Növekvő kockázattal néznek szembe az Oroszországban maradt Európai bankok – figyelmeztet Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki Reutersnek azt is elmondta: az Egyesült Államok arra törekszik, hogy megerősítse a másodlagos szankciókat azon bankokkal szemben, amelyek segítik az orosz háborús erőfeszítésekkel kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat.
Az Oroszországban üzleti tevékenységet folytató bankokkal szembeni szankcióink keményebb fokozatra kapcsolását vizsgáljuk – mondta Yellen a Reutersnek adott interjúban, de nem volt hajlandó konkrétumokat mondani, s nem nevezett meg egyetlen bankot sem, amely célkeresztbe kerülhet.
A G7 pénzügyi vezetőinek észak-olaszországi találkozóján Yellen azt mondta, hogy a bankok oroszországi ügyleteivel kapcsolatos szankciókat csak akkor vezetik be, ha erre van okuk, de az oroszországi működés borzasztó sok kockázatot jelent.
Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha az osztrák Raiffeisen Bank International és az olasz UniCredit kivonulna Oroszországból, Yellen azt mondta: úgy gondolja, már kaptak felülről jelzést, hogy legyenek rendkívül óvatosak azzal kapcsolatban, mit csinálnak ott.
A Raiffeisen a legnagyobb európai hitelező Oroszországban. Nemrégiben azzal került a címlapokra, hogy amerikai nyomásgyakorlás mellett az osztrák hatóságok sürgették a bankot, ejtse azt a megállapodást, mely szerint 1,5 milliárd euróért (1,6 milliárd dollárért) részesedést vásároltak volna az Oleg Deripaszkához köthető Strabag építőipari csoportban. Az osztrák bank végül engedett a nyomásnak.
Biden elnök felhatalmazása alapján az amerikai pénzügyminisztérium a dorgálástól a bírság kiszabásán át a dollárfizetésekből való kizárásig terjedően alkalmazhat másodlagos szankciókat.
A másodlagos szankciók hatását kár lenne alábecsülni, hiszen az amerikaiak sikeresen blokkolták a nagy kínai bankok pénzügyi közvetítőtevékenységét is az orosz hadiipari beszerzésben. Yellen és más amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselők azt mondják, hogy Oroszország gazdasága egyre inkább háborús gazdaság, ami megnehezíti a polgári és a katonai vagy kettős felhasználású ügyletek megkülönböztetését.
Európai bankok nyeresége Oroszországban
Az Oroszországban maradt nyugati bankok óriási nyereséget realizáltak tavaly, s ennek megfelelően rekordmennyiségű adót fizettek be az orosz költségvetésbe. Az orosz piacon maradt bankok egyrészt a magas kamatszint miatt értek el kiugró profitot, másrészt azon is nyernek, hogy számos orosz bankot nemzetközi szankció sújt, így nem férnek hozzá a nemzetközi fizetési rendszerekhez. Jelenleg a Raiffeisen – és a többi nyugati bank dobhat pénzügyi mentőövet több millió orosz ügyfélnek, akik eurót vagy dollárt akarnak külföldre küldeni.
Az európai bankok 92 százaléka kihasználja a jogszabály kiskapuit, és továbbra is átláthatatlanul kezeli a határokon átnyúló utalások átváltási díjait – állapította meg a Wise online pénzküldéssel foglalkozó cég a legújabb kutatását összegző közleményben.
Megjegyezték, hogy a kétértelműség az európai fogyasztóknak egy év alatt 12,5 milliárd euró veszteséget okoz. Kifejtették: a bankok 20 százaléka nem ad tájékoztatást a határon átnyúló fizetéskor alkalmazott árfolyamról, a pénzintézetek 72 százaléka pedig rejtetten nem a piaci középárfolyamot, hanem a saját, felfújt árfolyamát alkalmazza.
A kutatás szerint az elemzett bankok 40 százaléka csak az átutalás összegét vagy az előre feltüntetett díjat jeleníti meg. Csak az ING fiókjai és a brit Starling Bank teljesen átlátható, és tesz közzé minden díjat – írták.
Arra is kitértek: az iparágban bevett gyakorlat, hogy alacsony díjat vagy éppen díjmentes utalást hirdetnek, miközben a valóságban a felfújt árfolyamban további díjat rejtegetnek. Ez a felár a vizsgált hét ország közül Magyarországon a legalacsonyabb, átlagosan 1,06 százalék, Észtországban pedig a legmagasabb, 2,58 százalék fűzték hozzá.
Az EU-ban 2020-ban hatályba lépett új követelmények szerint minden átváltási díjat érthető módon fel kell tüntetni egy másik pénznembe történő átutalás előtt.
A tranzakció költsége általában két összetevőből áll: egy előre feltüntetett díjból és egy átváltási díjból.
A cég hét európai ország – Magyarország és Észtország mellett az Egyesült Királyság, Spanyolország, Litvánia, Belgium és Németország – 25 bankját vizsgálta; a bankok összesen a lakosság mintegy 80 százalékát szolgálják ki a piacokon.
Az európai bankok csatlakoztak a Wall Streethez, és újra engedélyezték az ügyfeleknek az orosz kötvényekkel való kereskedést, miután az amerikai pénzügyminisztérium a múlt hónapban zöld utat adott a befektetőknek pozícióik leépítésére – számol be a hírről a Financial Times.
Az orosz állam- és vállalati kötvények globális piaca júniusban befagyott, miután az amerikai befektetőknek megtiltották, hogy orosz értékpapírokat vásároljanak a másodlagos piacon a Moszkva elleni nyugati szankciók részeként.
Az amerikai Pénzügyminisztérium azonban július 22-én három hónapos ablakot nyitott a bankok számára, hogy segítsen az orosz kötvényeket birtokló befektetőknek pozícióik felszámolásában. Az európai szabályozó hatóságok szintén megkönnyítették a bankok számára, hogy segítsenek az ügyfeleknek csökkenteni kitettségüket.
A UBS, a Barclays és a Deutsche Bank újra lehetővé tette ügyfelei számára, hogy eladják orosz kötvényállományukat, a JPMorgan, a Bank of America, a Jefferies és a Citigroup hasonló lépéseivel összhangban – írja a lap.
Emlékeztet arra is az írás, hogy amikor Moszkva februárban megkezdte ukrajnai invázióját, közel 40 milliárd dollárnyi orosz államadósság állt kinn, amelynek mintegy fele külföldi befektetők kezében volt.
Az európai bankok megkönnyítették a számlanyitást az ukrán menekültek számára.
Olena Korobkova, az Ukrajnai Bankok Független Szövetségének igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy együttműködtek a PKO Bank Polskival és a Lengyel Bankok Szövetségével, hogy egyszerűsítsék az ukránok számlanyitási eljárását.
A bankok nemcsak a számlanyitást egyszerűsítették, hanem gondoskodtak arról is, hogy az ukránok számára átmenetileg ingyenes legyen a számlák kezelése.