbach.
Szerinte az árak tovább fognak emelkedni, mert „egyszerűen nincs elég ebből a kritikus nyersanyagból a dekarbonizációs céljaink eléréséhez. Ezt gyakran figyelmen kívül hagyják az energiaátállás szószólói”.
A gazdasági fejlődés is hajtja a rézárakat
A réz árát a szakértő szerint tovább emeli majd az olyan feltörekvő országok gazdasági fejlődése, mint Kína és India, ahol az életszínvonal javulása következtében „több autót vásárolnak majd, több légkondicionálót szereltetnek be, és több lakóházat építenek modernebb elektromos vezetékrendszerekkel”.
Az ERI vezérigazgatója szerint az emberiség eddig mintegy hétszáz millió tonna rezet bányászott ki – de a cég számításai szerint ugyanennyire lesz szükségünk a következő harminc évben is.
Közben azonban egyre nehezebb új rézlelőhelyeket feltárni és a fémet ott kibányászni, ezek ugyanis főként magas geopolitikai kockázatú országokban találhatóak, mint például Chile és a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), ahol a vállalatok csak akkor fognak befektetni, „ha gazdaságilag megéri”.
Hová lett az ellopott réz?
A lopott rezet nem könnyű értékesíteni, mert a szigorúan szabályozzák az európai újrahasznosítási piacot, magyarázta a Tagesspiegel című német napilapnak Ralf Schmitz a Német Fémkereskedők és Újrahasznosítók Szövetségétől (Verband Deutscher Metallhändler – VDM). Minden üzletkötést vagy szállítást regisztrálni kell, vagyis a kereskedők tudják, ha lopott holmiról van szó. Ugyanez igaz Németország mellett Lengyelországra is, ahol hasonló rendszer működik.
Schmitz ezért azt gyanítja, hogy a fémtolvajok elsősorban Németországon kívül adják el a csempészárut, mert a nyitott határok megkönnyítik az illegális szállításokat. Valószínűbb azonban, hogy az áru még messzebbre is eljut.
A lopott fémek nagy részét már nem Európában értékesítik. Elméletem szerint az anyag nagy része konténerekben a tengerentúlra kerül – állítja a szakértő.
A rezet nem lehet mással helyettesíteni
A réz világpiaci ára ugyan a héten éppen csökkent, csütörtökön a londoni fémtőzsdén tonnánként 7916 dolláron jegyezték, de ez csak ideiglenes jelenség. Ahogy pedig emelkedik a réz és a többi fém ára, úgy válnak egyre jobban szervezetté és könyörtelenebbé a lopásukkal foglalkozó bűnszövetkezetek. Az Aurubis ügyében nyomozó német rendőrök például lőfegyvereket és lőszert is lefoglaltak jó néhány autóval és több mint kétszázezer euró készpénzzel együtt.
Berlenbach emlékeztetett, hogy a németországihoz hasonlóan drámai mértéket ölt la rézlopás Dél-Afrikában is, ahol korábban élt. „Előfordult, hogy egyszerre lopták el a rezet Johannesburgban a környék összes telefonvezetékéből. Ilyesmire kizárólag jól szervezett bűnszövetkezet képes, amelynek vannak kapcsolatai hivatalos vásárlókkal”, vélekedett.
Az ERI vezérigazgatójának azonban ötlete sincs, milyen hatékony módszerrel lehetne megvédeni a kritikus infrastruktúrát, a vasutat és a villamos hálózatot a fémtolvajoktól. „Sajnos nem lehet mással helyettesíteni a rézkábeleket, ilyen a fizika.”
A benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árai Ukrajnában 2023. július 3-án az előző kereskedési naphoz képest hozzávetőleg 2 hrivnyával emelkedtek, az autógáz is drágult – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az A-95 Consulting Group üzemanyag-árfigyelési adataira hivatkozva.
A monitoring adatok szerint az A-95-ös benzin átlagos kiskereskedelmi ára 46,84 hrivnya literenként (+1,98 hrivnya), a gázolajé 45,44 hrivnya literenként (+2,03 hrivnya), az autógázé 22,81 hrivnya literenként (+ 0,8 UAH).
Ukrajnában július 1-jén lépett hatályba az üzemanyagok áfakulcsának 7 százalékról 20 százalékra való emeléséről szóló törvény. Emellett a benzin jövedéki adója 100 euróról 213,5 euróra emelkedett 1000 literenként július 1-től, a gázolajé pedig 100 euróról 139,5 euróra. A cseppfolyósított gáz jövedéki adója 1000 literenként 52 euró szinten maradt.
A jövedéki kulcsok és az áfa 2023. július 1-jétől a háború előtti szintre történt visszaállítása után jelentősen megnő az autógáz, a gázolaj és a benzin ára a töltőállomásokon. Az áremelkedés azonban nem lesz azonnali. Amint azt Hennagyij Rjabcev, a Psyche Nemzeti Műszaki Központ speciális projektjeinek igazgatója közölte, a benzin ára átlagosan 12 hrivnyával, a gázolajé 10 hrivnyával, a cseppfolyósított gázé 5 hrivnyával emelkedik.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint július 1-től drágul az üzemanyag Ukrajnában, mivel az adók visszatérnek a háború előtti szintre. A jövőben az üzemanyagárak az olaj világpiaci árának fokozatos csökkenése miatt stabilizálódhatnak, 2024-től pedig az üzemanyag-komponens közvetlen és másodlagos hatásokon keresztül is hozzájárul az általános infláció visszafogásához.
Drágult tavaly a brit monarchia fenntartása, de a ráfordítások emelkedésének mértéke így is jóval elmaradt a negyven éve példátlan inflációtól, amely hónapokon keresztül meghaladta a 10 százalékot éves összevetésben.
A Buckingham-palota által csütörtökön ismertetett beszámoló szerint a március 31-én zárult 2022–2023-as pénzügyi évben 107,5 millió font hivatalos dologi kiadással járt a királyság intézményének működtetése. Ez öt százalékkal több a monarchiára fordított előző évi nettó összegnél.
Az emelkedést a beszámoló szerint mindenekelőtt a monarchia első számú londoni hivatala és rezidenciája, a Buckingham-palota renoválásának költségei okozták. A London központjában emelkedő palota felújítására az elmúlt pénzügyi évben 43 millió fontot fordítottak.
A Buckingham hercege által 1703-ban épített, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotában, amely 1837 óta szolgál királyi lakhelyként, 2017-ben kezdődtek az eddigi legnagyobb mértékű renoválási munkálatok, amelyek várhatóan 2027-ig tartanak, 369 millió fontos költségvetéssel.
A renoválást nem lehetett halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy a szakértők szerint egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye.
A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és az is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.
Figyelmeztető példa is akad: 1992-ben a windsori kastélyban pusztított hatalmas tűzvész, és a károk helyreállítása öt évig tartott. Szakértői számítások szerint egy hasonló méretű tűz a Buckingham-palotában negyedmilliárd font kárt okozhatna.
A Buckingham-palota legutóbb 71 éve, 1952-ben esett át alapos – de akkor sem teljes körű – tatarozáson, abban az évben, amikor a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépett.
A monarchiára elkülönített állami juttatást – Sovereign Grant – a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő független holding, a Crown Estate éves költségvetési befizetéseinek 25 százalékára emelték a 2017 és 2027 közötti időszakban a korábbi 15 százalékról, éppen azért, hogy finanszírozni lehessen a Buckingham-palota renoválását.
A Sovereign Grant az elmúlt pénzügyi évben 86,3 millió font volt, ugyanannyi, mint egy esztendővel korábban. Ez az Egyesült Királyság minden egyes lakójára 1,29 font kiadást jelentett.
A monarchia tényleges dologi kiadásai azonban ezt 21,2 millió fonttal meghaladták, és ehhez a Buckingham-palota felújítási költségei mellett hozzájárultak a néhai uralkodó nagyszabású búcsúztatási szertartásainak és az új uralkodó, III. Károly király beiktatási ceremóniájának kiadásai, valamint az emelkedő infláció.
II. Erzsébet királynő – III. Károly édesanyja – 2022. szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el skóciai nyári rezidenciáján, Balmoral kastélyában.
A monarchia gazdálkodásáról szóló csütörtöki éves jelentés szerint a néhai uralkodó búcsúztatási ceremóniái 1,6 millió fontba kerültek.
A monarchia működtetésére folyósított állami apanázs és a tényleges kiadások közötti különbség zömét a Sovereign Grant juttatásaiból képzett tartalékok 20,7 millió fontos megcsapolásából fedezték.
A királyi család emellett jelentős energiatakarékossági erőfeszítéseket is tett: a rezidenciák lakott helyiségeit a téli fűtési szezonban legfeljebb 19 fokra, a nem folyamatosan lakott helyiségeket legfeljebb 16 fokra lehetett felfűteni.
A ráfordításokért a királyi család alaposan megdolgozott: a gazdálkodási kimutatás szerint a családtagok a tavalyi pénzügyi évben több mint 2700 hazai és külföldi hivatalos rendezvényen vettek részt.
