Sokkal nagyobb anyagi károkkal jár majd a klímaváltozás, mint korábban gondoltuk, a kimondottan ezekkel a kérdésekkel foglalkozó potsdami intézet (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung – PIK) legfrissebb tanulmányának becslése szerint 2050-re mintegy 20 százalékkal zsugorodhat miatta a globális GDP.
A kutatók a következtetéseiket a Nature magazinban hozták nyilvánosságra. A számításaik szerint a klímaváltozás anyagi terhe elérheti az évenkénti 35 600 milliárd eurót (38 ezermilliárd dollárt) – ez az összeg hatszor magasabb, mint amennyiből a becslések szerint el lehetne érni, hogy a globális átlaghőmérséklet csak két Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet.
Az utóbbi évek, különösen pedig 2023 rekordokat döntő hőhullámai, súlyos áradásai és tartós erdőtüzei ellenére azonban a felmelegedés nem áll meg ezen a szinten, az ENSZ figyelmeztetése szerint a jövő században már három fokkal lehet melegebb – emlékeztetett tudósításában a CNN.
A rövid távú pénzügyi hatások ráadásul elkerülhetetlenek, még akkor is, ha a kormányok fokozzák erőfeszítéseiket a válság kezelésére – nyilatkozta az amerikai hírtelevíziónak az intézet két munkatársa, Maximilian Kotz és Leonie Wenz. A hosszú távú veszteségeket azonban csökkenteni lehetne azonnali lépésekkel – tették hozzá.
A klímaváltozás a legszegényebbeket érinti leginkább
A károk különbözőképpen érintik majd a világ térségeit, de a legszegényebb régiók és azok érzik majd meg a leginkább a negatív hatását, akik a legkevésbé járultak hozzá a globális felmelegedéshez.
„Az éghajlatváltozásért legkevésbé felelős országok az előrejelzések szerint 60 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenvednek el, mint a magasabb jövedelmű országok, és 40 százalékkal nagyobbat, mint a magasabb kibocsátású országok” – mondta a Deutsche Wellének Anders Levermann, a PIK vezető kutatója.
Az előrejelzés szerint a legnagyobb mértékű, 22,4 százalékos visszaesést a Közel-Kelet és Észak-Afrika szenvedi el, alig valamivel kevesebbet, 22,3 százalékosat Dél-Ázsia és 20,9 százalékosat Fekete-Afrika.
Ehhez képest az olyan fejlett térségekben, mint Európa és Észak-Amerika, a GDP csak mintegy 11,4, illetve 11,2 százalékkal zsugorodik majd az évszázad közepére még akkor is, ha sikeres és hatékony klímavédelmi lépéseket tesznek.
A klímaváltozás legkevésbé Közép-Ázsiát és Oroszországot érinti, ahol a jövedelem mindössze 1,7 százalékkal csökken majd.
A gazdasági hatások azonban ennél sokkal nagyobbak is lehetnek, mivel a kutatók nem számították bele az emelkedő tengerszint és a klímaváltozás miatt gyakoribb és súlyosabb természeti csapások okozta károkat, ahogyan azt sem, mennyire befolyásolják ezek az emberek egészségét, termelékenységét.
A tétlenség még drágább
Nem dőlhetünk elégedetten hátra, a kutatás ugyanis a légkörbe már kibocsátott szén-dioxid hatásaival foglalkozott.
Számottevően és azonnal csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ellenkező esetben a gazdasági veszteségek még nagyobbak lesznek az évszázad második felében, és annak végére globális átlagban elérhetik akár a 60 százalékot is – figyelmeztetett Leonie Wenz.
Az arányok érzékeltetésére érdemes felidézni a Világbank adatait: ezek szerint a globális GDP 2022-ben meghaladta a százezermilliárd dollárt, és 2050-re megduplázódna – ha nem lenne az éghajlatváltozás visszahúzó ereje.
Az Egyesült Államok sem ússza meg
Az Egyesült Államok történelmileg a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik, és bár a klímaváltozás miatti gazdasági visszaesést viszonylag olcsón megússza, a felmelegedés alaposan megváltoztatja az amerikaiak, elsősorban a fiatalabb generációk életét.
Egy másik, ugyancsak a héten az ICF globális tanácsadó által nyilvánosságra hozott jelentés szerint a klímaváltozás egy 2024-ben született amerikai számára akár félmillió dolláros anyagi kárt okozhat, mert az éghajlatváltozás emeli a megélhetési költségeket.
Csak a lakhatás 125 ezer dollárral drágul egy idén születendő amerikai élete során az árvizek és más időjárással kapcsolatos károk kockázata miatt megnövekedett fenntartási és biztosítási költségek miatt. Az élelmiszerárak várhatóan 33 ezer dollárral emelkednek majd a mezőgazdaságban és az ellátási láncokban keletkező zavarok következtében, és magasabbak lesznek más kiadások is, például az energia, a közlekedés és az egészségügyi ellátás.
„Nehéz döntés vár majd sok amerikaira, hogyan fizessék ki az élelmiszert, a lakhatást és más napi kiadásokat, amelyek az éghajlatváltozás miatt körülbelül 9 százalékkal fognak növekedni az életük során” – idézte a CNN a tanulmányt.
Az éghajlatváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedésével a környezeti katasztrófákkal vagy a tengerszint emelkedésével lesz hatással az életünkre. Egyes élelmiszerek a kialakuló hiány miatt luxuscikkekké válhatnak.
A globális éghajlatváltozás közvetlen hatással van az élelmiszertermelésre. A hőmérséklet változása, az özönvíz szerű esőzések vagy éppen az aszályok veszélyeztetik az olyan élelmiszerek termesztését és betakarítását is, amelyek jelenleg a mindennapi életünk részét képezik.
A termesztési körülmények megváltozása a növénybetegségek és a kártevők elszaporodását vonják maguk után, ezeket a növények egyre kevésbé tudják majd leküzdeni. Ez veszélyt jelent, nemcsak a pénztárcánkra, hanem az egész világ lakosságának élelmiszerbiztonságára nézve. Jöjjön most öt olyan élelmiszer, amelyekből az éghajlatváltozás miatt hamarosan luxuscikk válhat.
Olajbogyó Olaszországban, az olajbogyó egyik legfontosabb termőterületén az éghajlat az elmúlt években észrevehetően megváltozott: még nyáron is nagy mennyiségű és tartós esőzéseket, valamint alacsonyabb, 20-25 Celsius fok körüli legmagasabb tapasztaltak. Mindez kedvez az olíva gyümölcslégy (Bactrocera oleae) szaporodásának. Tojásait az olajfa gyümölcsébe rakja, lárvái pedig kikelésük után az olajbogyókkal táplálkoznak. Képekes a teljes termést elpusztítani.
Míg korábban a szárazság és a 30 Celsius fok feletti hőmérséklet mellett nem tudtak elszaparodni, mára akadálytalanul terjedhetnek Olaszországban.
Kakaó Az kakaót (Theobroma cacao) főleg Nyugat-Afrikában termesztik. Ghána és az Elefántcsontpart együttesen a világ kakaóbab szükségletének mintegy kétharmadát fedezi. A klímaváltozás azonban itt is észrevehető. Vagy túl sok eső esik, vagy túl kevés. Már 2015-ben a termés 30 százaléka tönkrement a megváltozott időjárás miatt. A növényeket az emelkedő hőmérséklet is megviseli. A kakaófák az állandó 25 Celsius fok körüli hőmérsékletet kedvelik a legjobban, nagyon érzékenyek az ingadozásokra. A kakaó így hamarosan hiánycikk lehet.
Citrusfélék A citrusféléket sikeresen termesztik az egész világon. Ázsiában, Afrikában és Amerikában azonban egy ideje a a sárgasárkány kór nevű betegséggel küzdenek.
A kórokozó eredetileg Ázsia forró régióiban okozott problémát, de az éghajlatváltozás és az emelkedő hőmérséklet miatt globális gond lett. A betegséget a huanglongbing baktérium (HLB) okozza, amelyet levél bolhák (Trioza erytreae) terjesztenek. A betegség megelőzhető, de nem gyógyítható. Ha a citrusfélék megfertőződnek, leveleik elsárgulnak, a hajtások elsorvadnak és néhány éven belül a növény elpusztul.
Kávé A kávé az egyik legnépszerűbb ital – az emelkedő árak ellenére. 2010 óta a terméshozamok az egész világon csökkennek. A bokrokon kevesebb kávébab terem, az ültetvények egy részén a növények legyengültek, betegségek támadják meg. A világ legnagyobb kávétermesztő régiói Afrikában és Brazíliában találhatók. Egy nemzetközi kutatás már 2015-ben megállapította, hogy a nappali hőmérséklet emelkedik, ami az éjszaka folyamán sem hűl le kellőképpen, amint a növények nehezen tolerálnak, mivel a kávénak pontosan erre hőmérséklet változásra lenne szüksége.
Paradicsom Európai veteményeskertjének számító spanyolországi Almerìa síkságon mintegy 32 000 üvegház áll, paradicsomot, paprikát, uborkát termesztenek bennük. Szakértők szerint ezen a területen mintegy 180 liter víz szükséges egy kilogramm paradicsom termesztéséhez. Spanyolországban évente összesen mintegy 2,8 millió tonna gyümölcsöt és zöldséget termesztenek. Utóbbi években a gyümölcs- és zöldségtermesztés szempontjából rendkívül fontos téli eső azonban egyre ritkább vagy teljesen hiányzik, egyes helyeken 60 vagy akár 80 százalékkal kevesebb csapadék hull. Hosszú távon ez jelentősen csökkentheti a betakarított termést és ezzel együtt az olyan élelmiszer mint a paradicsom igazi luxuscikké válhat.
