Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy az uniós országok a következő években tömeges munkahelyvesztéssel szembesülhetnek, mivel a magas energiaárak, az ipari átalakulás és a zöldátállás egyaránt nyomást gyakorol a gazdaságokra. Éppen ezért Brüsszel most először fogja felmérni, hogy a tagállamok eleget fektetnek-e be az Európa gazdasági és ipari ambícióinak fenntartásához szükséges emberekbe.
A Politico által megtekintett adatok az európai szemeszter tavaszi csomagjában fognak megjelenni, amely tartalmazza az Európai Bizottság gazdasági és politikai ajánlásait az EU-tagállamok számára, és amelyet szerdán terveznek bemutatni. Ezek a számok jól mutatják, hogy Brüsszelben egyre nagyobb az aggodalom a blokk gazdasági kihívásainak mértéke miatt. Miközben az Egyesült Államok és Izrael és Irán közötti háború továbbra sem mutat a befejezés jeleit, és továbbra is hatással van az olajárakra, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2026-os energiaár-nyomás akár 560 ezer munkahelyet is veszélybe sodorhat.
A gyengébb gazdasági teljesítmény miatt a bizottság kénytelen volt felülvizsgálni a munkanélküliségi előrejelzéseit. Míg tavaly ősszel még 2026-ra 5,9 százalékos, 2027-re pedig 5,8 százalékos rátát prognosztizált, most úgy látja, hogy mindkét évben 6 százalék körül alakulhat a munkanélküliség.
A bizottság arra is számít, hogy a tagállami kormányok eladósodottsága nőni fog: az EU 27 tagállamának összesített államháztartási hiánya a GDP 3,1 százalékáról 2025-ben 3,5 százalékra emelkedhet 2026-ban, majd 3,6 százalékra 2027-ben.
A csomag célja, hogy nagyobb figyelmet irányítson a munkaerőpiacra, hangsúlyozva, hogy az EU versenyképességi stratégiája nem lehet sikeres a növekvő munkaerőhiány és készséghiány kezelése nélkül.
Az emberi tőke, mint a versenyképesség fő mozgatórugója
A bizottság azonosította azokat az ágazatokat is, ahol a foglalkoztatási nyomás a legnagyobb.
A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a fémipar, a vegyipar és a közlekedés tartozik. Ezen belül különösen súlyos helyzetet jelez több stratégiai iparágban is.
Az európai autóiparban – amely kulcsszerepet játszik a német gazdaság sikerében – az Európai Bizottság szerint 600 ezer munkahely kerülhet veszélybe, mivel az iparág a belső égésű motoroktól való átállással és a kínai versennyel küzd.
Az akkumulátoriparban mintegy 85 ezer munkahely van veszélyben. A napenergia-gyártás területén közel 59 ezer állás kerülhet nyomás alá a piaci viszonyok miatt, míg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású intézkedések az acéliparban további 4,5 ezer munkahelyet érinthetnek. A munkáltatók az egész EU-ban továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek: a középvállalkozások 68 százaléka számolt be szakemberhiányról 2023-ban, 2024-re pedig már 77 százaléka jelezte, hogy ez a beruházások akadálya.
A bizottság szerint ezért a gazdasági ellenálló képesség egyre inkább az emberi tőkébe való befektetéstől függ, így az uniós ajánlások most először kiemelten kezelik az oktatást, szakképzést, felnőttképzést, STEM-készségeket és az átképzést az EU gazdaságpolitikai keretrendszerében.
„Az emberekbe való befektetés Európa legerősebb versenyképességi stratégiája, és egy olyan unió alapja, amely képes felülmúlni az innovációt, a versenyt és ellenállni bármilyen kihívásnak. Ez változik meg ezzel az európai szemeszterrel: Az emberi tőkét mostantól a versenyképesség egyik fő mozgatórugójaként kezelik, minden tagállam számára országspecifikus iránymutatásokkal” – mondta a Politicónak Roxana Minzatu, az Európai Bizottság készségekért felelős ügyvezető alelnöke.
A bizottság szerint ugyanakkor továbbra is komoly munkaerőpiaci problémák vannak: a nem uniós munkavállalók gyakran túlképzettek a betöltött pozícióikhoz képest, minden ötödik dolgozó alacsony bérű állásban ragadt, ahol gyenge a termelékenységi növekedés. Ennek alapján Brüsszel a tagállamokat a készségfejlesztés, a jobb minőségű munkahelyek és az erősebb szociális védelmi rendszerek felé terelné.
Az Európai Bizottság kétszázmillió euróra büntette a Temu kínai webáruházat, mivel a véleménye szerint a vállalat nem azonosította, nem elemezte és nem értékelte alaposan a platformján elérhető illegális termékek rendszerszintű kockázatait, valamint az ebből eredő, az Európai Unió fogyasztóit érő károkat – tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
Az Európai Bizottság szerint az online piacteret üzemeltető Temu megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályt (DSA) azzal, hogy kockázatértékelése nem felel meg az abban foglalt szabványoknak, így a fogyasztók nagy valószínűséggel továbbra is találkozhatnak illegális termékekkel a webáruház oldalán.
„A Temu súlyosan alábecsülte, hogy az uniós fogyasztók milyen gyakran találkoznak illegális termékekkel” – fogalmaztak.
Részleteket közölve az uniós bizottság arról tájékoztatott, hogy próbavásárlásai során egyebek mellett az elektromos eszközök töltőinek nagyon magas százaléka nem felelt meg az alapvető biztonsági követelményeknek.
A gyermekjátékok nagy százaléka közepes vagy magas szintű biztonsági kockázatot jelentett azok határértékeket meghaladó mennyiségű vegyianyag-tartalmuk miatt. Más játékok levehető alkatrészei pedig fulladást okozhattak.
A vállalat nem értékelte megfelelően, hogy szolgáltatásának ajánlásai és termékpromóciós programjai miként erősítheti fel az illegális termékek terjesztésének kockázatát – indokolta döntését az Európai Bizottság, és emlékeztetett: „A digitális szolgáltatásokról szóló uniós szabályozás értelmében a nagy online platformoknak gondosan fel kell mérniük a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó rendszerszintű kockázatokat, és azok elkerülésére megfelelő intézkedéseket kell hozniuk.”
A megfelelő kockázatértékelések elmulasztása a digitális szolgáltatásokról szóló törvény különösen súlyos megsértését jelenti – hangsúlyozta az uniós bizottság. A kiszabott bírságot a jogsértés jellegének, súlyosságának és időtartamának figyelembevételével számították ki – tájékoztattak.
A Temunak augusztus 28-ig cselekvési tervet kell benyújtania intézkedésekkel a kockázatértékelési kötelezettségek megszegésének orvoslására – tették hozzá.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa kijelentette, hogy az adóreformra és a belföldi bevételek mozgósítására vonatkozó követelményeket az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi segítség feltételeinek keretében vitatják meg – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió fontolgatja, hogy az adóreformot is felvegye a 90 milliárd eurós hitelprogram következő részeinek Ukrajnának történő kifizetéséhez szükséges feltételek listájába. Ez a makroszintű pénzügyi támogatás része, amely bizonyos gazdasági feltételek teljesüléséhez kötött. Az EU képviselői szerint a megbeszélés egyik kulcsfontosságú eleme továbbra is Ukrajna belső költségvetési fenntarthatóságának megerősítése. Különösen az adórendszer reformján és a hazai állami bevételek mozgósításának hatékonyságának növelésén van a hangsúly. A tárgyalások folyamatban vannak.
Brüsszel ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán féllel folytatott konzultációk előrehaladott szakaszban vannak. A jövőbeli változások konkrét paramétereiről és mechanizmusairól még nem született megállapodás, azok továbbra is a felek közötti vita tárgyát képezik.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság tagja hangsúlyozta, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a tárgyalási folyamat részleteit, de megerősítette, hogy az adóreform és a belső bevételekkel kapcsolatos kérdések a követelések átfogó csomagjának részét képezik.
„Igen, az első kérdésre válaszolva: még mindig előrehaladott szakaszban vagyunk a tárgyalásokon az ukrán hatóságokkal a makroszintű pénzügyi támogatási programunk alapjául szolgáló feltételekről. Jelenleg nem tudok belemenni e tárgyalások részleteibe, de a hazai bevételek mozgósítása a megbeszélések fontos részét képezi, akárcsak az adóreform. A konkrét mechanizmusokról és elemekről azonban még folynak a megbeszélések” – emlékeztetett Valdis Dombrovskis.
Az Európai Bizottság közölte, hogy az Európai Unióban jelenleg nincs hiány üzemanyagból és földgázból, annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus továbbra is fennáll.
Egy szakértői egyeztetésen – amelyen uniós intézmények, iparági szereplők, tagállamok, valamint nemzetközi szervezetek vettek részt – megállapították, hogy az energiaellátás biztonsága egyelőre stabil.
A gázellátás helyzete lényegében változatlan, és már megkezdődött a tárolók feltöltése is. Bár az olajtermékek és a repülőgép-üzemanyag kínálata korlátozottabb, a piac eddig képes volt alkalmazkodni.
Ugyanakkor a készletek csökkennek, részben az Hormuzi-szoros tartós lezárása miatt, ami hosszabb távon kockázatot jelenthet az ellátásra.
A Bizottság jelezte, hogy az EU-nak fel kell készülnie az esetleges következményekre, ha a jelenlegi helyzet május után is fennmarad, és továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy biztosítson az EU tagállamainak ugyanolyan költségvetési kedvezményeket az energiaárak emelkedésének hatásának enyhítésére, mint amelyek jelenleg védelmi kiadásokra érvényesek – mondta az újságírókkal folytatott találkozóján az olaszországi Pistoiában, idézte a Reuters, írja a Jevropejszka Pravda.
Az úgynevezett „nemzeti vészhelyzeti záradék” (NEC) értelmében az Európai Unió lehetővé teszi az országok számára, hogy túllépjék az uniós hiánykorlátokat, akár a védelmi kiadások növelése, akár a kivételesen kedvezőtlen gazdasági körülmények leküzdése érdekében.
Tajani felszólította az Európai Bizottságot, hogy biztosítson hasonló költségvetési könnyítéseket az uniós tagállamoknak az emelkedő energiaárak hatásainak enyhítésére.
„Ahogy az EU tette a védelmi kiadásokkal, ugyanezt lehet tenni az energiakiadásokkal is” – mondta.
Az olasz miniszter azt is elmondta, hogy Olaszország mintegy 1 milliárd eurós kiadása az üzemanyag-jövedéki adók csökkentésére május 1-jéig „rövid távú intézkedés, nem pedig hosszú távú, amely folyamatosan növelné Olaszország adósságát”.
Az Európai Bizottság 20 millió euró támogatást ítélt oda 41 ukrán startupnak és kis- és középvállalkozásnak az Európai Innovációs Tanács (EIC) pályázata keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
A közlemény szerint a támogatás célja, hogy az ukrán innovatív vállalkozások áttörő technológiai ötleteiket piacképes megoldásokká fejlesszék. A kiválasztott cégek egyenként 300 ezer és 500 ezer euró közötti finanszírozásban részesülnek, valamint gyorsított hozzáférést kaphatnak az innovatív startupokat és kisvállalkozásokat támogató EIC Accelerator programhoz, amely további támogatásokat és tőkebefektetéseket biztosít számukra.
A bizottság hangsúlyozta: a kezdeményezés olyan időszakban valósul meg, amikor az ukrán innovációs vállalkozások jelentős nehézségekkel szembesülnek, többek között a korlátozott finanszírozási lehetőségek és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági zavarok miatt. Az uniós források célja, hogy áthidalják a finanszírozási hiányt, és elősegítsék a fejlesztések piaci bevezetését olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a biotechnológia vagy a kiberbiztonság.
A támogatott projektek között szerepel a drónészlelési technológiát fejlesztő Farsight Vision, az építészeti terveket digitális modellekké alakító Anotherland, valamint a mezőgazdasági veszteségek csökkentését célzó Innovinnprom.
A közlemény emlékeztetett: a mostani finanszírozás a 2022-ben indított Seeds of Bravery elnevezésű programra épül, amelyet az orosz invázióra válaszul hoztak létre, és már eddig is pénzügyi és üzleti támogatást nyújtott ukrán technológiai vállalkozásoknak.
Az Európai Bizottság arra szólította fel a lakosságot, hogy dolgozzanak otthonról, kevesebbet vezessenek és repüljenek, az EU-tagállamokat pedig arra, hogy sürgősen vezessék be a megújuló energiaforrásokat, miközben a Perzsa-öbölbeli konfliktus következtében elhúzódó energiaválságra figyelmeztettek.
A Politico beszámolója szerint a koronavírus-járvány korai napjait idéző beszédében Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa elmondta, hogy Európa „nagyon súlyos helyzet” előtt áll, amelynek vége egyelőre nem látszik. „Még ha holnap béke is lenne, a belátható jövőben mégsem térünk vissza a normális kerékvágásba” – mondta az uniós biztos az EU 27 energiaügyi miniszterének keddi rendkívüli ülése után, amelyen a válságot vitatták meg.
„Minél többet tesznek az olaj, különösen a dízel és a repülőgép-üzemanyag megtakarításáért, annál jobb helyzetben leszünk” – mondta, megerősítve, hogy Brüsszel azt szeretné, ha az európai lakosság kevesebbet utazna, sürgetve a tagállamokat, hogy kövessék a Nemzetközi Energiaügynökség tanácsát, amely szerinte a következőket tartalmazza: ahol lehet, dolgozzanak otthonról, csökkentsék az autópályák sebességkorlátozását tíz kilométerrel óránként, ösztönözzék a tömegközlekedést, vezessenek be váltakozó magánautó-forgalmat… növeljék a telekocsi-használatot és vezessenek be hatékony vezetési gyakorlatokat.
Dan Jorgensen hosszabb távon arra sürgette az EU-országokat, hogy fokozzák a megújuló energiaforrások kiépítését, mondván: „nekünk most végre meg kell fordítanunk a helyzetet, és valóban energiafüggetlenné kell válnunk”. A keddi miniszteri tárgyalások konkrét javaslatok nélkül zárultak, bár a biztos ígéretet tett, hogy a bizottság hamarosan bejelenti az uniós szintű intézkedéscsomagot.
Az uniós biztos megjegyzései akkor hangzottak el, amikor egyre nagyobb a félelem, hogy a világ egy olyan súlyos energiaválsággal szembesül, amely még a 1970-es évek olajválságát is felülmúlja, és amelynek globális gazdasági következményei a koronavírus-járványhoz hasonlóak lehetnek. Amióta az Egyesült Államok és Izrael több mint egy hónapja megindította az első támadásokat Irán ellen, az olaj- és gázárak akár 70 százalékkal is emelkedtek, mivel a világ nyersolaj- és cseppfolyósított földgázkészletének egyötöde a Perzsa-öbölben rekedt.
A tárgyalásokon szóba került az állami támogatások szükségessége, a megújuló energiaforrások és az atomenergia fokozottabb kihasználása az energiabiztonság növelése érdekében, valamint az Európai Bizottság bioüzemanyagok használatának ösztönzésére irányuló javaslatának támogatása – közölte a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekről névtelenséget kérő, a tárgyalásokban részt vevő egyik forrás. Két másik uniós diplomata szerint a találkozó előtt alacsonyak voltak a konkrét lépésekre vonatkozó elvárások. Elmondásuk szerint a cél a lépések összehangolása volt.
Az Európai Bizottság felszólította az uniós országokat, hogy ne késlekedjenek a földalatti gáztározóik feltöltésével, mert a forrásokért folytatott heves verseny és abnormális áremelkedés lehet ezen a nyáron – számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat által megismert levélben Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa felszólította az európai kormányokat, hogy csökkentsék a gáztárolók kapacitásának 80 %-os feltöltésére vonatkozó célt, ami 10 százalékponttal alacsonyabb a blokk hivatalos adatainál. Jorgensen azt is tanácsolja az országoknak, hogy fokozatosan kezdjék el feltölteni a tartalékokat, hogy elkerüljék a „nyári rohamot”, amely nyomást gyakorolhat a piacokra.
Az Európai Bizottság arról biztosított, hogy az EU energiaellátása „továbbra is viszonylag biztonságos”. Ugyanakkor „kollektív válaszra” szólított fel az iráni háború okozta energia-instabilitásra. „A konfliktus okozta magas és ingatag világpiaci árak jelentősen befolyásolhatják a gáz EU-s tárolókba történő pumpálásának folyamatát” – figyelmeztetett Dan Jorgensen.
A következő hétéves költségvetésben már szerepel a Globális Európáról szóló európai bizottsági rendelet, amely a 2026–27-es 90 milliárd eurón felül további 100 milliárd euró forrást adna Ukrajnának. Az Európai Számvevőszék ezzel kapcsolatban számos kockázatot fogalmazott meg – írta a Növekedés.hu szerdán.
A portálon jelezték: az Európai Számvevőszék (ECA) véleményezte a tervek szerint 2028-ban hatályba lépő Globális Európa-rendelet hatását, amely finanszírozza a következő hosszú távú költségvetésből az EU külső tevékenységét, válságkezelését és vészhelyzeti felkészültségét. A javaslat szerint 2028-2034-re 200,3 milliárd eurót különítenek el, ami a jelenleg futó hétéves pénzügyi kerethez képest mintegy 70 százalékos nominális növekedést jelent, ebből 25 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtásra. Hangsúlyozták: az ECA a 2028–2034-es költségvetésben már megjelenő rendelethez fűződő pénzügyi és egyéb kockázatokat elemezte a szerdán kiadott véleményében, amelyben több komoly aggályt is nevesített az Ukrajnának folyósítandó támogatások kapcsán.
Az Ukrajnának juttatandó mintegy 100 milliárd euró összegű pénzügyi támogatás hitelek, vissza nem térítendő támogatások vagy költségvetési garanciák formájában állna rendelkezésre.
Az ECA Ukrajna támogatásának egyik előzményeként kiemeli: az Európai Tanács megállapodott abban, hogy idén és jövőre 90 milliárd euró összegű hitelt nyújt, amelyet az EU költségvetésének úgynevezett fedezeti tartaléka biztosítana.
A 90 milliárd eurón túlmenően az Európai Bizottság akár 100 milliárd euró pénzügyi támogatást adhat Ukrajnának, melynek nagy része hitel formájában nyújtható.
„A bizottság a szükséges forrásokat a tőkepiacokon venné fel, ami tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit” – írja a számvevőszék. A hitelekre nem vonatkozna céltartalék, ehelyett a fedezetet nemteljesítés esetén a saját források felső határa – azaz az EU által a tagállamoktól kérhető maximális összeg – és a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott EU-kiadási korlátok közötti különbség biztosítaná.
Az ECA ismételten figyelmeztet arra, hogy a fedezet hiánya jelentős kockázatokat rejt magában – hangsúlyozták. Hozzátették: ennek oka, hogy az esetleges veszteségeket közvetlenül a jövőbeli uniós költségvetések mozgásteréből fedeznék, ami potenciálisan a tagállamoktól kiegészítő hozzájárulások igénybevételét eredményezhetné. Ezen túlmenően az Ukrajnának nyújtott hitelek kedvezményes feltételekkel nyújthatók, ami szintén jelentős kiadási tétel az uniónak. A már meglévő, Ukrajnának nyújtott uniós hitelek kamat- és hitelfelvételi költség támogatásai a következő hétéves költségvetés alatt elérhetik a 11,5 milliárd eurót – mutattak rá.
Az ECA szerint az újonnan javasolt hitelek támogatásához jelentős összegekre lenne szükség, ennek ellenére a bizottság ezekről a támogatásokról eljárás nélkül, azaz a tagállamok képviselőiből álló bizottság előzetes véleményének kikérése nélkül hozhatna döntést. A Globális Európa program növeli a váratlan eseményekre és a változó prioritásokra való reagálási képességet, de a számvevők felhívják a figyelmet arra a kockázatra, hogy ez korlátozhatja a partnerországok finanszírozásának előrejelezhetőségét – emelték ki. Hozzátették: a támogatási javaslat bizonyos elemei nagyobb rugalmasságot biztosítanak a végrehajtás során, ezért ellentétesek lehetnek a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével az ukrajnai beruházások esetén.
Annak érdekében, hogy a magánszervezeteknek történő közvetlen odaítélés kivételes eset maradjon, szigorú biztosítékok meghatározását szorgalmazzák, beleértve az összegek felső határának meghatározását.
Ezen túlmenően a javaslat továbbra is lehetővé teszi a bizottság számára, hogy a költségvetési garanciák kezelését magánszervezetekre bízza. Ez lehetővé tenné a magánszervezetek számára, hogy az uniós költségvetési garancia gazdasági előnyeit továbbadják a pénzügyi közvetítőknek és a végső kedvezményezetteknek, miközben végül lehetővé tenné számukra, hogy veszteség esetén igénybe vegyék a garanciát – közölték.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a javasolt 200,3 milliárd eurós támogatást nem támasztja alá mennyiségi elemzés.
Az Ukrajnának szánt nagy összegű támogatott hitelek pedig továbbá növelnék az EU hitelfelvételét, és tartalékok nélkül a veszteségeket közvetlenül az EU költségvetésébe beépített tartalékból fedeznék, ami jelentős kockázatot jelentene. Ha nem határozzák meg egyértelműen, a végrehajtás nagyobb rugalmassága, különösen a stratégiai beruházások közvetlen odaítélésének lehetősége gyengítheti a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveit.
Az ECA szerint a magánszervezetek részvételének engedélyezése a költségvetési garanciák kezelésében tovább növelheti az EU költségvetésének kötelezettségeit.
Az ellenőrök arra is sürgetik a bizottságot, hogy a korábbi tapasztalatok alapján fokozza a teljesítményorientáltságot, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a bővítéssel és a keleti szomszédság partnerségeivel kapcsolatos „teljesítményalapú tervek” kidolgozásában, különösen a „költségektől független finanszírozás” megközelítés keretében. A számvevőszék megállapította, hogy a jelentős összegek ellenére a „politikaalapú hitelek” és a „teljesítményalapú tervek” elfogadására vonatkozó eljárás csak csekély mértékű formális részvételt biztosít az Európai Parlament és az Európai Tanács számára. Egyes végrehajtó szervek többször is korlátozták az ECA hozzáférését az ellenőrzési dokumentációhoz, az ellenőrök azt javasolják, hogy a számvevőszék ellenőrzési jogait kifejezetten építsék be az új rendeletbe – írta a Növekedés.hu.
Az Európai Bizottság előzetesen jóváhagyta az EU-tagállamai első csoportjának kérelmeit a több milliárd eurós SAFE újrafegyverkezési program keretében folyósítandó finanszírozásra, olvasható az erre vonatkozó közleményben, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be az EU Tanácsának Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia pénzügyi támogatásának jóváhagyására.
„Az EU tavaly nagyobb előrelépést tett a védelem területén, mint az azt megelőző évtizedekben. A fehér könyv és a 2030-as felkészültségi ütemterv lehetővé tette a tagállamok számára, hogy akár 800 milliárd eurót is mozgósítsanak védelemre”, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Elmondása szerint a közeljövőben további tervek lesznek jóváhagyva.
„A Tanácsnak most sürgősen jóvá kell hagynia ezeket a terveket annak érdekében, hogy a források gyorsan rendelkezésre álljanak” – hangsúlyozta.
Ez a döntés az országok SAFE kezdeményezés keretében benyújtott „Nemzeti Védelmi Beruházási Terveinek” alapos értékelését követően született meg.
A jóváhagyás megnyitja az utat az alacsony költségű, hosszú lejáratú hitelek első hulláma előtt, amelyek lehetővé teszik ezeknek az országoknak, hogy sürgősen növeljék katonai felkészültségüket és beszerezzék a szükséges modern védelmi felszereléseket.
Az egyes országok finanszírozási szintjét szeptemberben előre meghatározták a szolidaritás és az átláthatóság elvei alapján.
Például Ciprusnak 1,18 milliárd eurót, míg Romániának 16,68 milliárd eurót különítettek el.
Ez a nyolc EU-tagállamból álló csoport körülbelül 38 milliárd euróra jogosult a hitelszerződések aláírása után.
Miután az Európai Bizottság befejezte az értékelést, az EU Tanácsának négy hete van a végrehajtásról szóló döntések meghozatalára. A jóváhagyást követően az Európai Bizottság véglegesíti a hitelszerződéseket, az első kifizetések várhatóan 2026 márciusában kezdődnek.
