Az ukrán nyugdíjasok az ENSZ Élelmezési Világprogramjából kaphatnak anyagi segítséget, ami 3250 hrivnya és nyugdíjuk összege közötti különbség lesz. A nyugdíjasok novemberben korkedvezményekkel is számolhatnak: 300 hrivnyával (70-75 éves korig), 456 hrivnyával (75-80 éves korig) és 570 hrivnyával (80 év felett).
Az ENSZ Világélelmezési Programjával közös projekt részeként az ukrán nyugdíjasok további készpénzsegélyre számíthatnak, amely jelentősen megkönnyítheti életüket az alapvető áruk és szolgáltatások emelkedő árai mellett. A támogatásban azok a nyugdíjasok részesülnek, akik:
3250 hrivnya alatti nyugdíjban részesülnek;
olyan területen élnek, ahol harci cselekmények folynak vagy folyhatnak;
2023. március 1. óta nem kaptak további támogatást nemzetközi szervezetektől, illetve nem kaptak segítséget mint belső menekültek.
Ez a támogatás az ukrán nyugdíjalap adatbázisaiban található adatokon alapul, amelyek lehetővé teszik a segélyre jogosult személyek automatikus azonosítását anélkül, hogy kapcsolatba kellene lépniük az illetékes hatóságokkal.
Már mintegy 470 ezer ukrán nyugdíjas kapott a frontvonal menti régiókban összesen 2,01 milliárd hrivnya összegű támogatást az Egyesült Nemzetek Szervezete élelmezési világprogramjának keretében – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az ENSZ programjának keretében további pénzbeli támogatásban részesülnek azok a nyugdíjasok, akik 3250 hrivnya alatti nyugdíjat kapnak az aktív harcok területén vagy háborús övezetben, és akik 2023. március 1. után nem kaptak készpénzes támogatás nemzetközi szervezetektől és/vagy lakhatási támogatást.
Nem szükséges külön kérvényezni a támogatást. Az ENSZ az élelmezési világprogram a Nyugdíjalap adatbázisában rendelkezésre álló információk alapján pénzt utal a nyugdíjasoknak.
„Ukrajnában már a háború előtt is erős szociális segélyrendszerek működtek, és ez a projekt világos példája annak, hogyan használhatjuk fel ezeket a mechanizmusokat a legkiszolgáltatottabb emberek támogatására a nehéz időkben” – mondta Richard Reagan, az ENSZ élelmezési világprogramjának ukrajnai igazgatója. Szerinte ez nem csak az ENSZ számára költséghatékony, hanem az idős nyugdíjasok számára is nagyon kényelmes – kérelmek vagy dokumentumok benyújtása nélkül megkapják a szükséges támogatást.
Ukrajnának 10 év alatt 9 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy kulturális és turisztikai ágazata talpra álljon – közölte kedden az ENSZ kulturális ügynöksége, hozzátéve, hogy a háború eddig több mint 19,6 milliárd dollárnyi turisztikai bevételbe került az országnak – írja a The Guardian.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a második világháború óta a leghalálosabb konfliktust váltotta ki Európában, és a háború végének semmi jele nem látszik – írja a Reuters.
A károk tovább nőnek, és az ágazat helyreállításának igényei egyre nagyobbak – mondta újságíróknak Krista Pikkat, az UNESCO kulturális és vészhelyzetekért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy csak a főváros, Kijev elmaradt bevétele 10 milliárd dollárra rúg.
A háború kétéves évfordulója előtti értékelésében az Unesco a kulturális javakban keletkezett károk költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülte, ami 40 százalékkal több, mint 2023-ban. A szervezet közölte, hogy 340 épületben, köztük múzeumokban, műemlékekben, könyvtárakban és vallási helyeken keletkezett károkat elemzett.
„A nemzetközi szolidaritás alapvető fontosságú lesz a szükségletek kielégítéséhez” – áll a jelentésben. „A kockázatmegelőzési intézkedések végrehajtása és a kreatív iparágak támogatása szintén fontos mozgatórugó a háború becsült hosszú távú hatásainak csökkentéséhez”.
A globálisan elszigetelt Észak-Korea jelentősen növelte kereskedelmi fogalmát és kiterjesztette a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal – közölte a dpa német hírügynökség egy ENSZ-jelentésre hivatkozva pénteken.
„A 2023-as évben mért kereskedelmi forgalom jelentősen meghaladta a 2022-es év forgalmát, ami kiegészül számos külföldi vásárlói tétel újbóli megjelenésével, amelyek egy része luxuscikknek minősülhet” – derült ki az ENSZ szakértők által készített bizalmas jelentéséből.
Luxustermékek exportja elvileg tilos Észak-Koreába, és az ország kereskedelme a koronavírus miatti lezárások alatt szinte teljesen leállt. A jelentés szerint viszont 2023 szeptemberében az import 1,4 milliárd dollárral nőtt, ami jelentős növekedést mutat a 2022-es 991 millió dollár egész éves összeghez képest, valamint a nyugati luxusimport volumene is emelkedett. A jelentésből az is kiderül, hogy Phenjan legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is Kína.
A jelentés szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető és a magasrangú tisztviselők is nyugati luxusautókat használnak, és a nyugati luxusmárkák divattermékeinek használata is megemelkedett a kommunista vezetés körében.
A szankciókkal sújtott termékeken kívül 28 millió dollár (10 milliárd forint) értékben kereskedett Oroszország és Észak-Korea, mely magába foglalja a Moszkvának szállított fegyvereket is – szerepel a jelentésben.
Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly októberben tartott megbeszélést Oroszországban a két ország közötti „minden területre kiterjedő együttműködés kiterjesztéséről, ami után érzékelhetően megnövekedett a felek közti kooperáció. Az ENSZ jelentés egy magasrangú állami tisztviselőre és lehetséges bizonyítékokra hivatkozva igazolja a szállítmányok meglétét, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy nem tudják megerősíteni, pontosan miből állhatott a szállítmány.
Nukleáris fegyverkezése miatt Észak-Koreát számtalanszor sújtotta már szankciókkal az ENSZ, a világszervezet idén két jelentést is tervez közölni Phenjanról. A dpa által idézett első jelentést még a múlt héten továbbították az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
A szervezet 2022 óta szed be tagdíjat orosz pénzintézetektől. Az ENSZ szerint ezzel nem mennek szembe a nyugati szankciókkal.
A Szovkom bank közleménye szerint az ENSZ még 2022-ben számlát nyitott Oroszországban – miután a nyugati szankciók megnehezítették a szokásos fizetési csatornák használatát –, amelyeken keresztül helyi pénzügyi intézményektől szedett be tagsági díjat az éghajlatvédelmi programjának a finanszírozásához – írta a Reuters.
A Szovkom bank, amely az orosz jegybank szerint az ország legfontosabb hitelintézetei közé tartozik, csütörtökön tette közzé, hogy az ENSZ egy meg nem nevezett hitelezőnél nyitott bankszámlát, hogy lehetővé tegye a nemzetközi szervezet számára a rubelben történő tranzakciókat.
Az ENSZ titkársága közel két éve nyitotta meg a számláját, miután az alapvető fizetési csatornákat a korai szankciók elzárták – nyilatkozta a szervezet szóvivője. Emellett kiemelte, hogy ez összhangban van azzal a politikájukkal, hogy minden tagállamnak segíteniük kell a megállapított hozzájárulások befizetésében; enélkül ugyanis az országok elveszítenék a szavazati jogaikat.
A nyugati országok 2022 februárja, az ukrajnai háború kirobbanása óta átfogó szankciókat vetettek ki Oroszország pénzügyi rendszerére, amellyel a háború finanszírozását akarták megnehezíteni Moszkva számára.
A Szovkom bank is ekkor került fel az amerikai pénzügyminisztérium feketelistájára, gyakorlatilag kizárva a hitelezőt a nyugati pénzügyi rendszerekből, megtiltva az amerikaiakkal való kereskedelmet és befagyasztva az Egyesült Államokban tartott vagyonát.
A bank most a pénzügyminisztériumhoz fordult, hogy legalább az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a finanszírozásához különleges mentességet kapjon a tilalom alól, ezzel Washingtont is tesztelve, hogy a lassan két éve tartó háború után mennyit hajlandóak engedni a szankcionált orosz vállalatoknak.
Az UNEP közölte, hogy eddig 114 ezer dollár tagsági díj érkezett meg más orosz bankoktól, amelyek kulcsfontosságúak a fejlődő országokban tervezett éghajlati és zöld projektek finanszírozásához.
Az ENSZ szervezetei a jövő héten 3,1 milliárd dollárt kérnek az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyek finanszírozására idén. Erről a Reuters számolt be.
„Mivel az ukrajnai háború nem enyhül, és magas szintű humanitárius szükségleteket okoz, a pénzügyi támogatásnak fenntarthatónak kell lennie. 2024-ben felszólítunk minden adományozót, hogy lépjen fel ismét, és segítse Ukrajna népét” – mondta Edem Wosornu, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának képviselője.
Elmondása szerint az ENSZ 2024-es választervének célja 3,1 milliárd dollár összegyűjtése 8,5 millió ukrajnai ember megsegítésére.
Az ENSZ-hivatal becslése szerint idén több mint 14,6 millió embernek, vagyis Ukrajna lakossága 40%-ának lesz szüksége humanitárius segítségre. A háború emellett mintegy 6,3 millió embert kényszerített külföldre.
Ukrajna a második helyen áll a 2023-ban kapott pénzügyi támogatások összegét tekintve. Idén legalább ekkora támogatásra van szüksége az országnak – jelentette ki Saviano Abreu, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának szóvivője az Ukrinformnak adott interjújában.
„Például Szíriával összehasonlítva, ahol a világ egyik legnagyobb humanitárius válsága van kibontakozóban, Ukrajna a második helyen áll a 2023-ban kapott pénzügyi segélyek összegét tekintve. De még mindig megdöbbentő, hogy ilyen szintű támogatásra van szükség egy olyan ország számára, amely el tudná látni magát, ha nem az orosz invázió” – mondta.
Elmondása szerint Ukrajnában csökkent a segítségnyújtás mértéke, de nem mondható el, hogy a támogatás nem lett volna elegendő. A szükséges 3,9 milliárd dollárból tavaly csaknem 3 milliárd megérkezett, amelynek egy részét az Oroszország által ideiglenesen megszállt területeken élők támogatására fordították.
„A probléma az, hogy 2024-ben ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásra van szükségünk. Ez egy olyan kihívás, amelyet le kell küzdenünk” – hangsúlyozta Abreu.
Megjegyezte, hogy idén az ENSZ a frontvonal közelében élők megsegítésére összpontosít.
Az ENSZ becslései szerint Ukrajna lakosságának megközelítőleg 40%-a, azaz több mint 14 és fél millió ember szorul idén humanitárius segélyre az orosz agresszió hatásai miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának 3,1 milliárd dollárra van szüksége, és több adományt kér – közölte kedden Genfben a hivatal szóvivője, számolt be a DW. Ez kevesebb, mint tavaly, amikor az ENSZ közel 4 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai szükségleteket. Az adatok szerint azonban eddig a kért összegnek mindössze mintegy 64%-a folyt be, az adományozás csökkenőben van.
Az ENSZ a támogatás szükségességet azzal magyarázza, hogy Ukrajnában nap mint nap civilek halnak meg és sérülnek meg, Oroszország pedig tönkreteszi az emberek otthonait és a létfontosságú infrastruktúrát. Erre még rátesz a kemény tél, az emberek az élelmiszer-, víz-, gyógyszer- és egyéb humanitárius termékek szállításától is függenek.
„Ha a harcok folytatódnak, és ezen a télen megszaporodnak az energetikai és egyéb kritikus infrastruktúrák elleni támadások, a jelenlegi humanitárius helyzet idén valószínűleg tovább romlik. Ezért most minden eddiginél fontosabb egy nagyszabású humanitárius művelet” – hangsúlyozta a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala. A szervezet adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült külföldre az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete óta, és az ország lakosságának egynegyede, 5,9 millió személy vált belföldi menekültté.
A regionális menekülttámogatási terv, amelyet a hivatal a jövő héten tervez közzétenni, 2,3 millió menekültnek és az őket befogadó helyi közösségeknek nyújt segítséget. Ugyanezen a napon a tervek szerint megvitatják az ukrajnai humanitárius szükségletekre való reagálási tervet.
Az ENSZ 123 millió dollárt biztosít Ukrajnának, hogy átvészelje a téli időszakot.
Erről a Moldova és Ukrajna 2023–2024: Az UNHCR válasza a téli felkészülésre című jelentésben van szó.
A segítségnyújtás 2023 szeptemberétől 2024 februárjáig tart. A szervezet készpénzben nyújtana támogatást az áramszolgáltatás és a lakásbérlések kifizetésére, emellett fűtőtesteket, nem élelmiszeripari cikkeket is átad.
Az ENSZ 362 olyan épület fűtési és áramellátó rendszerének javítását fogja fizetni, ahol 18 000 ember él. 104 ezer fő részére generátorokat is vásárolnak, amelyeket szükség szerint szétosztanak. Általánosságban elmondható, hogy az ENSZ 900 ezer ukrán megsegítését ígéri.
Az ENSZ ugyanakkor 5,2 millió dollárt szán 55 ezer moldovai menekült megsegítésére.
Az ENSZ számos engedményt ajánl az orosz műtrágyaexport terén a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításáért cserébe – derül ki António Guterres ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek átadott leveléből, amelyet pénteken a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak.
A világszervezet vezetőjének javaslata szerint Moszkva az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító – nyugati szankciók hatálya alá került – Roszszelhozbank részeként egy leányvállalatot alapíthatna, amelyet meghatározott nemzetközi fizetések lebonyolítása végett ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra. Ezzel a műtrágyák és bizonyos mezőgazdasági termékek exportja 30 napon belül ismét lehetségessé válna.
Az augusztus 28-án keltezett levélben – amelyről elsőként a Bild című német lap számolt be – Guterres további három javaslatot tett az orosz export megkönnyítésére.
Ezekben az orosz hajók megfelelő biztosítását, a műtrágyaexporttal foglalkozó cégek zárolt európai vagyonának feloldását, illetve orosz teherhajók európai kikötőkbe való behajózásának engedélyezését ajánlják fel. A levélből közvetetten az is kiderül, hogy az engedmények végett a világszervezet együttműködik az Európai Unióval.
A javaslat célja, hogy meggyőzzék Oroszországot arról: tegye ismét lehetővé az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportját.
Az orosz kormány júliusban nem hosszabbította meg a korábban kétszer megújított megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része.
A Kreml álláspontja szerint a megállapodás nem érte el célját, mert az egyezmény segítségével nem sikerült megszüntetni az éhínséget Afrikában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején leszögezte, hogy Moszkva mindaddig nem tér vissza a megállapodáshoz, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Oroszországnak tett ígéreteit.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
